Csak idő kérdése volt, mikor csapnak össze a szurkolótáborok a dunaszerdahelyi focistadionban. A magyar kormányt a jelek szerint mégis váratlanul érte a múlt szombati rendőrroham.
Leginkább a focimeccsek akadályozzák az unió tagországai között is a „személyek szabad áramlását”, ami pedig a közösség egyik fő célja. A nyáron Ausztria állította vissza a határőrizetet a futball-Európa-bajnokság idejére, múlt szombaton pedig Szlovákia a dunaszerdahelyi DAC és a Slovan Bratislava mérkőzése miatt. A dunántúli határátkelőhelyeken magyar és szlovák rendőrök állították meg az autókat, buszokat, vizsgálták egyenként az igazolványokat, és motozták meg az átlépőket – miközben a schengeni szabályok szerint általában teljesen szabad az átjárás, de azt egy kétoldalú egyezség felülírhatja.
„A DAC jelenleg a legnagyobb magyar színház a Felvidéken” – tapintott rá a lényegre a magyarországi szurkolóknak írt köszönőlevelében a dunaszerdahelyiek Felvidéki harcosok, illetve Yellow Blue Supporters Fan Club nevű szurkolói csoportja. Ám erre láthatóan nemcsak ők jöttek rá, hanem a szlovák politikai és rendőri vezetés is. S valóban: ha otthon játszik a DAC, általában megtelik 6 ezres stadionja, a helyieken kívül Magyarországról és az egész Felvidékről jönnek a drukkerek. A meccseken a klub sárga-kék színei mellett sok piros-fehér-zöld zászló is látható, s a mérkőzések előtt a szurkolók mindig eléneklik a magyar himnuszt.
Nyár óta van ez így, a DAC – amely egy osztrák állampolgárságú iráni befektető kezében van – akkor került a szlovák harmadosztályból hirtelen az első ligába, egy másik felvidéki kisváros, Szenc csapatának átvett jogán. Már első hazai meccsük után be akarta tiltatni a csapatot és a stadiont a Szlovák Nemzeti Párt (SNS), a magyar zászlók és a Nagy-Magyarországot ábrázoló szurkolói plakátok miatt. A jelentősebb szlovák klubokkal való mecscseiken azóta mindig voltak összetűzések a szurkolótáborok között, hiszen a kemény mag ott is a szélsőséges nacionalisták közül kerül ki. A két legnépszerűbb szlovák csapat, a Slovan Bratislava és a Spartak Trnava pedig kiemelkedik ebből a szempontból (az ő ellenségeskedésük legalább Fradi-Újpest színvonalú), a dunaszerdahelyiek már összetűzésbe kerültek mind a két szurkolótáborral. A szlovák drukkerek eközben sportot űztek például abból, sikerül-e magyar zászlót megszerezni az ellenfél táborából. Legutóbb október végén a nagyszombati csapat kemény magja egy Fradi-zászlót égetett el a meccs alatt, a Ferencváros szurkolóinak 1992-es pozsonyi rendőri megveretésére emlékeztetve.
Csak idő kérdése volt, hogy a magyarországi drukkerekben feléledjen a vágy, részt venni a felvidéki csapat meccsein. Dunaszerdahely és a DAC a szlovákiai magyarság egyik szimbólumává vált, meccsein a helyi magyar politikai elitnek is sikk lett megjelenni. Már a bajnokság kezdete óta járnak át magyarországi szurkolók is e mérkőzésekre. A legnagyobb érdeklődés persze a „szlovák Fradi”, a Slovan dunaszerdahelyi vendégszereplését kísérte, ezért is voltak legalább ezren Magyarországról a DAC meglehetősen kopott stadionjában.
