Vetési László református lelkész, erdélyi szórványszakértő előadása az alsóbodoki szórványkonferencián *
I. LEHETSÉGES SZÓRVÁNYDEFINÍCIÓ:

„Olyan etnikai-vallási sajátosságokkal rendelkező népcsoport, amely hátrányos arányú elhelyezkedése és kis lélekszáma miatt az identitásához szükséges értékeket a saját erejéből nem tudja beszerezni, fenntartani és fejleszteni.”

A szórványon a mindennapi és a legjobban elterjedt beszédmódban veszélyeztetett, hajdan többséget alkotó történelmi gyökerű, hosszabb leépülési folyamatban részt vevő, védekező etnikai csoportot értünk.

Ennek a fogalomnak nincs mit kezdenie az expanzív, növekvő, de a teljes közösségében asszimilálódó csoportokkal, közösségekkel, sem a modernizációs folyamatokban kialakult újfajta etnicitásfogalommal.

A Kárpát-medence:

(A képek kattintással nagyíthatók)

A szórványfogalom csoportosítási kategóriái

1.A veszélyeztetettség tartalma szerint
2.Felekezeti elhelyezkedésük szerint
3.Kialakulásuk szerint
4.A lezajló folyamatok iránya szerint
5.A asszimilációs folyamatok mértéke szerint
6.A népesség abszolút lélekszáma szerint
7.Lakóhely-település jellege szerint
8.A településen belüli lélekszámarányuk szerint
9.A kistérségen belüli lélekszámarányuk szerint
10.Területi koncentrációjuk szerint
11.Belső identitástartalmak és önvédelmező, „immunizációs” szokások szerint
12. Vegyes házasság állapota, szokások, szabályok szerint
13. Az anyanyelv állapota szerint
14. A többségnek a kisebbség iránti magatartása szerint
15. A szórványcsoport anyanyelvi foglalkozásszigetei
16. Sajátos szociális szórványtípusok, sajátos végletek

A kategóriák jellemzői:

1. A szórványtípusok a veszélyeztetettség tartalma szerint

  • Etnikai,
  • vallási-felekezeti,
  • Etnikai-vallási vegyes szórvány,
  • Egyéb identitáselem szerinti szórvány
  • Magyar-magyar regionális szórvány más régióba való migrálással
  • Szociális, társadalmi szórvány (magyar aprófalvak, tanyák)
  • Népegyházi szórvány (hitvalló kisközösség)
  • Teljes népességében asszimilálódó szórvány

2. Szórványtípusok felekezeti elhelyezkedésük szerint

  • Katolikus szórvány
  • Román ortodox, szláv és más környezetben
  • Unitárius szórvány
  • Evangélikus
  • Kisegyházi szórvány
  • Nincs meghatározó felekezeti jellege

3. Szórványtípusok kialakulásuk, eredetük szerint

  • Történelmi telepes
  • Modern kori telepes
  • Telepítéses (székely áttelepítések)
  • Belmigrációs szórvány
  • Külmigrációs szórvány

4. Szórványtípusok a folyamatok irány szerint

  • Növekvő,
  • Stagnáló,
  • csökkenő szórvány
  • (Agresszíven terjeszkedő többség a kisebbség rovására)

5. Szórványtípusok az általános asszimilációs veszélyeztetettség foka szerint

  • Enyhén veszélyeztetett közösség
  • Közepesen veszélyeztetett közösség
  • Kiemelten veszélyeztetett közösség
  • Az asszimiláció határán álló közösség
  • Asszimilálódott „emlékközösség”

6. Szórványtípusok a népesség abszolút lélekszáma szerint

  • 1000 lélek feletti közösségek
  • 1000-500 közötti lélekszámban nagytelepülésen, nagyvárosban
  • 500-300 közötti lélekszámban
  • 300-150 közötti lélekszámban
  • 150 lélek alatti lélekszámban
  • 50 lélek alatt

7. Szórványtípusok az élettér, lakóhely szerint

  • Nagyváros, nagyvárosi lakótelep (vertikális szórvány)
  • Szórvány jellegű kisváros
  • Kárpátokon kívüli városok
  • Falusi jellegű mezővárosok
  • Falusi nagytelepülés
  • Közepes és kitelepülés
  • Foszlányjellegű, falusi település

8. Szórványtípus a településen belüli lélekszámarányuk szerint

  • 30-40%-os arányú asszimilációs nép.
  • 30-20% közötti arányú elhelyezkedés
  • 20-10% közötti arányú elhelyezkedés
  • 10-5% közötti elhelyezkedés
  • 5-1% közötti elhelyezkedés

