Rimaszombat / Rimavská Sobota

 

Hont, Nógrád, Gömör és Torna

Rimaszombat / Rimavská Sobota területe már az őskorban lakott volt. A Rima-parti várost az Árpádok által behívott német bányászok alapították: kezdetben két faluból állt, s a kalocsai érsek tulajdona volt. Városi jogait az Anjouktól, nevét pedig szombati hetivásárairól kapta. Hunyadi és Jiskra huszita vezér Rimaszombatban kötött rövid időre békét. Később a török sokat adóztatta, ura a füleki bég volt, de a város polgársága akkor is adózott a töröknek, amikor a sarcot Hatvanba kellett küldenie. 1845 májusában Petőfit Rimaszombatban választották meg tiszteletbeli táblabíróvá – ez volt a költő egyetlen közéleti kitüntetése. 1849 júliusában Görgey itt kezdte meg alkudozásait Rüdiger cári tábornokkal, s tárgyalásaik vége a világosi fegyverletétel lett. A város híres iskolájában, az Egyesült Protestáns Főgimnáziumban tanult Mikszáth Kálmán, Izsó Miklós, Pósa Lajos, Holló Barnabás, Kiss József, a szlovákok közül a Botto testvérek, Jozef Škultéty, Ivan Krasko. A város híres szülöttei: Hatvani István, „az ördöngös professzor”, Decsy Borbély Sámuel orvos, történetíró, Ferenczy István szobrászművész, Szentpétery József ötvösművész, Tompa Mihály költő,  Blaha Lujza énekesnő, Szabó-Patay József természettudós, Győry Dezső költő, Mátrai-Makovitsz-Jenő festőművész, Pertis Jenő és Oláh Kálmán híres cigányprímások.
A város főtere (Hlavné nám.) középkori alaprajzú, négyszögletes: itt áll az 1700-as évek közepén épített, barokkos küllemű plébániatemplom. Egyik oldalán Blaha Lujza mellszobra (Bory Jenő 1940-es alkotása), a másikon az I. világháború hőseinek emlékműve (Mátrai-Makovits Jenő, 1938) látható. A református püspöki templom a főtér házsorában áll, ahogy II. József korában engedélyezték. A XVIII. század végi empire stílusú templom kriptájában van Ferenczy István márványkoporsója, rajta a művész Eurudiké-szobra. A művésznek a templom külső falában elhelyezett mellszobrát 1912-ben Vaszary László készítette. A régi megyeháza 1798-ból származó, empire stílusú emeletes épülete a tér keleti sarkában található. Építésének idejét a homlokzatán levő latin szöveg kronosztikonnal jelzi. A főtér északi sarkában álló érdekes formájú szállodaépület eredetileg, a XIX. század elején vendéglő – megyebálok és színjátékok színhelye – volt, s Három Rózsának hívták. A Városháza az oromfalait díszítő felirat szerint 1801-ben épült. A hajdani pénzügyigazgatóság épülete eredetileg szállodának épült klasszicista stílusban. A XIX. század végén egy ideig megyeháza is volt. A régi gimnázium épületébe (Bartók u.–ul. B. Bartóka) járt annak idején Mikszáth, Pósa Lajos, stb. A Huszt-ház (Tomášikova ul.) falán emléktábla hirdeti: „E helyen szállott meg 1845-ben Petőfi Sándor”
A város másik központja a Tompa Mihály tér (Nám. Mihálya Tompu), melynek 24. sz. épületében a Gömör-Kishonti Múzeum székel. Az épület 1850-ben tüzérkaszárnyának épült, később iskola, majd posta lett. A múzeumot 1880-ban a főgimnázium tanárai megyei múzeumként alapították. Régészeti, történelmi, néprajzi, helytörténeti, egyiptomi, céhipari gyűjteménye, értékes képtára és könyvtára van. Tompa Mihály 1902-ben készült szobra Holló Barnabás alkotása. A Cukorgyár utcai (Cukrovarská ul.) evangélikus templom 1786-ban épült copf stílusban. Tornyát 1856-ban fejezték be. Oltárképét, felszerelését IV. Gusztáv svéd király ajándékozta 1803-ban, a bécsi svéd követség templomának felszereléséből.