A szakmai szempontok mellett a politikaiak is terítékre kerülnek. Gyakori válasz a különböző ellenzéki javaslatokra, hogy nyolcéves kormányzásuk alatt megtehették volna maguk, amit most követelnek.
A vitában ma az egyes ágazatok költségvetését elemzik a felszólalók Jaroslav Ivančo az SZDKU-ból ma az oktatási tárca forrásainak növekedését kevesellte, 780 millió korona átcsoportosítást javasolt a pedagógusbérek emelésére az államkincstár tartalékainak terhére, amire Ján Počiatek pénzügyminiszter úgy reagált, hogy azt csak a hiány további növelésével lehetne elérni, s ehhez nem járul hozzá. A néppárti Miroslav Jureňa az agrárium esetében jelezte, hogy hazai forrásból csupán a GDP 3 százaléka jut az ágazatnak, a tervezett 29-ből 16 milliárd korona európai pénz, s minden a lehívásukon múlik majd, amire Simon Zsolt reagált úgy, hogy az idei eredmények ilyen szempontból nem túl bíztatóak, a gazdasági növekedés csökkenése pedig az élelmiszeripart is kedvezőtlenül fogja érinteni. Simon azt is kifogásolta, hogy a legnagyobb agrártámogatások olyan ágazatokba kerülnek, amelyek soha nem tudták lefedni termeléssel a kvótákat. Példaként a tejtermelést említette. Az agrárkiadásokat elemezte Jarmila Tkáčová is az SZDKU-ból. Felhozta, hogy még mindig megoldatlan a minimális bérleti díj kérdése, amelyet jó lenne a dotációk egy bizonyos hányadában minimalizálni, hogy ők is hozzájussanak a pénzükhöz. Magda Vášáryová a kulturális tárca költségvetését elemezte. Úgy fogalmazott, hogy az virtuális, mert a hároméves előrejelzésben is változatlanul kopírozza a 2009-es számokat. Az 5,6 milliárd koronát alig meghaladó összegből a legnagyobb növekedést az adminisztrációra szánt költségek mutatják, a kulturális tevékenységre megpályázható összeg pedig az idei 800 millió koronáról 750 millióra csökken. Vášáryová a Szlovák Televízió támogatására felsorolt tervezetek ellentmondásaira is rámutatott. A kereszténydemokrata Pavol Abrhan többek közt azt kérdezte, mekkora támogatást kap jövőre a Matica slovenská, ha először 1 millió 659 ezer 696 euróról beszél az előterjesztés, néhány oldallal később pedig már 1 millió 991 ezer 632-ről? Mi indokolja a 42 és fél százalékos növekedést? – kérdezte. És arra is kitért, a 2010-es és 11-es kilátásokban pedig több esetben, például a közmédiánál vagy a tőkekiadásoknál is 0 szerepel az előirányzott költségek rovatában. A besztercebányai Állami Operaház viszont már a 2009-es költségvetésben sem szerepel. A Smere-es Dušan Jarjabek ezzel kapcsolatosan csak arra figyelmeztetett, hogy pénzügyminiszterként Ivan Mikloš 2009-re csak 3 milliárd koronát irányzott elő, s ennél a helyzet most jelentősen jobb. Pavol Prokopovič a közlekedési tárca tervezetét elemezte. Rámutatott: már az idei beruházásokra is a tervezettnél 30 százalékkal kevesebb pénzt kapott a tárca, a jövő évi előirányzat pedig teljességgel bizonytalan, mert a magántőkés útépítések fedezete nincs számszerűsítve. Többen bírálták a külügyi kiadások szerkezetét is.
15 óra után folytatódott a költségvetési vita. Elsőként Szigeti László, a Magyar Koalíció Pártja képviselője beszélt az oktatási tárca forrásairól, amelyek szerinte nem tartalmazzák a reform költségeit, nem adtak több pénzt a kerületi tanügyi hivataloknak, amelyeknek feladatait megnövelték és meghagyták az eddigi 230 milliós szinten az iskolák sürgős javítására fordítható összeget, miközben ez évek óta nem teszi lehetővé katasztrofális állapotban lévő épületek rendbe hozását. Martin Fronc még hozzátette: az osztálylétszámok csökkentése is tanteremigénnyel jár, de a tárca erre sem tervezett forrást. Juhász György a környezetbarát energiaforrások támogatására javasolt 100 millió koronás átcsoportosítást a gazdasági tárca forrásaiban, amivel a háztartásokat támogatnák az olcsóbb energia elérésében. Juhász figyelmeztetett: ezt a beruházás-támogatást a kormányprogram irányozza elő úgy, hogy az 100 milliós nagyságrenden fog megjelenni minden éves költségvetésben. Átcsoportosítást javasolt az építésügyi tárcánál is a kis alapterületű bérlakások építésére, amit szintén megígért a kormányprogram. A néppárti Jozef Halecký a költségvetés jóléti pozitívumairól beszélt, a Smer-es Jozef Valocký az egészségügyit dicsérte. Bíró Ágnes az MKP-ból a számok között arányokat keresett, főleg a kulturális tárca büdzséjében. Arra is kitért, az összegből nem futja a kultúrában dolgozók béreinek emelésére, amely jóval elmarad az átlagbértől, egyes ágazatokban pedig június végén csupán 12 ezer korona volt. Kifogásolta, hogy a kulturális rendezvényekre elnyerhető pályázati összeg csupán 9 százalékkal nőtt, s közben született egy új pályázati terület is, amit „rendkívüli kulturális rendezvénynek” neveznek, pontosabb leírás nélkül. Bíró Ágnes ennek a megszüntetését javasolta, mert a klientizmust látja benne. A kisebbségi kultúrákra szánt összeg kisebb arányban nőtt, mint a többi. Bíró ezért a rendkívülinek nevezett kategóriába szánt 200 ezer euró átcsoportosítását javasolta a kisebbségi kultúrák támogatására. A vita most is tart, ám nem kétséges, hogy a költségvetést a kormány által kért formában hagyja majd jóvá a parlament.
Pátria, nagyr
