Nagybiccse / Bytča
Vág völgye és Árva
Egy gótikus vízivár köré épült jobbágytelepülésből fejlődött várossá, első írásos említése 1250-ből maradt ránk. Történelmi magvában, a téren több kétszintes klasszicista és reneszánsz épület áll. A barokk berendezésű, reneszánsz külsejű templom gótikus alapokon nyugszik. A reneszánsz építőművészet remeke a négy saroktornyos nagybiccsei várkastély, melyet a vízivár helyén az olasz Giovanni Kiliannal építtetett a dúsgazdag Thurzó Ferenc 1571–1573-ban. Udvarán ma is láthatók a történelmi személyeket ábrázoló s szintén Kiliantól származó falfestmények. A várkastély kiegészítéseként 1601-ben sgrafittodíszes Nászpalota épült a hét országra szóló Thurzó-lakodalom népének befogadására. Thurzó György nádor lányának lakodalma, melyen Szenczi Molnár Albert is részt vett, kerek esztendeig tartott. 1611-ben itt ítélte Thurzó György nádori törvényszéke örökös várfogságra a csejtei úrnőt, Báthory Erzsébetet, s halálra szolgáit. A várkastély a Thurzókról az Illésházyakra, majd az Esterházyakra szállt, ezek pedig a múlt században egy gazdag fakereskedőnek adták el. A várban szolgált katonaként az 1688-ban született híres betyárvezér, Juro Jánošík, innen szökött meg egy rabbal, s vált rövid pályafutás után népi hőssé. A város legújabban berendezett, s igen sokat vitatott emlékhelye a fasiszta szlovák állam (1939–1945) köztársasági elnökének, Jozef Tisónak a szülőháza.
