Az, aki az MKP-n belüli történésekre felülnézetből tekint, láthatja, hogy a párton belül mindig ugyanaz a ciklus ismétlődik: az egyik vezető személyiség rátamad a másikra, aki ellentámadással válaszol, majd megállapodnak arról, hogy az ügy lezártnak tekinthető – írja Leško Marián a SME-ben. Jegyzetét a következőképpen folytatja:

Hirtelen aztán az egész újból megismétlődik. A pálya széléről nézve látható, hogy minden egyes ciklus a kölcsönös taszítás magasabb szintjén zajlik, Csáky szavaival élve, „magasabb síkon”.

Az MKP jelenlegi elnöke azért került a posztjára, mert a 2007 áprilisában tartott kongresszuson az előző pártvezért klientelizmussal és a Világi-féle gazadasági csoporttal való összefonódással vádolta. Bár Bugár Béla ezt visszautasította és Csákyt hazudozással vádolta, akkor még kizárta a párt szétesésének lehetőségét. Az elnökválasztó kongresszus utáni találkozón aztán az új pártelnök előzékenyen szót ejtett arról is, hogy az elnöki székért folyó harcban olyan kijelentéseket is megengedett, „melyeket nem lett volna ildomos”. Ez volt akkor az egyik sík. Most ugyanaz a viszály a hatos fokozatú skálán az ötödik síkon zajlik.

Csáky Pál kijelentéseit, melyek a Karol Sudorral való beszélgetés során hangzottak el, nem a választási győzelem utáni vágy provokálta és nem is az, hogy elvesztette volna a béketűrését. Az MKP vezetője hidegvérrel ejtette ki őket, ami annak a jele, hogy már magáévá tette munkatársai nézetét, akik azt mondják: túlságosan sokat „tűr”, és ennek most már véget kell vetni.Csáky kijelentésére, mely szerint Simon exminiszter egy „jelentéktelen figura”, Bugár pedig Világi úr játékában használt és kihasznált „figura”, a párt előző elnöke a következőképpen reagált: „Ez az MKP végének kezdete.”
Csáky és emberei szívesen egybentartanák a pártot, de ezért már nem hajlandóak megadni azt az árat, hogy továbbra is megtűrjék benne a „trójai lovakat”. Ezért megkockáztatták azt a rizikót is, hogy Bugárt visszahozzák a politikába, amiből távozni óhajtott. Az a párt, mely 1998 júniusában tartotta alakuló kongresszusát, még sosem állt annyira közel ahhoz, hogy egy Duray- és egy Bugár-féle részre szakadjon mint most. Ehhez elég lesz az is, ha Bugár akarja.
Leško Marián, SME