9. Szórványtípusok a kistérségen belüli lélekszámarányuk szerint

  • A szórványtelepülésnek a környező települések körüli etnikai körzete:
  • Magyar többségű szigettelepülés
  • 30-20% közötti arányú elhelyezkedés
  • 20-10% közötti arányú elhelyezkedés
  • 10-5% közötti elhelyezkedés
  • 5-1% közötti elhelyezkedés

10. Szórványtípusok, területi koncentrációjuk szerint

  • A kisközösség egyetlen, teljesen zárt területen helyezkedik el.
  • Enyhén szétszórt
  • Erőteljesen szétszórt közösség
  • Teljes szétszórtságú közösség (Kárpátokon kívüli területek)

11. Szórványtípusok a belső identitástartalmak és önvédelmező szokások szerint

  • Kemény identitású kisközösségek
  • Átmeneti jellegű, identitású közösségek
  • Lágy identitású közösségek
  • Asszimilálódó értékrendű közösségek
  • Teljes népességében identitásváltó közösségek, „identitásszórványok”

12. Szórványtípusok a vegyes házassági szokások és hagyományok szerint

  • Párválasztási szokásaikban erőteljesen szegregálódott közösség, mély szokáskultúrával. A közösség pontosan szabályozza a családi etnikai-vallási hagyományokat
  • Párválasztási szokásaikban közepesen szegregálódott közösség
  • Párválasztási szokásaikban erőteljesen asszimilálódott közösség

13. Szórványtípusok az anyanyelv állapota szerint

  • Nyelvileg homogén magyar közösség
  • Nyelvileg közepesen asszimilálódott közösség
  • Nyelvileg fokozottan veszélyeztetett közösség
  • A nyelvi asszimiláció a befejezés szakaszában van.

14. A többségnek a kisebbség tolerálása szerint

  • – Ellenséges, nemzeti türelmetlenség, agresszív magatartás: „lélektani hadviselés”
  • – Közömbös magatartás, mely inkább megértő
  • – Toleráns, megértő, segítő magatartás

A többség-kisebbség tolerálásának két ellenpólusa:

  1. A kiemelten kis lélekszámú etnikai csoport irányába a többség nem ellenséges, hanem dédelgetési ösztönhatást vált ki.
  2. A friss rátelepítéses többségből az őslakó kisebbség ellenségképet, agresszív és féltékenységi hatást vált ki.

A többség viszonyulása a szórvány kisközösséghez

15. A szórványcsoport anyanyelvi foglalkozásszigeteinek nagysága szerint
A településen belüli védett foglalkozásszigetek, anyanyelvű munkahelyek, intézmények megléte:
– 10 % fölött
– 10 % alatt
– (a lelkészen kívül) lényegében nincs magyarul foglalkoztatott réteg

16. Sajátos szórványtípusok

  • Nagyváros,ahol egyrészt az erőszakos rátelepítéssel sérült az identitás, másrészt a népességfogyást is frusztráltan dolgozza fel, harmadrészt bekövetkezett a magyarság nagyvárosra áramlásával az elgyökértelenedés.
  • Szociálisan hátrányos helyzetű régiók és közösségek (szociális szórvány)
  • Homogén vallású és nyelvű, elfogyó népességű maradékfalvak és tanyák (demográfiai szórvány)

A szórványtípusok kategorizálási dilemmái

Minden kategorizálási kísérlet egy maradékszórványos csoportosítási rendszer szerint történik, és ugyanakkor még jónéhány más árnyalat, csoport is teremthető. A posztmodern ember etnikai identitásvállalása már más értékelés és elemzés alá esik.

Maradékszórvány típusai

  • Valamikor népes közösségekből megmaradt kisközösség maradékszórványa
  • Foszlányközösségek
  • „Last minute” közösségek, „szingli magyarság”-gal, utolsó magyarokkal

Szemléltetés egy közösség példájával:

Abrudbánya: lélekszám 45
Történelmi múlti magyar kisvárosi maradékközösség, őshonos és kisebb lélekszámban migrációs református, katolikus és unitárius magyarsággal, román ortodox környezetben, 10% alatti településen belüli arányban, teljesen hátrányos regionális elhelyezkedéssel. Idős nemzedéke kemény, a fiatalság asszimilálódó identitású. Csökkenő szórvány, fiatalsága kiemelten veszélyeztetett nyelvi és vegyes házassági helyzetben van.

Legveszélyeztetettebb romániai szórványrégiók

  • A Kárpátokon kívüli területek telepes népessége
  • Szörényi és Temesi Bánság
  • Hunyad, Fehér és Szeben megye
  • Erdélyi Mezőség
  • Tömb és szigetterületek peremrégiói


(A térkép kattintással nagyítható)

Az erdélyi szórványmagyarság lélekszáma és elhelyezkedése

  • Az 1 millió 500 ezres romániai magyarságból kb. 500.000
  • 300.000 Erdély nagyvárosaiban él 40%-nál kisebb etnikai arányban
  • 100.000 kistelepülésen és átmeneti régiókban
  • 100,000 foszlánytelepülésen, mint telepes és „maradékszórvány”
  • Valamint a kb. 100.000-es, kettős identitású moldvai csángó katolikusság

Sajátos dilemma: A romániai veszélyeztetett magyarság döntő többsége városon él, a történelmi értékhordozás, a felszámolódó kollektív emlékezet, építészeti és tárgyi értékek helye mintegy 1000-1200 falusi jellegű település.


