Bruttóban még magasabbak a fizetések Magyarországon, nettóban viszont Szlovákiában már előbb járnak. Románia pedig nagyon alacsony szintről indulva rohamosan zárkózik. A két ország bérviszonyait hasonlítottuk össze a magyarországival. Az utóbbi években Szlovákia és Románia gazdasága zakatol, ami a GDP-növekedésből, a munkanélküliségi trendekből és a reálbér-emelkedésből is kitűnik. 2007 utolsó negyedévében Szlovákiában a bruttó hazai termék 14,3 százalékkal, Romániában 6,6 százalékkal emelkedett, míg Magyarországon mindössze 0,4 százalékos növekedést regisztráltak. A munkanélküliséggel hasonló a helyzet. Romániában 0,4 százalékkal, Szlovákiában 1,5 százalékkal csökkent a ráta tavaly március óta, Magyarországon viszont 0,3 százalékkal növekedett. A trendek a fizetésekre is érvényesek. Ugyan a hivatalos magyar bruttó átlagfizetés még magasabb a szlováknál (196 ezer illetve 155 ezer forint), nettóban Szlovákiában már többet visznek haza, köszönhetően adórendszerüknek. Szlovákia-Magyarország: bruttóban előny itt
Az egyes iparágak közül az energia-, gáz- gőz- vízellátásban Magyarországon az átlagbér 224 ezer forint, ott 217 ezer forintnak megfelelő szlovák korona. Hasonlóan alacsony, vagyis 20-30 ezer forint a különbség a feldolgozóiparban, az építőiparban és a kereskedelemben. A feldolgozóiparban munkát vállalók itthon 176 ezer forintra, kint 160 ezer forintra számíthatnak. Az építőiparban tevékenykedők Magyarországon 137 ezer forintot, Szlovákiában 120 ezer forintnak megfelelő koronát kapnak. A kereskedelemben dolgozók pedig itt 170 ezer forintos, ott pedig 149 ezer forintos átlagbérrel számolhatnak.
Nettóban a szlovákok elhúztak
A legnagyobb különbség a pénzügyi tevékenységet végzők esetében tapasztalható, Magyarországon kétszer annyi pénzre, bruttó 464 ezer forintra számíthatnak a szakemberek. Bár itt szerepet játszat, milyen foglalkozási csoportokat vesznek be a számításba.
Havi bruttó átlagkeresetek 2008 első negyedévében (forintban)
Iparág Magyarország — Szlovákia (zárójelben koronában)
feldolgozóipar 176 000 — 160 500 (20 480)
villamosenergia 224 000 — 217 400 (27 746)
vendéglátás 121 000 — 85 600 (10 921)
pénzügy 464 000 — 191 800 (24 480)
távközlés 197 000 — 220 000 (28 000)
építőipar 137 000 — 120 000 (15 378)
kereskedelem 170 000 — 149 000 (19 014)
1 szlovák korona 7,8 forinttal számolva
(forrás: Központi Statisztikai Hivatal és szlovák állami statisztikai hivatal)
A munkavállaló azonban többnyire nettóban számol. Ennek alapján már Szlovákiánál van az előny szinte minden területen. A Deloitte tanácsadó cég tavaly készített egy kutatást, amely során azt vizsgálták: az adók levonása után a fizetésből mennyi marad a dolgozók zsebében. A tanulmányból kiderült: ezer eurós bruttó bér esetén a magyarok a fizetés 60 százalékát, a szlovákok pedig a bér 80 százalékát vihetik haza.
A villamosenergia, gáz-, gőz- vízellátás szektorban például összesen 31 ezer forinttal előzi meg Szlovákia Magyarországot. Szlovákiában 165 000 ezer forint marad a zsebükben, míg a magyaroknak csak 134 ezer forint. A feldolgozóiparban 19 ezer forinttal, a kereskedelemben 12 ezer forinttal, az építőiparban pedig 13 ezer forinttal keresnek többet a szlovákok.
