„Ez a lépés szembeállítja egymással a magyarokat, gyöngíti az ellenzéket. Új programot, új világlátást nem hoz a közéletbe. Úgy néz ki, ez a történet valóban csak 8–10 ember személyes érdekeiről szól.” – vallja Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártja elnöke az MKP-ból kiváló személyek által alakuló új párttal kapcsolatban.
Milyen változásokat hoz ez a szlovákiai magyar politikába?
– A szlovákiai magyar közélet viszonyai alaposan meg fognak változni. Az egységet, amire eddig büszkék voltunk, kollégáink most porrá zúzták. Mindig is mondtuk, az Isten mentsen meg minket egy olyan szembenállástól, amely Magyarországra jellemző, vagy az olyan viaskodástól, amire Erdélyben, a Kárpátalján vagy Délvidéken is látunk példákat. S most itt van, ez a szembenállás befurakodik majd nemcsak a társadalmi, hanem a civil szférába is. A kilépők döntésükkel nagyon rossz szolgálatot tettek közösségünknek.
Ki viseli ön szerint ezért a felelősséget?
– Egyértelműen a volt kollégáink. A Hírvivő legutóbbi számában pontosan leírtuk a tárgyalások menetét, s a nyilvánosság elé tártuk azokat a dokumentumokat, amelyeket a megoldás érdekében kidolgoztunk. Úgy gondolom, néha túl is mentünk az ésszerűség határain azért, hogy megegyezzünk. Ez nem sikerült, s ez nem a mi hibánk. Bizonyítékunk is van róla, hiszen volt kollégáink tárgyalásokat imitáltak velünk, ugyanakkor már bejegyeztették honlapjukat egy olyan néven, amely – láss csodát világ! – később a megalapítandó párt neve lett. Elmondhatjuk tehát, hogy legkésőbb május 12-én már nemcsak a pártalapításról szóló döntés volt kész, hanem a párt nevéről szóló döntés is.
Sokan meglepődtek azon, hogy épp Bugár Béla fordul szembe a saját pártjával. Szlovák újságíró kollégák is keresik ennek okát. A minap azt is felvetették, hogy ha Mečiartól meg lehetett kérdezni, honnan vette a 40 millió szlovák koronát az Elektra úgymond megvásárlására, talán Bugár Bélától is megkérdezhető, honnan volt neki több tízmillió koronája egy anyagilag igényes kastélyvállalkozás beindítására. Azt írja a szlovák sajtó, hogy azóta viselkedik furcsán, amióta gazdasági vállalkozásba fogott.
– Ez érdekes felvetés, s én is találkoztam sok olyan véleménnyel, amely azt mondta, hogy Bugár úr nagyon megváltozott, amióta gazdasági tevékenységgel foglalkozik. A kollégák közül sokan kifogásolták, hogy vállalkozása beindításakor nem az MKP-s kollégákat hívta meg az ünnepségre, hanem a kormány egyik legnépszerűtlenebb tagját, Tomanová miniszter asszonyt. Bizonyára az sem volt szerencsés, hogy a televízió kamerái jelenlétében beszélt állami és az Európai Szociális Alapból való támogatásról a vállalkozását illetően.
Sokakat meglepett a kilépés időzítése is. Az emberek többségének úgy tűnik, az MKP jól szerepelt az idei választásokon.
– Valóban, eddig 3 olyan választáson vagyunk túl, amelyek összehasonlíthatóak az előző és a jelenlegi vezetés szempontjából: a köztársaságielnök-választás, a dunaszerdahelyi időközi polgármester-választás és az európai parlamenti választás. Mind a három akadályt sikeresen vettük, mind a három esetben jobb eredményt tudtunk elérni most – köszönet érte a tagjainknak és támogatóinknak –, mint a korábbi vezetés idején. Ez egyben azt mutatja, hogy a párt új vezetése és az MKP egésze életképes és stabil.
Ez tehát ön szerint egy olyan ellentét, ahol az egyik oldalon a saját gazdasági előnyeiket látók, a másikon pedig a közösségi érdekeket előnybe helyezők vannak?