II. AZ ÉRTÉKVESZTÉS FOLYAMATA ÉS ALKOTÓELEMEI

Az értékvesztés elemei

  • Hátrányos elhelyezkedés a többségi környezetben
  • Számbeli hátrányos helyzet olyannyira, hogy értékeit a többségtől kell beszereznie
  • Nagypolitikai diszkrimináció és stigma. Államhatalmi fölény megjelenítése a hivatali adminisztrációban, a hétköznapokban „fuszulanizmus”
  • Az államnyelvi fölény erőszakos beékelése a másik közösségbe, kultúrába
  • Fizikai és önbizalmi térvesztés a lokális érdekképviseletben, önkormányzatban, érdekvédelemben
  • Kiszorulás a gazdasági pozíciókból, a megélhetés kulcshelyeiről, az anyagi biztonság prosperálásából
  • Többségi értékfölény és agresszió
  • Az azonos etnikumúak együttes élményigényének sérülése
  • Közösségzsugorodási pánik
  • Vegyes házasságra való törekvés, preferencia felerősödése, az „intellektuális kontroll” csökkenése
  • Az anyanyelvi egyház fennmaradásának megnehezedése és belső igényének csökkenése
  • Nyelvi-felekezeti identitásváltás veszélye, majd bekövetkezése

A közlekedő edények etnikai elve: Az azonos élettérben elhelyezkedő, közös domináns nyelvet beszélő és közös intézményeket használó és kultúrát fogyasztó népcsoportok sajátosságai kiegyenlítődnek, és azonos identitásszintre kerülnek.

Etnikai felhúzó erő: Az etnikus kisközösségre erőteljesen hat az etnikai felhúzó erő, a nagyobb státusú, győztes, diadalmas etnikum. Ezt a számbeli fölény, a nagyobb mozgásterű nyelv és kultúra, a mindennapi értékhasználat nyelvi közege, politikai státusa, a közösségi szokások befolyásolják. (Az elmúlt évszázadok történelmi példái pontosan igazolják, hogy miként olvasztotta be magába ugyanígy az erdélyi városi magyarság is a városi zsidóságot, örménységet, svábokat.)

Petrovits-szindróma:

  • Megnő a döntésszerűen meghozott szabad identitásváltás és választás.
  • A szülők gyermekeik számára, külső hatásokra és saját akaratukból, sajátjuktól eltérő identitást választanak.
  • Ennek egyik következménye az identitás-hasítás: az emlékidentitás-elemek gyűlölt elutasitása.
  • (A szerb Petrovits István és a szlovák Hrúz Mária, Sándor nevű gyermeküket magyarnak nevelték, és így lett a legnagyobb magyar költő)

Identitás-hasítás: Az etnikai élményeiben a többségi környezet által sértett csoport egyik védekezési reflexe az identitás hasítás: az emlékidentitás-elemek gyűlölt elutasítása.

Az izolációs kultúra sérülése: A csoport elveszíti másság tudatát, a többségtől való leválasztódás, szegregálódási igényét, szokásait.

Az értékvesztés kritikus pontja az iskolaválasztás: Az iskolaválasztás alapvetően meghatározza és determinálja a fiatal számára a társadalmi és mozgásteret, a szocializáció irányát, a nyelvi kompetenciát, azt a közösséget, amelyben baráti közösségét kialakítja és éli, és ezzel a párválasztási teret és a családalapítás után a teljes értékfogyasztást is.

Az iskolaválasztás dilemmái

  • Az iskolaválasztással meghatározza a gyermek számára azt az alapközösséget, amelybe szocializálódik,
  • és azt a nyelvet is, amelyet legnagyobb értékkörrel használ.
  • Az anyanyelvi írástudatlanság egyben lezárja a saját magaskultúra fogyasztásának útjait, csatornáit. Az anyanyelv legfennebb konyhanyelv lehet.
  • Meghatározza a párválasztási mezőt is.

A többségi iskolaválasztás hatása

  • Információszerzés egy másik nyelven és kultúrában zajlik.
  • A teljes szocializációs folyamat és a felnőtté érés a másik kultúrában megy végbe.
  • Kialakul az „anyanyelvi írástudatlanság”
  • Az anyanyelv alkalmatlan lesz arra, hogy saját identitásértéket közvetítsen.
  • A teljes közösségi életvitel, a információszerzés, a párválasztás és a családalapítás is a másik nyelvi közegben és közösségben, kultúrában megy végbe.

