Terjedelmes riportot közölt a szlovákiai magyarok helyzetéről az Österbottens Tidning című finnországi svéd napilap. A kisebbségi újságírók szövetségének tagjaként Pozsonyba látogató újságíró cikkében részletesen kitér többek között Malina Hedvig ügyére és Jan Mikolaj legutóbbi vihart kavaró kijelentésére is, de szót ejt a 2001-es közigazgatási reformról is – amikor a megyehatárok módosítására került sor -, kiemelve annak a magyarokat érintő diszkriminatív következményeit. Súlyos problémaként említi továbbá, hogy a hivatalnokok általában nem tudnak magyarul, ami jelentős mértékben korlátozza a magyar közösség nyelvhasználatát.
A cikkíró szerint egy Finnországból érkező látogató számára enyhén szólva is megrendítő az a nacionalista hangnem, amit a szlovák parlament és kormány megüt, ugyanakkor kiemeli, az MKP komoly politikai tényezőnek számít Szlovákiában, megszólaltatva Csáky Pál elnököt is.
A cikk szerint a külföldről érkező kisebbségi újságírók csoportjának, amely Szlovákiába látogatott, „valójában a kövek alatt kellett keresgélni, hogy világos képet kapjon a különböző ellentmondásokról. A vendéglátók (az Új Szó – a szerk.) ugyanis inkább mindent pozitívan akartak bemutatni.” Elmondták például, hogy a komáromi egyetemen háromezer diák tanul, de Magyarországra is lehet egyetemre járni. „Csakhogy minden kisebbség tudja, ez nem jó megoldás, mivel azok, akik külföldre mennek tanulni, szinte sohasem jönnek haza.” – jegyzi meg az újságíró.
A cikk ezt követően az Új Szó című napilap helyzetét elemzi, kiemelve, hogy példányszáma az egykori 80 ezerről 25 ezerre zuhant. Bár a helyzet javítása érdekében az újság megpróbált létrehozni egy oldalt kifejezetten fiatalok számára, az eredmény elmaradt, és az elképzelés megbukott. Ráadásul a szlovák állam semmiféle külön támogatást nem biztosít a kisebbségi sajtó számára, s a cikkben megszólaló Pavol Paska szinte felháborodva mondja, hogy a diszkrimináció elkerülése érdekében egyetlen népcsoportot sem lehet előnyben részesíteni.
– Felvidék Ma, Österbottens Tidnin –
