Fico az országban történt „legnagyobb szociális piszokságokért” tette felelőssé, a magyarok és a romák saját elnökjelöltjükként tekintenek rá. Radičová az elmúlt hetekben megtapasztalhatta, milyen érzés Gašparovič riválisának lenni. Viselkedésével nem okozott csalódást az ellenzéki pártoknak.
A szlovák köztársaságielnök-választás hivatalos kampánya március 6-án veszi kezdetét, valójában azonban már hetek óta tart. A tisztségért harcba szálló hét jelölt közül reális esélye két aspiránsnak, Ivan Gašparovič jelenlegi elnöknek és Iveta Radičová parlamenti képviselőnek van. De amíg Gašparovič – részben talán a közvélemény-kutatások által neki tulajdonított előny megnyugtató tudatában, részben a dinamikusnak csak túlzással nevezhető személyiségéből fakadóan – a tankönyvbotránnyal kapcsolatos állásfoglalásán, a lagymatag, minden koncepciót nélkülöző országértékelő beszédén és egy nőnapi ünnepélyen elmondott köszöntőn felül az idei évben nem nagyon vétette magát észre, addig legfőbb vetélytársa körül zajlottak az események. Igaz, Radičová több esetben nem önszántából került a figyelem középpontjába.
Szociális piszokságok
Mivel a kormánykoalíció két legerősebb pártja, a Smer és a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) Ivan Gašparovič kampányát támogatja, Ficóéknak a közelmúltban remek alkalmat szolgáltatott a rivális Radičová elleni támadásra Daniel Lipšic nyilatkozata az úgynevezett szavazatvásárlási botránnyal kapcsolatban. Az előző szlovák kormány alelnöke és igazságügy-minisztere azt állította, hogy a második Dzurinda-kabinet azzal szerzett parlamenti többséget, hogy megvásárolt két HZDS-képviselőt.
Robert Fico nyomban elemezte a hallottakat, és – célirányosan – azt a következtetést szűrte le Lipšic vallomásából, hogy Radičová a parlamenti képviselők korrumpálása révén lett munkaügyi, szociális és családügyi miniszter, vagyis: „Radičová asszony felel a legnagyobb szociális piszokságokért ebben az országban”. Az ellenzéki pártok elnökjelöltje a kormányfő vádjaira válaszoló nyilatkozatában kijelentette: vállalja a felelősséget múltjáért, nincs mit rejtegetnie. „Amennyiben információik vannak a csalásról, ismertessék azokat a felelős büntetőjogi szervekkel” – zárta rövidre Radičová a vitát, hozzátéve: nem lát okot arra, hogy ne induljon az elnökválasztáson.
A szavazatvásárlási ügy most éppen nem téma Szlovákiában, a kormánypártok megtették, amit megtehettek, rossz hírét keltették Gašparovič vetélytársának. Mindezt csak fokozni próbálta a napokban Ján Slota, az SNS elnöke, aki kijelentette, ha Iveta Radičová nyerne a jelenlegi államfővel szemben, az a szlovákok számára szerencsétlenséget jelentene. Ezt azzal indokolta, hogy Radičová A Nyitott Társadalomért Alapítvány vezetőségében foglalt helyet, melyet a híreszteléísek szerint Soros György pénzelt. Slota nem fejtette ki, hogy ez miért bűn, de feltételezhető, hogy a szlovák nemzetiek körében Soros neve minimum három okból is riadalmat kelt, az egyik éppen a nemzetisége.
A szlovák katolikus egyház néhány képviselőjében viszont maga Iveta Radičová személye ébreszt félelmet. A szociológus végzettségű, liberális elveket valló, ugyanakkor vallásosságát is hangsúlyozó elnökjelölt több kérdésben is a katolikus egyháznak tetsző válaszokat fogalmazott meg. Nem támogatja például a marihuána legalizálását, és ellenzi az azonos neműek gyerekvállalását is (együttélésük ellen viszont nincs kifogása). Ez azonban kevésnek bizonyult, február elején pozsonyi római katolikus lelkipásztorok felszólították a legkisebb ellenzéki pártot, a Kereszténydemokrata Mozgalmat (KDH), hogy vonja meg támogatását Radičovától, mivel a politikusnő támogatja a művi terhességmegszakítás jogát. Radičová viszont úgy véli, a 21. században élő embereknek joguk van a felelősségteljes döntéshez, aminek egyáltalán nem kell ellentétben állnia a Szentírással és az egyes egyházakkal. Azt ugyanakkor sérelmezte, hogy az egyház beleavatkozik a választási kampányba.