– Igen. Persze mi is olyan viszonyokat akarunk ebben a pártban, ahol mindenki megtalálhatja – korrekt és demokratikus módon – a helyét és a számítását. Igenis, érvényesüljön az egyéni és a csoportérdek is – de az soha ne mehessen a közösségi érdekkel szemben. Itt van a különbség, szerintünk az értékek prioritása megkérdőjelezhetetlen kell, hogy legyen. Szeretném tehát a velünk szemben pártot alapító gazdag fiúk figyelmébe ajánlani, hogy voltak már Szlovákiában olyan pártok, amelyek egyszeri használatra készültek, vastag pénztárcákra támaszkodtak, s csak a személyi és csoportérdekek megvalósulását szolgálták – de hol vannak most? Hol van a Munkások Szövetsége, a Polgári Egyetértés Pártja, az Új Polgár Szövetsége? Megjelent a suttogó propaganda is, amely azt hirdeti, hogy a Smer majd a Híddal alkot koalíciót, s akkor dőlni fog a pénz a kiválasztottak számára. Ha tudnák azok, akik ilyenekről álmodoznak, hogy nevetnek ezen a Smer vezető politikusai?! Nekik is stabil partnerre van szükségük, nem egyszer használatos politikai eszközre. Azt, hogy mennyire ingatag szakadár kollégáink befolyása, mutatja, hogy elbuktak az első parlamenti lépésnél: a Nemzeti Tanács elutasította, hogy önálló frakciót alapítsanak.
A tanulság mindenki számára világos: senkinek sem szabad elfelednie, hogy az emberek bizalmáért évekig kell küzdeni, de akár egy nap alatt is el lehet azt játszani.
Nyugtalanítja az MKP vezetését a kialakult helyzet?
– Nem örülünk neki, ám nem is nyugtalanít különösebben. Mi végezzük tovább a dolgunkat. Az MKP a szlovákiai magyarság egyetlen pártja és az is marad, az új párt nem magyar pártként definiálja magát.
Ön a média felelősségéről is szólt a két héttel ezelőtt Érsekújvárban megtartott impozáns rendezvényen, amelyen több mint két és fél ezer ember vett részt.
– Elemezve a folyamatot azt láttam, hogy a média egy része rendszeresen heccelte volt kollégáinkat. Világos, hogy mi volt a cél: a mi meggyengítésünk. Ám én azt mondom, csőbe húzni csak azt lehet, aki hagyja magát. Ez bizony az intelligenciahányados szintjének a kérdése is. S ezen a ponton engedje meg, hogy tisztelettel szóljak köztársaságielnök-jelöltünkről, Iveta Radičováról, aki miután megkérdezték őt, belép-e az újonnan létrehozandó se kutya-se macska pártba, azt mondta: én nem vagyok köpönyegforgató, s ha egyszer beléptem az SDKU-ba, egyetlen okát sem látom annak, hogy innen kilépjek, s egy másik pártot támogassak. Számomra a pártomhoz való hűség egy életre szól – üzente a mi szakadárainknak.
Miért mond se kutya-se macska pártot?
– A kilépők által létrehozandó új párt természetesen nem lesz szlovák–magyar vegyespárt, mert oda valamire való szlovákok nem fognak belépni. Miért is tennék? Van Szlovákiában több olyan párt, ahol szerencsét próbálhatnak. Tudják azt is, hogy egy szlovák-magyar vegyes párt ellen bármikor kijátszható a magyar kártya.
Akkor pedig ki támogathatja majd az új pártot? A szlovákiai magyaroknak az a vékony rétege, amelyik eddig távol maradt a politikától? Lehet, de ez kevés ember. Ne legyenek illúzióink, volt kollégáink eddig is gyakran fordultak a manipuláció eszközéhez. Ők az MKP-tól akarnak szavazatokat és tagokat elvinni. Ezért indult be a mi tagjaink megkörnyékezésének folyamata. Ez a nyáron folytatódni fog, jönnek majd a nagy elméletek és az egekig érő ígérgetések. Én csak azt mondom az embereknek, gondolják meg jól, mit cselekszenek. Kinek jó az, ha meggyöngítik az egyetlen erős magyar politikai szervezetet, az MKP-t? Az ígérgetések alkalmával pedig ne feledjék az aranymondást: senki nem tud Önnek annyit adni, mint amennyit ők ígérni. Hallom, hogy az új pártban már parlamenti képviselői helyeket és államigazgatási posztokat is ígérnek – s hogy viccesebb legyen a helyzet, egy-egy posztot több embernek is odaígértek. Ez a lufi is gyorsan ki fog pukkadni.
Az SDKU és a KDH politikusai úgy nyilatkoztak, hogy az MKP mögött állnak. A Smer meghatározó politikusai ugyanúgy, mondván, számukra is olvashatóbb egy stabil MKP, mint egy kalandorpárt.
