Magyarország 2004. december 5-én népszavazás útján utasította el a kettős állampolgárságot a határon túli magyarok számára. A Moldáviában élő románoknak, emberi jogaik védelmében viszont azonnal román állampolgárságot adna a köztársasági elnök Traian Basescu – tájékoztatott a Kossuth Rádió.

Románia elnöke azonnal megadná a román állampolgárságot a moldovai románoknak, hogy az anyaország így javítson a helyzetükön. Románia nem nézheti tétlenül, hogy keleti határán “vasfüggöny” alakul ki – jelentette ki Traian Basescu román államfő a parlament előtt tartott beszédében, hozzátéve: Románia nemzetközi bírósághoz fordul, mert a Moldáv Köztársaságban megsértik a románok emberi jogait. Az elnök szerint a megoldás az lenne, ha a moldovai románok azonnal megkapnák anyaországuk állampolgárságát.

A rádió információi szerint jelenleg mintegy 650 ezer család 800 ezer körüli állampolgársági kérvénye van függőben, ezzel kapcsolatban az eljárás egyszerűsítését kérte Basescu a kormánytól. A román törvények második felmenőágig engedélyezik az állampolgárság visszaszerzését, így azok kérelmezhetik, akiknek legalább a nagyszülei valaha rendelkeztek az állampolgársággal és önhibájukon kívül veszítették el azt.

Korántsem biztos, hogy Brüsszelben kitörő lelkesedéssel fogadják mindazokat az intézkedéseket, amelyekkel Bukarest meg akarja könnyíteni a román állampolgárság elnyerését a moldovai románok számára – írja az Új Magyar Szó. Egyúttal emlékeztet arra, hogy az „etnikai alapú” kettős állampolgárságot korábban maga Románia is ellenezte.

A román kormány által hozott új rendelkezés szerint könnyített eljárással kaphatnak román állampolgárságot mindazok a volt román állampolgárok, illetve első-, másod- és harmadfokú leszármazottaik, akiket állampolgárságuktól korábban megfosztottak. E lehetőséggel értelemszerűen élhetnek mindazok a moldovai állampolgárok, akik – illetve akiknek felmenői – 1940-ben a Molotov–Ribbentrop-paktum nyomán veszítették el román állampolgárságukat.

Mizsei Kálmán, az EU moldovai különmegbízottja egy román hírügynökségnek adott interjúban 2007-ben kijelentette: az elvárás az, hogy Bukarest szűkítse le a jogalapot a román állampolgárság elnyerésére. „Az Európai Bizottságot gondolkodóba ejtette annak a lehetősége, hogy az uniós állampolgárság jelentős mértékben kiterjeszthetővé váljon az unión kívüli polgárok számára is” – idézi a bukaresti napilap Mizsei akkori megállapítását.

Az Európai Unió részéről ez volt az egyetlen, félhivatalosnak tekinthető állásfoglalás ebben a kérdésben – állapítja meg az ÚMSZ. Chisinau az idők folyamán többször próbálta meggyőzni a nemzetközi közösséget: gyakoroljon nyomást Bukarestre annak érdekében, hogy Románia „ne avatkozzon be Moldova belügyeibe”.

Korábban Románia is az Európai Unió aggodalmaira hivatkozott, amikor bírálta a kettős állampolgárságról Magyarországon kiírt 2004-es népszavazást. „Az etnikai alapon biztosított kettős állampolgárságnak nincs semmilyen megalapozottsága a nemzetközi jogrendszerben. Az ilyen jellegű megoldás a román–magyar egyezményekkel is ellentétes, és sem az Európa Tanács, sem az Európai Unió rendelkezései nem pártolnak ilyen jellegű megoldásokat” – jelentette ki annak idején Adrian Nastase volt miniszterelnök.

Hasonló érveket hangoztatott Bársony András külügyi államtitkár 2003 szeptemberében. Akkor azt mondta: Brüsszel szeretné megelőzni, hogy Magyarország a hátsó kapun hozzon be több százezer embert az Európai Unióba. Az államtitkár nyomatékosan leszögezte: Magyarország nem tehet olyan lépést, amellyel az Európai Unión kívüli országok polgárai uniós állampolgárokká válnak – emlékeztetett az Új Magyar Szó.

Felvidék Ma

MEGOSZTÁS
Előző cikkSajtóközlemény
Következő cikkZsák a foltját