Az ügy február végén vett újabb fordulatot, amikor Rudolf Baláž besztercebányai püspök egy szertartáson közvetett módon Hitlerhez hasonlította Radičovát. A püspök nevek említése nélkül bírálta Radičová azon kijelentését, miszerint társadalmi megállapodás függvénye, mi morális és mi nem az. Később pedig Adolf Hitlerről beszélt, mondván, akkor is megegyezett a társadalom, hogy zsidókat és cigányokat ölni nem bűn. Radičová a püspök szavaira úgy reagált: a történelem nem a 20. században kezdődött, utalva ezzel az inkvizicióra.
Az adok-kapok után Radičová találkozót kért a püspöktől, aki állítja: egyetlen politikus nevét sem említette a szentmisén, senkit sem akart megsérteni, csupán a katolikus egyház alapelveiről beszélt. Az elnökjelölt szerint az egyháznak joga van véleményt formálnia a választásokról, de azt érzékeny és igazságos formában kell megtennie. A találkozót követően Radičová azt nyilatkozta, hogy rendezte viszonyát a püspökkel, semmilyen viszály nincs köztük. De minekután az inkvizíció történelmi tény, Radičová pedig erkölcsileg feddhetetlennek tartja múltját és jelenét, valamiféle feloldatlan – bár a választást valószínűleg nem befolyásoló – ellentmondást mégiscsak hagyott maga után a botrány.
A pozsonyi SME januárban arról cikkezett, hogy Radičová az egyetlen jelölt, aki kétnyelvű óriásplakátokkal kampányol a déli régióban. (Időközben életre kelt a www.mojaprezidentka.sk ’az én elnöknőm’ című honlap, amely – a szlovák választási kampányok történetében egyedülállóan – magyar és roma nyelvű információkkal is megszólítja látogatóit, igaz a fórumban a ruszinok sérelmezik, hogy az ő anyanyelvükön miért nem olvasható a honlap.) Ennek már jól mérhető eredménye is van, hiszen az ellenzéki elnökjelölt támogatottsága a tavaly júliusi 54 százalékról majdnem 80 százalékra ugrott az MKP szavazóinak körében, míg Gašparovič preferenciái 32 százalékról 18 százalékra zuhantak.
De nem csak óriásplakátokon találkozhattak az utóbbi napokban a felvidékiek Radičovával. Az elnökjelölt önkormányzati vezetőkkel találkozott és lakossági fórumon is részt vett a Csallóközben, valamint Szencen. A szenci magyarok, olyan mondatokat hallhattak Radičovától, amilyenek szlovák politikus száját csak ritkán hagyják el: „Olyan időket élünk, hogy bátraknak kell lennünk, és egy modern és igazságos Szlovákiában kell gondolkodnunk. Olyanban, amelyben a demokrácia értékei egyformán elérhetőek mindenki számára, függetlenül attól, hogy kinek milyen az anyanyelve. Ezért ha erre szükség van, védelmezni fogom Önöket”. Azt se felejtsük el, hogy az államfő jelölt a magyarok által is lakott szenci járásban él.
Optimális esetben Iveta Radičová számára 8%-ot hozhat a választásokon a magyarokkal ápolt barátságos viszony. Bátran megelőlegezhetjük neki a bizalmat, hogy a kisebbségek felé tanúsított figyelme nem csak a kampányidőszakra korlátozódik, hiszen amennyit nyer ezen az oldalon, annyit veszíthet is a nacionalizmusra fogékony mérsékeltek táborában.
A szlovák elnökválasztási kampány március 18-án zárul és biztosan szolgál még meglepetésekkel Radičová számára. A választások első fordulóját március 21-én tartják, a második fordulóra – ha lesz – április 4-én kerül sor. Az új elnököt június 15-én iktatják be tisztségébe. Személye még ismeretlen, de a jelenlegi, feszültségekkel terhelt szlovák-magyar viszonyok közepette a felvidékiek és Magyarország számára már az is egyfajta elégtételt nyújt, hogy van egy győzelemre is esélyes jelölt, Iveta Radičová, akire nem a „kisebbik rossz” elve, hanem a bizalom alapján voksolhatnak a magyarok.
Kitekintő, NT, Felvidék Ma