A szlovák rendőrség láthatóan nagyon készült erre a mérkőzésre. Az egész városban ellenőrzések voltak, s a Slovan szurkolóit sem kímélték az egyenruhások, amikor azok a meccs előtt megpróbálták megtámadni a DAC székházát. A magyarokat tömörítő szektorban végrehajtott brutális akciójukat azonban semmi nem indokolta, a szlovák rendőrség egyelőre adós maradt a magyarok erőszakosságáról beígért bizonyítékokkal, amelyek a fellépés jogosságát igazolnák. Az viszont több videofelvételen is látható, hogy békésen viselkedő szurkolókat kezdenek ütlegelni a rendőrök. A meccs előtt és alatt nem történt több addig, mint ami az ilyen szurkolótáboroktól megszokott: kinn voltak a magyar zászlók, a Nagy-Magyarországot éltető feliratok és a szélsőjobboldalra jellemző jelképek. Persze a durva rigmusok sem hiányoztak, de ezek mára már a foci szubkultúrájának a velejárói lettek szerte Európában.
A rendőrségi túlkapást önmagán túlmutató jelentőségűvé a szlovákiai politikának az a vonulata teszi, amely a Fico-kormány hatalomba kerülése óta szisztematikusan gerjeszti a magyarokkal szembeni nacionalista indulatokat. Ebben sokáig Ján Slota, a kormánykoalíció részét képező SNS elnöke járt élen, de mára Fico miniszterelnök és pártjának, a Smernek a többi vezetője is csatlakozott hozzá. A magyarokat verő rendőröket rögtön védelmükbe is vették, Dušan Čaplovič miniszterelnök-helyettes szerint például ez csak azt bizonyítja, hogy Szlovákiában rend van. Nem úgy, mint Magyarországon, hiszen őt a budapesti történések a Közel-Keletre, Bejrútra vagy Irakra emlékeztetik – célzott arra, hogy a Gyurcsány-kormánynak nem könnyű rendőri brutalitás miatt más országokkal szemben fellépni a 2006-os őszi tüntetések óta. Erre utalt lakonikusan Kövér László Fidesz-politikus is a Magyar Nemzetben, amikor azt mondta, Szlovákiában „csak azt kaptuk, amit a saját rendőreinktől is”.
Az utóbbi évek erősödő magyarellenessége szlovák belpolitikai harc eredménye, Fico így kívánja maga mellé állítani a Slota-párt híveit. Számára is kényelmetlen ugyanis, hogy az elszabadult hajóágyúként viselkedő Slotával kell közösködnie, inkább el akarja csábítani szavazóit, hogy a következő választások után ne kelljen koalíciót kötni vele.
Fico magyarokkal szembeni politikája élvezi gyakorlatilag a teljes szlovák politikai elit támogatását, pártállásra való tekintet nélkül. E héten például a magyar képviselők elleni határozattervezetét tárgyalja a szlovák parlament, amelyben alkotmánysértéssel és esküszegéssel vádolják a Magyar Koalíció Pártja képviselőit, mert tagjai a Szili Katalin házelnök által koordinált Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma nevű szervezetnek.
A Gyurcsány-kormány és a külügy évek óta nem talál megfelelő választ a magyarellenes szlovák lépésekre, miközben Fico pozíciója folyamatosan erősödik az európai szocialista pártok körében (HVG, 2008. október 4.). A pozsonyi diplomácia ugyanakkor sikeresen használja fel a magyarországi szlovákokat ért sérelmeket is a maga céljára. A pilisszentkereszti Szlovák Ház ügyében például egy helyi konfliktusból csináltak diplomáciai botrányt – miközben a magyar külügy szerint a ház felépítésére vállalt anyagi kötelezettségből a rájuk eső részt eddig nem teljesítették. A szlovákiai magyarokat hátrányosan érintő uniós támogatás elosztásával szembeállítva Magyarországon is sikerült találni olyan el nem fogadott pályázatokat, amelyeket itteni szlovákok nyújtottak be. S persze állandó témája a pozsonyi külügynek a magyarországi szélsőjobboldal is, amely legutóbb a dunaszerdahelyi meccs után szervezett tüntetéseket, és égetett szlovák zászlót Budapesten a nagykövetség előtt. „A szlovák nemzeti jelképek gyalázását” Fico miniszterelnök ezen a héten Gyurcsány Ferencnek is felveti, amikor a visegrádi országok értekezletén találkoznak Varsóban.
(HVG, RIBA ISTVÁN)