Az értékvesztés lépcsői a tömb és szórvány összehasonlításban

TÖMB

  • Teljesen homogén környezetben él. Nagy és kisközösségi életét természetes módon, saját nyelvén és kultúrájában éli. Csak a hatalmi-adminisztratív szféra kis rétegén át érintkezik a többségi kultúrával.
  • Az oktatás minden szintjén természetes módon áll rendelkezésére az anyanyelvi oktatási intézmények rendszere.
  • Párválasztási kapcsolatokat csak saját többségi homogén környezetében alakíthat ki, és ezért szinte csak homogén házasságot köthet.
  • A hivatali-adminisztratív nyelv kis körén kívül kommunikációs tevékenységének 90-95%-át a saját nyelvén végzi és ebben a kultúrában éli meg.
  • Körülötte minden információs, tájékoztatási eszköz (rádió, tévé, újságok) rendelkezésére áll anyanyelven

SZÓRVÁNY

  • Teljesen többségi környezetben, elszigeteltségben él. Nagy és kisközösségi életét csak egy másik nyelven és másik kultúrában élheti. Csak az egyház és a magánszféra kis rétegében érintkezik saját kultúrájával.
  • Az oktatás minden szintjén csak emberfeletti áldozatok árán áll rendelkezésére az anyanyelvi oktatási intézmények rendszere.
  • Párválasztási kapcsolatokat csak egy a többségi idegen környezetben alakíthat ki, és ezért szinte csak vegyes házasságot köthet.
  • A családi konyhanyelven kívül kommunikációs tevékenységének 90-95%-át a többségi nyelven végzi és ebben a kultúrában éli meg.
  • Körülötte nem vagy hiába áll rendelkezésére anyanyelvi információ, számára a többségi kultúra és tájékozódás fogyasztása a természetesebb

A határon túli magyarság három nagy globalizációs, modernizációs hatás alatt áll, és ez határozza meg a folyamatok irányát:

  1. Az izolációs hatás, amelyben a csoport elszigetelődéssel, önkonzerválással védekezik.
  2. Az integrációs, asszimilációs hatás, mely a többség fele sodorja a szórványt. „trianoni globalizáció”
  3. A migrációs irány, melynek fő célországa előbb Magyarország, majd Nyugat-Európa.

Sérült a hagyományos (erdélyi) etnikai identitás standard: „A magyar magyarul (románul is) beszél, magyar (és román) vallású, magyar (román) kultúrát fogyaszt, magyar (román) tévét néz, magyar (románul) újságot olvas, magyar (román) családot alapít, gyermekeit magyar (román) iskolába járatja, gyermekeinek átadja (nem adja át) a kemény identitású, önvédelmező „nem-nem soha” hitet, viccesen etnizálva immunizál, „románozik”(a másik kultúra minden önvédelmező stigmája elmarad)

Sérült a hagyományos etnikai beszédmód standard: Azzal, hogy sérül az alapigény, hogy nyelvét, kultúráját, értékeit minden lehetséges helyzetben használja, teljesen átalakul a kisközösség etnikai beszéd- és magatartásmódja is. A megnövekedett vegyes identitásképlet miatt nem etnizálhat, nem használhatja a régebbi védekező, immunizáló (stigmatizáló, szegregáló, a „nem-nem soha” kultúrfölénnyel etnizáló, védekezően magyarkodó, „románozó”) beszédmódot (beszédmód bénulás).

Sérült a hagyományos etnikai standard: Az identitásváltó folyamatok tehát a vegytisztaságtól az átmeneti kultúrákon át az asszimilációs szemléletig vezetnek. A vegytiszta magatartást és kemény identitású beszédmódot a vegyesség kényszerű, beletörődő, majd közömbös, végül az asszimiláció aktív legitimizálása veszi át. A hagyományos etnikai közösség az asszimiláció útjára lép.

Modernizációs etnikai folyamatok:

  • Az etnikai identitás is fogyasztói értékké válik, melynek hasznossága, használati értéke határozza meg tényleges értékét.
  • Csökken a szimbolikus értéke, sérül a jelkép és mítosztár, a kollektív emlékezet.
  • Fellazult a hagyományos etnikai identitás standard.
  • Már nem is tudja és nem is akarja meghatározni etnikai hovatartozását. Egyszerűen fogyaszt egy nyelvet, kultúrát, szükség, véletlen szerint.
  • Kialakult a szinkrétista identitás. Ebben együtt élnek egymásnak ellentmondó etnikai elemek is.
  • Ki vagy te? – nem tud válaszolni. „Nem elég, hogy romániai néger vagyok, még református székelymagyar is.”
  • A vegyes házasságnál már a vallásválasztás sem identitás meghatározó és betájoló.
  • Ő fogyasztó, akik etnikai értékeket fogyaszt, használ, reklám, sztárértékek, hatalmi státus és stigma-bélyeg és divatsodrás szabályai szerint.
  • Az identitás-értékek is a piaci kínálat és reklám hatásai alatt vannak: minek nagyobb a társadalmi mozgástere, használati értéke, státusa, melyik meggyőzőbb, hatalmi helyzete, forgalmi, reklámértéke.
  • A modern egyén már nem vállal semmilyen kodifikált etnikai identitást. A szinkrétizmus lényege, hogy egymásnak ellentmondó elemeket is képes együtt éltetni magában.

Minden tervezés lényege, hogy a másfajta, a kisebbségi etnikai identitásnak erőteljesen meg kell jelennie az értékkínálati piacon.

A nyelvi másság státusát, értékét tervezni, menedzselni kell.

Sajnos a Trianon utáni lassan egy évszázadban a modernizálódó, globalizálódó utódállamok mindegyikében sikerült minden kisebbségi másság értéket, érték-kínálatot, toleranciát teljesen lesöpörni a társadalmi nyilvánosságból és közéletből.

Mind az identitás megélés, mind a hagyományos kisközösségi etnikai beszédmód önfeladó belső önkontrol alá kerül!

A vegyes házasság lépcsői



Kolozsvári életkép – Kolozsvári gyászjelentés: „Fájdalommal megtört szívvel tudatjuk, hogy MÁIER MÁRIA életének 80. évében rövid szenvedés után elhunyt. Gyászoló leányai: Marika, Ilonka, Zsuzsi, Vejei: Béla, Laci, Mircea, unokái: Marius, Helga, Béla, Hilda, Öcsi, Dédunokái: Raul és Cristian”

  • Fellazulnak az etnikumok közötti határok, gyengül az önazonosság és másságtudat.
  • Csökken, majd felszámolódik a közösségi kontroll és a személyes érzelmek intellektuális etnikai kontroll-igénye. A fiatal ugyabból a környezetből választja párját, amelyben él.
  • A kiemelten hátrányos környezetben a homogén házasság valószínűsége matematikalilag is lehetetlenné válik.
  • A fiatalság teljesen vegyes, sőt teljesen többségi környezetben, kisközösségben él, tanul és szocializálódik, és abba is integrálja párválasztását.
  • A kisközösség vezetői, az egyház, anyanyelvi kisközösséget teremtenek a fiatalok számára, amely pozitívan segítő környezete a homogén párválasztásnak is.
  • Erőteljes belső közösségi szokások szabályozzák a homogén párválasztást.

A vegyes házasság döntéselemei:

1. Az ismerkedési kapcsolat ideje alatt minden nyelven beszélnek? – Románul vagy románul és magyarul
2. A kapcsolatot hogyan fogadja és a „másik” felet miként fogadja be a két fiatal családja? – Ellenségesen vagy közömbösen vagy megértő szeretettel vagy természetesen
3.Milyen templomban lesz az esküvő? – Románban vagy magyarban vagy mindkettőben
4.Milyen vallású lesz a gyermek? – Magyar vagy román vallású
5.Hogyan rendeződik a nyelvhasználat szerkezete a gyermekekkel és a családdal? – Csak románul vagy a gyermek mindenik szülővel annak nyelvén beszél
6.Hogyan helyezkednek el az identitás értékek a család egyensúlyában? – Csak a többségi él, vagy dominál, vegyesen. Vagy kiegyensúlyozottan él együtt a két kultúra.
7. Az óvoda, iskola nyelvének megválasztás – Teljesen román vagy az óvoda, az elemi még magyar.
8.Milyen történelmi házassági szabályozások élnek és maradtak meg a közösségben? – A „beérkező” idegenhez alkalmazkodik a teljes családi értékrend és kommunikáció nyelve is vagy az idegen alkalmazkodik.

Számolnunk kell a tényekkel! Ki kell mondani tehát az igazságot, és eszerint kell tervezni: A mai szórványvidék és lassan az átmeneti vegyes vidék is alkalmatlan a megélhetési ottmaradásra, a nyelvi túlélésre, különösen az értelmiségi továbbélésre. De nyitva kell hagyni a ma még be nem mérhető, meglepetés szerűen bekövetkezhető ún. csodaelemeket is.

Perpetuum mobile elv: Az etnikai identitás-értékekhez való belső közösségi hagyományokat, szokásokat, identitásvédelmi reflexeket végül is a közösség saját belső öntörvényű erői mozgatják. Minden külső segítség csak kis részében befolyásolhatja azt. Önbefolyás és önmozgatás folyik tehát.