– Igen, ez így van, ez így logikus. Az is jó érzés, hogy a szlovákiai magyar közvéleményre is támaszkodhatunk, amely egészségesen gondolkodik – még akkor is, ha van olyan média, amely igyekszik az ellenkezőjét sulykolni az emberekbe. Az emberek azonban a szívükre és a józan eszükre hallgatnak, s nem akarnak két pártot. Tudják, hogy esztelenség az ilyen lépés, mert csak gyöngíteni akar bennünket. Nem véletlen, hogy kollégáink kilépésének az SNS tapsol a leghangosabban. Most, amikor a nagypolitikában a válság nehéz helyzetbe hoz minden kormányt, amikor az SDKU stratégiai partnerséget kínál az MKP-nak, s amikor a Smer demokratikusabb szárnyával is meg tudunk egyezni néhány kérdésben, őrültség gyöngíteni önmagunkat. Most, amikor kezd elérhető közelségbe kerülni egy fontos célunk, hogy az SNS-t még egyszer ne engedjük kormányközelbe, most teszünk öngyilkos lépéseket? Jó akaratú szlovák emberek állítanak meg az utcán és kérdezik, mi történt velünk, akik eddig az egység és a tolerancia példaképei voltunk?
Igen, jó tudni, hogy mellettünk áll az SDKU és a KDH is. Az itt-ott megjelenő viták ellenére tudják, hogy mi vagyunk a megbízható partner, s azt is tudják, egymásra vagyunk utalva. Nekünk szükségünk van szlovák partnerekre, s nekik is szükségük van ránk. Egy erős, megbízható magyar pártra van szükségük nekik is, s ez mi vagyunk.
Önnek tehát a tisztázatlan gazdasági háttéren túl elvi kifogásai is vannak az új párttal kapcsolatban?
– Természetesen. A volt kollégák három hete találkoztak a Csallóköz szívében, a rendezvényen csupa magyar vett részt, ám mindenki szlovákul is beszélt. Hangsúlyozom: magyarok összejöttek úgymond pártot alapítani a Csallóköz szívében, és szlovákul beszéltek belső rendezvényükön egymással. Ilyen torz hozzáállást még az agyalágyult szlovák nyelvtörvény sem ír elő, a párttörvény alapján bejegyzett pártok közül pedig egy van, amelynek a hivatalos belső tárgyalási nyelve a magyar: s ez az MKP.
Emlékeznek az alternatív oktatásra, amely erőszakoltan akarta kétnyelvűvé tenni a magyar iskolákban az oktatást, amellyel szemben mi az utcára vonultunk tiltakozni? Amit Slavkovská miniszter asszony erővel és hatalommal nem tudott elérni, a szakadárok most önként és dalolva, maguk csinálják végig. Nem ez a döbbenetes csalódás? Ennek mi az oka, ezért milyen fizetséget várnak? Ez a megnyilvánulás természetesen nem a szlovák nyelv tiszteletéről, hanem az önfeladásról szól. S az, hogy volt kollégáinkkal az élen vonuljunk az önkéntes asszimiláció elébe, egyszerűen hihetetlen. Tényleg ezt akarja bárki? Ki kell mondanunk: az ilyen párt az asszimiláció pártja. A Híd egy olyan tákolmány, amelynek az egyik oldalára felhajtják a megtévesztett magyarokat, hogy azokból a másik oldalon szerencsétlen, asszimilált emberek jöjjenek le. Nemzeti szempontból ez vágóhíd, nem kérünk belőle!
Önöket azzal vádolják, hogy nem értenek szót a szlovák partnerekkel.
– Mi vagyunk azok, akik az igazi megbékélést óhajtják magyarok és szlovákok között. Ám azt is tudnunk kell, hogy ebben a folyamatban nem egy elkent szlovák-magyar érdekcsoport, hanem egy erős, öntudatos, jól szervezett magyar párt játszhat döntő szerepet a szlovákság és a magyarság között.
Visszatérünk tehát a kilencvenes évek első felének belső veszekedéseihez?
