Ha a közelmúlt három legmagasabb szintű, szlovák-magyar párbeszédét, azaz a legmagasabb közjogi méltóságok találkozóit tekintjük, magyar szemszögből nézve kedvező az eredmény. Szili Katalin tegnapi szereplése is egyértelműen az intellektuális magyar fölényt erősítette.

A magyar szellemi fölény leginkább a közös sajtótájékoztatókon volt megfigyelhető, melyeket a televíziós élő közvetítéseknek köszönhetően szinte mindenki látott, akit érdekel a szlovák-magyar viszony alakulása.

Az első felvonás, a tavaly őszi Gyurcsány-Fico találkozó volt. Nem volt kétséges, hogy két tapasztalt, dörzsölt politikai róka mérkőzik egymással a kamerák előtt. Fico támadóan kezdett, de Gyurcsány “elaltatta” őt, majd teljesen kizökkentette őt nyugalmából. Fico is elismerte, nem az ő napja volt az a sajtótájékoztató, de szerinte elsősorban azért, mert az újságírók a magyar félnek kedvező kérdéseket tettek csak fel. Még Duray Miklós is, akit általában nem Gyurcsány fanatikus híveként ismerünk, úgy nyilatkozott, hogy a magyar miniszterelnök lekörözte szlovák kollégáját. Igen, Fico még sosem ismerte be, hogy valamit ő csinált volna rosszul…

Télen Sólyom László köztársasági elnöknek nagyon könnyű dolga volt, hiszen műveltségben, intelligenciában és eleganciában szlovák kollégája, Ivan Gašparovič fényévekre marad el tőle. És ez le is jött minden elhangzott szón, minden megmozduláson.

Az államfői csúcsot hamarosan követte az első házelnöki találkozó. Szili Katalin és Pavol Paška találkozója volt az egyetlen, mely konkrét eredményeket hozott. Nevezetesen ők indították el azt a közös parlamenti bizottsági találkozó-sorozatot, melynek köszönhetően két hónap alatt ötször találkoztak Szlovákia és Magyarország vezető politikusai, parlamenti képviselői. A tegnapi megismételt Szili-Paška találkozó már ennek a tárgyalássorozatnak a lezárása, értékelése volt.

Szili a tegnapi sajtótájékoztatón olyan finoman ültette fel Paškát, hogy azt már tanítani lehetne. Nem csak azért, mert udvariasságból is leckét adott neki azzal, hogy ő bizony nem restellte szlovák köszöntéssel kezdeni és zárni a szavait, hanem olyan helyzetbe hozta Paškát, hogy az, ha nem akar hazug színben feltűnni a jövőben, kénytelen lesz a Szlovák Nemzeti Párt magyarellenes törekvéseit legalábbis fékezni próbálni. Szóba került minden téma, a Slovan-DAC meccs, a KMKF, a Beneš-dekrétumok, a Pátria Rádió, a nyelvtörvény stb., szóval minden, ami a mai szlovák-magyar kapcsolatokban kulcskérdésnek számít. Szili Katalin elmondta, mennyi minden aggasztja a magyar felet. Legutóbb például a nyelvtörvény-tervezet, amely ugyan abban a formában, ahogy most van, nagyon rossz, de ő számára – és ezt háromszor is megismételte – garanciát jelentenek Pavol Paška szavai, aki ígéretet tett nekik, hogy e téren semmi olyan nem kerül a törvénybe, amivel sérülnének a nemzeti kisebbségek jogai.

Paška számára a labda tehát fel van dobva, és bizonyára nem akar júniusban úgy találkozni Szili Katalinnal, hogy hiteltelen ember szerepében kelljen “tündökölnie”.

És ahogy megszokhattuk, Szili tárgyalásainak eredményei is vannak: Ígéretet kapott arra, hogy nyolc héten belül ismét szól a szlovákiai magyar vidékeken a Pátria Rádió.

Szili Katalin feltette az “i”-re a pontot. És ebben nem csak azért van nagy gyakorlata, mert azt neve leírásakor is legalább kétszer megteszi… Valamit tud és tesz, aminek köszönhetően a felvidéki magyarok oly nagy szeretettel fogadják őt, ha köreikben jár. És ez egy szocialista politikusnál – 2004. december 5-e óta – bizony nem kis dolog.

Felvidék ma, on