Szlovákiában tombol a gazdasági válság. Az európai tigrisként emlegetett ország gazdasági vonzereje alaposan megcsappant. A kormány ezt nem akarja észrevenni, ahogy nem hallgatja meg az ellenzék javaslatait sem. És közben olyan intézkedéseket hoz, melyek még inkább megnehezítik az amúgy is nagy munkanélküliséggel szembesülő déli régiók helyzetét. Farkas Iván, a Magyar Koalíció Pártja Országos Tanácsának elnöke és gazdasági szakértője válaszolt kérdéseinkre.
Szlovákiában a kormány azzal védekezik, hogy a válságot nem ők találták ki, hanem Amerikából áramlott be Szlovákiába, csakúgy, mint a többi európai országba is. Mennyire jogos ez az „önvédelem”?
– Ez a védekezés elég gyenge lábakon áll. Szlovákiában hatalmas űr tátong a költségvetés bevételi oldalán. Már többször kértük a kormánytól, nyújtsa be a költségvetés módosítását a parlamentben, de javaslataink a kormánynál süket fülekre találnak. Ma már minden szinten takarékoskodás folyik, teszik ezt a helyi és a megyei önkormányzatok, a közintézmények, a vállalkozók, a polgárok – csak éppen az állami költségvetésben nincs ennek semmi jele. A miniszterelnök nem akarja bevallani, hogy gondok vannak az állami közfinanszírozással. Sajnos, nemcsak a gazdasági válság jelei figyelhetők meg Szlovákiában, hanem a jelenlegi kormányzat költekezési mániája is.
Mit mutatnak a számok?
– A költségvetés kidolgozásakor eredetileg még 6,5%-os gazdasági növekedéssel számoltak, később módosították azt 4,6%-ra. Ezek a számadatok viszont mára teljesen elveszítették valóságalapjukat, a nemzeti bank előrejelzése szerint ugyanis mínusz 2,4%-os lesz a „növekedés” – azaz gazdasági csökkenés lesz. Ez koronában kifejezve 110 milliárd hiányt jelent az államháztartás bevételi oldalán. Hatalmas kiesés ez, két minisztérium teljes költségvetésének felel meg. A költségvetési hiány a jelek szerint túl fogja szárnyalni a nemzeti össztermék 3%-át. Ezzel még az euró bevezetésének legfontosabb kritériumát sem teljesítjük! Ellentétben Magyarországgal, ahol hosszú évek után éppen az idén fogják ezt valószínűleg teljesíteni. Szlovákiában az ipari termelés várhatóan 28%-kal fog visszaesni, míg Magyarországon csak 25%-kal. Robert Fico miniszterelnök a parlamentben kijelentette, hogy Magyarország gazdasága romokban hever. Nos, erre joggal kérdezem tőle, hogy milyen helyzetben van akkor Szlovákia gazdasága?!
A gazdasági válság enyhítésének folyamatában az EU-alapokból való merítés is segíthet…
– Igen, de ehhez az is kellene, hogy Szlovákiában megnyissák már végre a Nemzeti Fejlesztési Tervet. Mint ahogy tették ezt más EU-tagországokban is, például Magyarországon is. Szlovákiában viszont erre egyszerűen nincs politikai akarat. Vélhetően azért, mert a három koalíciós párt csak hosszú huzavona után egyezett meg az egyes operatív programok felügyeletében, költségvetésében.
Hogyan áll Szlovákia az európai uniós alapok merítése terén?
– Siralmasan. Hogyan minősíthetnénk másképp ezt, ha Szlovákia az EU-tagországok közül az utolsó helyre került az EU-alapokból való merítések hatékonyságát illetően. Van egy kormányprogram, amely arról szól, hogy nagy gazdasági különbségek mutatkoznak az egyes régiók fejlettsége között, és ezt csökkenteni kell. De mi történik ma? A regionális különbségek elmélyülnek! Már az európai szervek is megelégelték azokat a szlovákiai sajátosságokat, hogy nem veszik figyelembe az érintett régiókban élők véleményét, említhetem pl. a bazini szemétlerakatot vagy a a tőketerebesi hőerőművet. Az Európai Bizottság eljárást is kezdeményezett emiatt.
Milyen volt a helyzet, amikor az MKP vezette az érintett tárcákat?
– Amikor az MKP volt a felelős az EU-programok megvalósításáért, egyetlen esetben sem kezdeményezett az Európai Bizottság eljárást Szlovákia ellen. Most pedig éppen a Szlovák Nemzeti Párt által vezetett két minisztérium tevékenysége ellen, azaz a régiófejlesztési és a környezetvédelmi tárca ellen folyik eljárás.
Említette, hogy a kormány lépései a kormányprogrammal ellentétben még inkább növelik a régiók közötti különbségeket. Konkrét példával is alá tudja ezt támasztani?
– Hogyne! Mi a parlamentben javasoltunk olyan módosítást is, mely a mezőgazdasági föld védelméről szóló törvényt érinti. Abban a négyéves időszakban ugyanis nem kellett a föld kivételéért magas illetékeket fizetni, nagyon vonzó volt ez a Szlovákiát választó beruházók számára. Ám a mezőgazdasági miniszter javaslatára a kormány újra bevezette az illetékeket. Ez diszkriminatív lépés a magyarokkal szemben is, különösen most, a gazdasági válság idején. Ezt az illetéket ugyanis a jó minőségű termőföldek esetében kell fizetni, ezek pedig zömmel Dél-Szlovákiában találhatók. A régióknak a beruházókért folyó küzdelmében óriási különbség, hogy most egy beruházó egymillió koronának megfelelő euróért jut hozzá a földhöz, vagy ehhez még hozzá kell fizetnie többmilliós illetéket. A kormány indoklása szerint a termőföldet védik, de itt nem erről van szó, hanem arról, hogy a beruházók északra menjenek, ahol nem kell magas illetéket fizetni, ne pedig a Duna vagy az Ipoly mentén hozzák létre az új munkahelyeket!
Oriskó Norbert (Az interjú bővített terjedelemben megjelenik a Szabad Újság holnapi számában)
