Több vidéki kis kórházat fenyeget az anyagi ellehetetlenülés az év második felétől, mert az egészségügyi biztosítók várhatóan drasztikusan csökkentik finanszírozásukat. Érdekes módon a legkeményebb feltételekkel éppen az állami tulajdonú cég lép fel a szolgáltatókkal szemben. Eközben a minisztérium kivételezik az állami kórházakkal a magáncégek, vagy önkormányzatok által működtetett intézményekkel szemben. A hónap végén járnak le a szlovákiai egészségbiztosítók és az egészségügyi szolgáltató intézmények között megkötött finanszírozási szerződések. A kontraktusok második félévre szóló megújítását több kórházban komoly szorongással várják az intézményvezetők. Várható ugyanis, hogy egyes intézményeknek a mostani támogatásnak csak a töredékét kínálják majd a biztosítók, ami ezen kórházak, szanatóriumok osztályainak, vagy akár az egész létesítmény bezárásához is vezethet majd.
Elsősorban azok a kis vidéki intézmények vannak veszélyben, amelyek egy-egy szűkebb régió betegeinek ellátását próbálják megoldani, de nem rendelkeznek teljes ellátási profillal. Ők már most komoly gondokkal küszködnek, mert a kialakított finanszírozási rendszer hátrányos rájuk nézve. Ezek jellemzően önkormányzati tulajdonban vannak, vagy működtetésüket már kiadta egy privát társaságnak a helyhatóság. Ezek a kórházak, rendelők, szanatóriumok teszik ki egyébként a szlovák egészségügyi hálózat két harmadát, 70-80 intézményről van szó.
Áll az alku
Ezen kórházaknak a finanszírozásába az állam már semmilyen módon nem szól bele, rábízza azt az intézmények és a még 2003-ban, a Dzurinda-kabinet idején létrehozott állami, vagy magán biztosítók alkujára. Érdekes módon eddig éppen a legnagyobb biztosító, a piacon uralkodó állami tulajdonú Általános Egészségbiztosító volt a legkeményebb partner. Volt például olyan szanatórium, amelyiknek a szerződés megújításakor korábban 70 százalékkal csökkent a támogatása – nem csoda, hogy rövid időn belül be is kellett zárni az intézményt. Ugyanettől fél több kórházvezető is, és szakértők szerint elkerülhetetlen, hogy megritkuljon a Szlovákiában (is) elaprózott intézmény struktúra.
A rendszer ugyanakkor igazságtalan. A kis önkormányzati kórházakkal szemben áll az a nagyjából 30 nagy, állami tulajdonú kórház, amelyek „egyenlőbbek az egyenlőknél”. Ezeknek az intézmények a központi költségvetésből kapják a támogatást, méghozzá jóval többet, mint a kicsik: egy vakbélműtétet egy kisebb, vidéki intézmény 9 ezer koronából kénytelen kihozni (ennyit fizet érte a biztosító), míg ugyanezért egy állami kórház a kétszeresét kapja.
A mamutintézmények ráadásul mindenki szerint pazarlóan működnek, és időről időre milliárdos hiányt halmoznak fel, amit aztán az állam mindig konszolidál előbb-utóbb. Az állami intézményekben ráadásul a fizetések is jóval magasabbak. Szlovákiában már évek óta megszűnt a közalkalmazotti státusz az egészségügyben, azóta a helyben működő szakszervezet és a fenntartó alkuján múlik a fizetés – a kisebb kórházakban dolgozók reálbére ezért évek óta alig nőtt valamivel.
Új seprű, régi nóta
A szakértők nem várnak változást a rendszerben az egészségügyi minisztérium élén a minap bekövetkezett változástól sem. A kedden ugyanis távozott posztjáról Ivan Valentovic egészségügyi miniszter. Ő maga megromlott egészségügyi állapotával indokolta lépését, és egyelőre nincs nyoma az ilyenkor szokásos pletykáknak a távozás egyéb okairól.
Valentovič ugyanis szolgahűen végrehajtotta Robert Fico elvárásait: eltörölte a vizitdíjat, a dobozdíjat, a kórházi napidíjat, és törvényt dolgozott ki arra, hogy a biztosítók teljes nyereségüket kötelesek legyenek visszaforgatni – emiatt a társaságok vezetői nemzetközi bírósághoz fordulnak, a tét több milliárd korona.
Ugyanakkor nem történt meg az egy biztosítós rendszer visszaállítása, bár volt róla szó. A rendszer lényegét – a magán, illetve állami tulajdonú biztosítók szerepét – végül érintetlenül hagyta a Fico kabinet. Valentovič utóda Richard Raši, a pozsonyi egyetemi kórház eddigi igazgatója lesz, aki valószínűleg szintén csak végrehajtó lesz majd.
Kósa András, Hírszerző