III. Mit cselekedjünk, hogy megmaradjunk?

Feladatminimumok

  • Egyfelől szükség volna egy dinamikus nemzetstratégiára. Milyen szándéka van az anyaországnak a határon túli szórványterületekkel. Ehhez milyen támogatást teremt.
  • Minden magyar régiónak el kell készítenie saját stratégiáját!
  • El kell ehhez készítenie a szórványstratégiáját!
  • A magyar vezető elit minden rétegének össze kell fognia, ha eredményt akar elérni.
  • Össznemzeti konszenzus kell idehaza és az anyaország politikai párjai és a mindenkori kormány között is ebben a nemzeti minimumban.
  • Ahol és amiben lehet, tervezni kell!
  • Normatív támogatásra van szükség olyan területeken, mint oktatás, művelődés, egyház, közösségépítés, kutatás.
  • Ehhez oktatási intézményeket és eszközöket kell teremteni.
  • Minden támogatási program kiemelt célrétege a gyermek és az ifjúság.
  • Minden szórványmagyar számára biztosítani kell a közösségi, művelődési igény kielégítését.
  • Biztosítani kell a szakrális igények teljesítését, folytatni és fejleszteni kell a lelkésztámogatási programot.
  • Biztosítani kell az anyanyelvi informálódás összes lehetőségét a folyóirat, könyvkiadástól a magyar rádió és tévéadásokig, amelyek minden településre el kell jussanak.
  • Meg kell teremteni a folyamatos információ és értékleszállítást, bekapcsolni ezzel őket az egyetemes vérkeringésbe.
  • Anyanyelvi nagy és kisközösségeket kell teremteni, és ezekbe a csoportot minél erőteljesebben integrálni
  • Kiemelt intenzitású kapcsolatépítő és közösségteremtő és információ áramoltatási munkára van szükség.
  • Megmenteni magyarságunkhoz és múltunkhoz tartozó történelmi emlékeink, értékeinket, az épített örökséget.
  • Különösen a kiemelten veszélyeztetett régiókban be kell gyűjteni a teljes tárgyi és szellemi emlékezetet.

Háromlépcsős terv

1. Saját közösségben megteremteni számára a fennmaradás és fejlődés lehetőségét.
2. Regionális tervezés mentén kell kiépíteni azokat az intézményeket, melyek segítik a fennmaradást. (Oktatási, művelődési központok, körtanító, körlelkészség, falugondnok, közösségépítő stb.)
3. Megtervezni a népesség koncentrálást és átirányítást a sziget és tömbrégiók fele.

Az identitásőrzés dilemmái

  • Az etnikai csoport élettevékenységének tehát döntő része egy másik etnikai, nyelvi térben és környezetben zajlik. A továbbélés és fennmaradás titka tehát az lenne, hogy minél több társadalmi funkció és folyamat menjen végbe saját identitású többségi környezetben.
  • Mindaddig, amíg ez nem valósul meg, a kiscsoport többségi intézmények és értékek használatának és dominanciájának súlya alatt maga is a többséghez integrálódik, majd asszimilálódik.
  • A saját identitású többségi környezet vagy adva van, vagy azt mesterségesen kell teremteni: erőteljes térfoglalással, többségi környezet megteremtésével és megőrzésével (területi autonómia) és áttelepítéssel.
  • A kisebb térben kialakítjuk a másik működő érték- és intézményrendszert, és nagyintegrációt is végző közösségélmény-illúziót keltünk.
    Ehhez meg kellene változtatni a kiscsoportot körülvevő, előbb bemutatott teljes etnikai gyűrűk etnikai szerkezetét, és „vissza kell foglalni” a saját identitásnak.
  • A kis szeletekben visszafoglalt gyűrűtöredékek csak illúzióját teremtik meg az értékek használatának, nem pedig az értékek reálisan működő életét.
  • Egy etnikai csoport ahhoz, hogy hosszabb ideig fennmaradhasson, teljes szociális életterében és közösségi működéseleme több mint felében saját értékeit kell teljes joggal és használati értékkel használnia.
  • Biztosítani kell az önrendelkezést saját értékei és identitás-érdékei felett.

Kisebbségi régiók védelme

1. A végső cél az, hogy védett politikai, gazdasági, nyelvi környezetben teremtődjön meg a teljes indentitás megélés legnagyobb része. Ebbe kell megtervezni egyfajta népesség koncentrálást és átirányítást a sziget és tömbrégiók fele.
2. Ennek feltétele pedig minden lehetséges régióban a területi önrendelkezés.

Le kell számolni az illúziókkal!