Egyedül a pénzügyben van magyar előnyk, ám ennek vélhetően metodológiai okai is vannak.
Havi nettó átlagkeresetek 2008 első negyedévében (forintban)
Iparág Magyarország — Szlovákia (zárójelben koronában)
feldolgozóipar 106 000 — 123 800 (15 800)
villamosenergia 134 000 — 165 000 (20 966)
vendéglátás 73 000 — 71 300 (9098)
pénzügy 278 000 — 145 700 (18 600)
távközlés 118 000 — 165 700 (21 153)
építőipar 82 000 — 96 000 (12 224)
kereskedelem 102 000 — 115 700 (14 775)
(forrás: Központi Statisztikai Hivatal. A szlovák adatok egy adótanácsadó cég és internetes bérkalkulátor adatain alapulnak)
Nem elég az angoltudás
A fizetéseket látva felmerül a kérdés: vajon a magyar dolgozók nem döntenek-e inkább Szlovákia mellett? Oláh Sándor, a Rév-Komáromban található Eurex munkaerő-közvetítő iroda munkatársa elmondta: nem jellemző, hogy szlovák állásokat magyarok pályáznának meg. Ennek legfőbb oka, hogy a keresettnek számító szellemi munkák zöméhez – értékesítő, pénzügyi tanácsadó – nem elég az angol nyelvtudás.
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adataiból az is kiderül, hogy a szlovákok is egyre kevesebben döntenek Magyarország mellett. Számuk egy év alatt 5 ezerrel csökkent. Nemcsak a szlovák, a hazánkba érkező román dolgozók száma is nagyban, az utóbbi 3 évben 50 százalékkal csökkent.
A román bruttó bér a magyar fele
Romániában az átlagkereset alig több mint a magyar átlagbér fele, egészen pontosan 105 ezer forint. A szektoronkénti bontás sem tartogat nagy meglepetéseket. A feldolgozóiparban, a vendéglátásban és a kereskedelemben 50 százalékkal, az építőiparban 36 százalékkal, a villamosenergia és a pénzügyi szektorban 30 százalékkal, a távközlésben pedig 23 százalékkal keresnek kevesebbet a román dolgozók.
Havi bruttó átlagkeresetek 2008 első negyedévében (forintban)
Iparág Magyarország — Románia (zárójelben lejben)
feldolgozóipar 176 000 — 85 000 (1 321)
villamosenergia 224 000 — 153 000 (2 370)
vendéglátás 121 000 — 61 000 (938)
pénzügy 464 000 — 325 000 (5 040)
távközlés 197 000 — 150 000 (2 318)
építőipar 137 000 — 87 000 (1 355)
kereskedelem 170 000 — 87 000 (1 354)
(forrás: Központi Statisztikai Hivatal, román állami statisztikai hivatal)
Kedvezőbb a román adórendszer
A nettó béreket tekintve viszont Románia esetében is kisebbek a különbségek. A Román Statisztikai Hivatal adataiból kiderül: A távközlés szektor nettó béreit mindössze 12 ezer forint választja el, a villamosenergiáét pedig 12 ezer forint. A nettó összeg tekintetében a pénzügyi szektor fizetései is közelebb kerülnek, 30-ról 18 százalékra csökken a különbség. A többi iparágban a bruttóhoz hasonló arányú, vagyis 40-50 százalékos a keresetkülönbség.
Havi nettó átlagkeresetek 2008 első negyedévében (forintban)
Iparág Magyarország — Románia
feldolgozóipar 106 000 — 62 000
villamosenergia 134 000 — 110 000
vendéglátás 73 000 — 45 000
pénzügy 278 000 — 227 000
távközlés 118 000 — 106 000
építőipar 82 000 — 63 000
kereskedelem 102 000 — 63 000
(forrás: Központi Statisztikai Hivatal, román állami statisztikai hivatal)
(Pályacsúcs Magazin)
