Tegnap délután a plénum meghallgatta Ján Kubiš külügyminiszter külpolitikai jelentését, és megvitatta a szakadár kereszténydemokrata képviselők Grúziával kapcsolatos határozati javaslatát. Az utóbbi gyakorlatilag kötelezni akarta a kormányt, hogy ne támogassa Grúzia felvételét a NATO-ba. Mint Vladimír Palko kifejtette: Oroszország nagy ország, nagyhatalom, az érdekeit méltányolni kell. És el kell dönteni végre: meddig terjeszkedhet a NATO, és hogy magunkra kell-e haragítani Oroszországot. Az SZDKU saját javaslatot terjesztett elő, amely mindkét országot elítéli, de kiáll Grúzia területi egysége mellett.
Peter Gabura független képviselő előterjesztette a művi terhesség-megszakításról szóló törvény semmisségét kimondó javaslatát, és a Büntető Törvénykönyv olyan módosítását, amely bűncselekménnyé nyilvánítaná a terhesség-megszakítást. Az előterjesztést az egyetlen hozzászóló, Ľudmila Mušková néppárti képviselő támogatta. Utána Gabura alkotmánymódosítást terjesztett elő, amely bevezetné a ratifikációs népszavazást. Ennek értelmében a nemzeti hatásköröket érintő nemzetközi szerződéseket a parlamenti 3/5-ödös többségű elfogadását követően népszavazáson erősítenék meg a választók – a résztvevők egyszerű többségével. Az SZDKÚ-s Peter Miššík kifogásolta, hogy népszavazást ír elő olyan kérdésről, amelyről a képviseleti demokrácia értelmében a parlament egyszer már döntött. Ilyen körülmények közt megbénulhat a hatalomgyakorlás Szlovákiában. Elutasította a javaslatot a smeres Juraj Horváth is. Ő a változás alapos szakmai előkészítését hiányolta, a nemzeti Jozef Rydlo pedig a politikai konszenzust
A déli szünetben a költségvetési és pénzügyi bizottság jóváhagyta az ártörvényt, amely sürgősséggel került napirendre. A részletes vita így azonnal megkezdődött. A módosítás árszabályozási hatásköröket ad olyan minisztériumoknak is, amelyeknek eddig nem volt, és ahogyan Ján Počiatek pénzügyminiszter mondta: ez a felhatalmazás az árképzési szabályok megalkotására jogosítja fel őket – elvben november elsejétől a jövő év végéig, tehát az euró bevezetésével kapcsolatos kettős ár-ábrázolás idejére. De nem a piaci trendek, hanem az indokolatlan árdrágítás ellen akar általa fellépni a kormány – olyan területeken, ahol nincs kellő konkurencia. Az árszabályozás ellen ellenzéki képviselők sora lépett fel a törvényhozásba, s mind azt hangsúlyozták: visszatérünk a 89 előtti időkbe. Pavol Prokopovič (SZDKU) a zsákutca felé tartó gazdaságpolitika kétségbe esett lépésének nevezte az ártörvényt, amely csődbe vihet sok vállalkozást. A kormány a gazdasági szereplőkben, a vállalkozókban ellenséget lát, mert az árak korlátozásával a gazdasági mozgásterüket szűkíti, a fejlődést szorítja vissza. Ha pedig az az igaz, hogy végül mégsem fog beavatkozni a hatalom – mondta Prokopovič –, akkor a vállalkozókból akar bűnbakot csinálni az elkerülhetetlen áremelés miatt.
Pátria, ngyr