  • Más tervekkel is készen kell állanunk, mint a belső tömbök fele való népesség- átirányítás.
  • A belső tömbök teljes önrendelkezése, területi autonómia, amely összegyülekezési helye lehet a szórványoknak is.
  • Sajnos tudomásul kell vennünk, hogy a kiemelten hátrányos területeken hosszú távon etnikailag csak az marad meg, aki tömbterületre vagy Magyarországra költözik.
  • A közeljövőben igen nagy asszimilációs vérveszteségekre kell felkészülnünk a határon túli területek mindenikében.
  • Minden hűséges szolgálatunk és cselekedetünk mellett látnunk kell, hogy teljes értékű identitásőrző nagy és kisközösség nem hozható létre. Ezt kimondani még nem vagyunk felkészülve, mert teljes destrukciós sokkot okozna.

IV. A szórványtervezés szerkezete és kiépítésének menete

A szórványproblémák teljes és összefüggő rendszert alkotnak

Minden tervhez tudomásul kell vennünk, hogy a szórványterületek összes identitásproblémái teljes és összefüggő rendszert, egyfajta etno-ökológiai láncolatot alkotnak. Itt minden összefügg minden elemmel a hátrányos etnikai elhelyezkedéstől a teljes nyelvi leépülésig és identitásvesztésig.

Ezért a szórványmunkát – amennyiben lehetséges – nem egyes részelemeiben, hanem teljes rendszerében kell megtervezni és végrehajtani. A problémák rendszerét csak így lehet egészében befolyásolni!

Minden eddigi cselekvési terv nagy hibája az hogy ezt nem akarjuk tudomásul venni, és többek között ezért is maradtak el a látványos eredmények.


(A kép kattintással nagyítható)

A belső igény megfogalmazása és életben tartása: Minden igénynek, cselekvésnek és tervezésnek először a közösség belsejében kell megfogalmazódnia.

Testvérkapcsolatok, belső anyaország

A Székelyföld, Észak-Vajdaság, Csallóköz stb., a tömb és szigetvidék a szórványvilág belső anyaországa, nagy reménysége és erőtartaléka – lehetne.
Nagy kérdések: Alkalmas-e erre? Van itt elég hely összegyülekezni? Integráló-e ehhez a tömb, de akar és tud-e ehhez integrálódni a szórvány.

Milyen hatással lehet és lehet-e eredményt elérni a szórványmunkában?

A szórványhelyzet újratermelődik

  • A szórvány és hátrányos helyzet újratermelődik és hólabda efektus szerint halmozódva növekszik és terjed a szélek fele.
  • A láncolatba tervezés példája Déva, ahol a lokális program, árva gyermekek megmentésének célterve kinyílt székelyföldre, majd a tovább tanuló egyetemistákra, majd elhelyezkedésükre is.

A Kárpád-medencében együtt kell tervezni!

Nagyjából azonos folyamatok zajlanak le minden területen.
Néhány alapkérdésben együtt kell tervezni és cselekedni.

Magyar oktatási intézmények dilemmái

  • Félő, hogy a kiemelés és kinevelés, a „megmentés” a közösségből való kilépést is előkészíti. Ezek már vissza már nem integrálhatóak a saját közösségükbe.
  • Kontrollkutatásokat kell végezni a támogatási rendszerek hatékonyságáról, eredményességéről.

A helyzetelemek folyamatos és összefüggő kapcsolat-láncban vannak egymással. A közösségből való időszakos rehabilitációs oktatói kiemelés után a visszakerülés visszahúzza ugyanabba az állapotba. A legcsodásabb magyar oktatási intézmény is csak kiemel, de nem változtatja meg tovább a sérülés elemeit. (Téka ellenére nő a vegyes házasság Szamosújváron, Kőhalomban, Temesváron.)

A szórványproblémák öngeneráló rendszert alkot. A sérült elemek egymásnak adják át a sérült identitás elemeket. Dominó effektus.
Nem tudjuk pontosan, hogy mi zajlik le minden régióban.
Ma még nincs olyan nyilvános társadalmi diszkurzus, mely alapján tisztán láthatnánk és a kérdésekről őszintén beszélhetnénk.

A mindennapi közbeszédben történelmi térvesztési folyamatok nyomán kialakult szórványról beszélünk. Az elemzések és a rekonstrukciós minták nagy részét is erre építjük és modelláljuk. Az összefüggő rendszer elemeinek legalább felét meg kellene változtatni ahhoz, hogy az alapvető változás bekövetkezhessen.

„Lámpás terv”: Erdély 300 helységében gondos válogatás alapján, alapos kiképzés után, szerződéssel oktató, közösségépítő értelmiséget kell kitelepíteni. A terepen meg kell teremteni munka és életfeltételeiket, segíteni kell őket és felügyelni.
Ennek második változata a lelkészi életpálya terv, ahol ezt a munkát a lelkész és felesége együtt végzi el, kiemelt támogatással.

