Határozatlan időre elnapolta pozsonyi látogatási szándékát Gyurcsány Ferenc. Az eredetileg júniusra tervezett magyar-szlovák miniszterelnöki csúcstalálkozó elhalasztását a magyar fél jelzésnek szánta: a szlovák fél hagyjon fel a kétértelmű beszéddel és a folyamatos „magyarozással”.

A Budapest és Pozsony közötti kapcsolatok újra lefagytak a múlt héten, amikor az eddig sem túl nagy elánnal tervezett csúcsot lemondta a magyar fél. A Kiss Péter magyar kancelláriaminiszter és Dušan Čaplovič szlovák miniszterelnök-helyettes között korábban többször egyeztetett csúcs lemondásának hivatalos indoka, hogy „nem fejlődtek érdemben a kétoldalú kapcsolatok”. Ezt Szentiványi Gábortól tudhattuk meg, aki múlt hét csütörtökön bekérette Szlovákia budapesti nagykövetét.
A rapport közvetlen kiváltó okát a szélsőséges nacionalista Szlovák Nemzeti Párt (SNS) legújabb magyarellenes kijelentései adták. Egy múlt heti sajtótájékoztatón ugyanis Ján Slota, aki a második legnagyobb szlovák kormánypárt elnöke, „lovas bohócnak” titulálta a magyar államalapító Szent Istvánt. A külügyi szakállamtitkár ezek után közölte, belátható időn belül nem lesz magyar-szlovák miniszterelnöki találkozó, mondván, hogy „az efféle kijelentések nem segítik egy csúcstalálkozó előkészítését”.
Egészen másképp látja az esetet a szlovák fél, aki gyávaságról és megfutamodásról beszél. Robert Fico szlovák miniszterelnök „nevetséges ürügynek” nevezte a találkozó lemondását, szerinte „Gyurcsány szeretné elkerülni a számára oly kényes témákat, mint a pilisszentkereszti Szlovák Ház használati joga, illetve a Magyar Gárda-jelenség”. Fico a TASR hírügynökségnek arról beszélt, hogy nincs könnyű helyzetben a magyar kormány, mert olyan közeg veszi körül, amelyben „a politikai pártok azon versengenek, hogy melyikük a nemzetibb”. Fico szerint Gyurcsánynak Szlovákiában szembesülnie kellene azzal, hogy a szlovák kormány „abszolút korrekt módon bánik a nemzetiségi kisebbségekkel”.
Érdekes ezt annak a szlovák kormányfőnek szájából hallani, akinek kormányában a Slota féle SNS olyan meghatározó minisztériumokat vezet, mint például az oktatásügyi. Nehéz lenne védeni azt az állítást, hogy Slota hajmeresztő magyarellenes („Szlovákiában nem élnek magyarok, csak magukat magyar nyelven kifejező szlovákok”) és rasszista kiszólásai (a legutóbbi népszámlálási adatok Slota szerinti értelmezése: azért van ötvenezerrel kevesebb magyar Szlovákiában, mivel a roma lakosság már nem meri magát többet magyarként meghatározni) ne lennének tendenciózusak, vagy előre megfontolt szándékúak.
Erre utal legutóbbi megnyilvánulása is, amikor a szlovák oktatási rendszerben fellelhető „magyarveszélyre” hívta fel a figyelmet. Mondandóját egy felvidéki magyar történész szerzőpáros által írt történelemkönyvet elővéve illusztrálta, melynek hátulján a magyar államalapító budavári szobráról készült fénykép látható.
Az eseményeket közvetlenül megelőzte, hogy múlt hét szerdán a Pozsonyba akkreditált magyar nagykövetet előzőleg bekérette a szlovák külügyminisztérium is, Göncz Kinga külügyminiszter egy nappal korábbi parlamenti felszólalása miatt. A szlovák diplomácia sérelmezte ugyanis, hogy Göncz külügyminiszter-asszony egy képviselői kérdésre válaszolva Ján Slota SNS pártját a Magyar Gárdával állította analógiába. A két jelenség között kétség kívül sok párhuzamot lehetne felfedezni, egy jelentős különbség azonban vitathatatlan: míg a magyar nyilas mozgalom szellemi örököseivel szemben a jelenlegi magyar miniszterelnök demonstratíve felszólal, addig a Ján Slota vezette SNS kormányzati pozícióból népszerűsítheti gyűlöletkeltésre alkalmas eszméit.

Hetek