Ismét egységes lehet a református egyház a Kárpát-medencében. A közös jogalkotás mellett a tagegyházak együttműködnek például az oktatásban, a szeretetszolgálatban, a missziókban, illetve a tájékoztatásban is. Mindezek mellett megmaradnak a nemzeti egyházak is.

Létrejöhet a Kárpát-medencei reformátusokat egyházjogilag összefogó Magyar Református Egyház. A Pápán tanácskozó református egyházi vezetők a generális konventen elfogadták az erről szóló alkotmánytervezetet. Így, ha a tagegyházak egyenként is elfogadják a szöveget, akkor jövő tavasszal összeülhet a közös alkotmányozó zsinat, és újból létrejöhet az egységes Magyar Református Egyház.

Újból – mondja Bölcskei Gusztáv tiszántúli püspök, hiszen 1881-ben ebben a formában alakult meg a Magyar Református Egyház, és létezett Trianonig. Kérdeztem, hogyan viszonyulnak az új egységhez, például a szlovák reformátusok, vagy azok a más nemzetiségű hívők, akik az egységesülő egyházmegyék területén élnek.

A püspök úgy látja, hogy mindez nem nyelvi és nem nemzetiségi kérdés, mert amikor azt mondják, hogy Magyar Református Egyház, akkor ahhoz az egységes egyházhoz szeretnének visszatérni, amelyikben 1881-ben voltak nem magyarul beszélők, szlovákok, horvátok, esetleg románok is.

Nincs szó kirekesztésről – mondja a püspök. Az egyházjogilag egységes egyház mellett egyébként továbbra is megmaradna például a magyarországi, a szlovákiai vagy a romániai református egyház. A döntés gyakorlati következménye lehet például a közös lelkészképesítő bizottság. Aki ezelőtt a bizottság előtt megjelenik, a Kárpát-medencében bárhol vállalhat lelkészi szolgálatot.

MR