Nagyvárosi szórvány

  • A Kárpát-medencei magyarság kétharmada nagyvárosban él.
  • Ennek ellenére, a magyarságnak nincs valamire való nagyváros stratégiája.
  • Szükség van lakótelepi, panellmisszióra!
  • Teljes közösségteremtésre van szükség, a szakrális szolgálatoktól a kisközösség teremtésig és szolgáltatásig.

Szórványgondozási feladatok

  • Sajátos feladatok: nagyvárosi, lakótelepi misszió, gyermek- és ifjúság foglalkoztatás
  • Közös szórványalap létrehozása
  • Alapkutatások. Általános értékmentés, begyűjteni minden veszendő értéket. (Holttenger program)
  • A szórványmunka reménytartalmának megfogalmazása és pozitív jövőkép.

SAJÁTOS DIASZPÓRÁK ÉS FELADATOK

  • A Kárpát-medencében jelentős asszimiláns volt magyar, vagy magyar „kiegészítő, emlékkultúrájú” románság, szerbség, szlovákság,németség él.
  • Gyarapodik külmigrációs népességünk, Európában és a nagyvilágban. Sürgősen magyar lelkészt kell küldeni hozzájuk.
  • Jobban oda kell figyelnünk a magyar anyanyelvű cigányságra.
  • A diaszpóra lét összekapcsol a környezetünk többségi népeivel is. Meg kell találnunk a módját annak, hogy szóljunk hozzájuk.
  • Kötelességünk az építkező testvéri kéznyújtást megpróbálni mindazokkal, akikkel együtt élünk.
  • A szórványlét közös feladataiban egyházainknak minden országban és régióban együtt kell cselekednünk.
  • A diaszpóra lét összekapcsol a környezetünk többségi népeivel is. Meg kell találnunk a módját annak, hogy szóljunk hozzájuk.
  • Kötelességünk az építkező testvéri kéznyújtást megpróbálni mindazokkal, akikkel együtt élünk.
  • A szórványlét közös feladataiban egyházainknak minden országban és régióban együtt kell cselekednünk.
  • A moldvai csángómagyarság az egész magyar nyelvterület legnagyobb élő kincse.
  • Ők a „szórványkérdés” sajátos és egyedi rétegét alkotják. Erre külön kidolgozott tervre és cselekvési módra van szükség.
  • Magyar oktatáshálózat
  • Értékmentés
  • Munkhelyteremtés

A szórvány nem lehet rezervátum! A saját értékek illúziója, mesterséges kiváltságok és előjogok helyett meg kell találnunk a teljes, organikus közösségteremtés lehetőségét!

Minden szórványmunka célja: mozgósítani a közösség belső lelki, anyagi erőtartalékait, önszerveződésre és belső vitalizációra ösztönözni.

A szórványmunka nem reanimációs osztály, ahol a közösség-töredék készen megkap minden szükséges értéket, és neki ezért semmit sem kell tennie.

Az etnikai üvegházhatás:

  • Semmilyen szórványprogram nem izolálhatja a közösséget a környező hatásoktól és folyamatoktól. A folyamatok lefojtása, működési rendszerének megakadályozása a közösség saját önfelszámolását készíti elő.
  • A mesterséges kiváltságok leépítik a közösség belső fennmaradási és identitás-fenntartási ösztöneit.

Többlettámogatásra van szükség a racionalitás határain belül. A szórványmunkában az eutanázia hatást csökkenteni kell („úgyis megoldódik magától!”). A kiemelt támogatás nem rendezkedhet be mesterséges életbentartásra! A szórványközösségnek is tudomásul kell vennie, hogy közösségükben nem lehet helye az irreális álmodozásnak. A természetes és évszázados asszimilációs folyamatokat nem lehet sok pénzzel sem megállítani!

„Mi dolgunk a világon?!”

A szórványszolga gyakran szembesül azzal, hogy „lemegy” a szórványba menteni, szólni, szolgálni, és azt látja, hogy már Valaki megelőzte. Nem ő visz, hanem ott ő kap. Sokszor a megdicsőülés hegye ez, ahol Jézussal együtt vagyunk, Mózessel és Illéssel, és azt mondjuk: jó nekünk itt lenni!

„Küzdeni!” – A szórványmunkásnak meg kell tanulnia, hogy munkáját nem mindig a látható győzelmes végeredmény, a látványos siker minősíti, hanem belső hűség, a helytállás maga. „Küzdés, erőnk szerint a legnemesbekért.”

Siker az elvégzett kis feladat, közösségünk sokszor meg nem fogalmazott hálája a szemek villanásában, a csodálatos emberek, az egyes emberi nagyságok, csodák, a példaadó sorsok, a múlt emlékének ápolása, a gyermekek és fiatalok közötti szolgálat hálája, amelybe nem beletörik, hanem belenemesedik a szolga maga is.

Zárszó helyett