– Mi ezt nem akarjuk, ezért mondjuk az embereknek, maradjanak hűségesek az MKP-hoz. A kialakult helyzet egyébként hasonló, de nem ugyanaz az állapot, mint a kilencvenes évek szerkezete. Akkor a három párt többé-kevésbé szerves fejlődés eredményeképpen jött létre, s bár akkor is elpocsékoltunk egy csomó energiát egymás ellen, a fejlődés a szorosabb együttműködés irányában haladt. Most azonban egy működő egységet akar szétszakítani egy őrült, önző akarat. Ennek pedig semmi értelme.
Talán van valami jó is abban, ami történik. Például tisztábban látunk: látjuk, ki kicsoda, kit mi mozgat: lehulltak az álarcok. S azt is fontos látni, hogy bekapcsol magyar közösségünk immunrendszere: az emberek gondolkodnak, saját véleményt alakítanak ki. És nagyon sokan azt mondják: az őrültségekhez nem fogok asszisztálni. Ne nézzen engem senki félnótásnak: azért, hogy néhány ember pénztárcája jobb pozícióba kerüljön, én nem adom el a becsületemet.
Nyílt titok, hogy az új párt vezetői koalícióban reménykednek. Abban, hogy az MKP választói majd beviszik újból őket a hátukon a parlamentbe.
– Miért mentek akkor el? Ha ugyanis valóban együtt akartak volna működni velünk, megtehették volna azt az MKP-n belül. Így, hogy szembefordultak velünk, a mi választóink csak arra lennének jók nekik, hogy bevigyék őket a parlamentbe. S utána megint elárulnák őket? Most sem arra kaptak mandátumot, hogy kilépjenek a klubból és szembeforduljanak a saját pártjukkal! Azt hiszem, a legtisztességesebb az, ha mindjárt az elején elmondjuk: ilyen előzmények után ne reménykedjenek koalícióban, mi a választópolgárainkat soha nem fogjuk félrevezetni.
Azt is egyértelműen el kell mondani, hogy a szlovákiai magyarság jövőre sem marad parlamenti képviselet nélkül. Nincs és nem lesz veszélyben a parlamenti képviselet, mert az egyedüli magyar párt, az MKP úgy, mint eddig, ezután is bejut a parlamentbe. Nem mindegy, természetesen, milyen kondíciókban. Akinek tehát a megbízható magyar parlamenti képviselet elérése a célja, hű marad az MKP-hoz, és erősíteni fogja azt.
Megjelennek majd a közvélemény-kutatások, az összeborulást sürgető írások és a további manipulációk.
– Igen, az ilyeneket meg lehet venni. Ez lesz az elkövetkezendő időszak fő irányvonala. Most is a terepen van egy közvélemény-kutatás, amely manipulatív módon azt akarja belecsalni a szlovákiai magyar tudatba, hogy a magyarok szimpatizálnak azzal, hogy az MKP ellenében létrejön az új párt. Ez hazugság, az emberek reakciói ennek épp az ellenkezőjéről szólnak.
Vigyázni kell az egyéb manipulatív közvélemény-kutatással is. Minket a Focus ügynökség tud a legpontosabban mérni, ám ők is a legtöbbször 1,5–2 százalékkal kevesebbet mérnek nekünk, mint a valós választási eredményeink. Nekünk ugyanis van egy specifikus helyzetünk, amelyet az ügynökségek nem tudnak igazán jól bemérni. A magyar falvakban lakók, ha eljönnek választani, általában tömegesen választanak bennünket – s ezt egyetlen ügynökség sem tudja bemérni. Ráadásul vannak Szlovákiában olyan ügynökségek – pl. a Markant, Dicio vagy a Polis, amelyek nem használnak nemzetiségi kulcsot a mintavételnél. Ők általában a valós támogatottságunk felét szokták kimutatni, ettől nem hagyhatjuk befolyásolni magunkat. Ráadásul ezen a héten is nyilvánosságra hoztak egy eredményt, amely szerint – a Polis geszciójában – az MKP-nak 6 százalék körüli a támogatottsága. Az adatokat ugyanabban a hónapban gyűjtötték – szintén a nemzetiségi kvóta figyelembe vétele nélkül –, amikor az MKP valós választási eredménye az EP-választásokon 11,33 százalék volt. Ennyit a Polis eredményének szavahihetőségéről, amely csakis egy célt szolgál: hogy megzavarja az MKP támogatóit. A jövő év júniusáig sok ilyen eredmény lát majd napvilágot: nem szabad, hogy felüljünk az ilyen manipulációknak.
S a párton belüli helyzet?
Nyugodt, járási és kerületi struktúráink már a következő megmérettetésre, a kerületi választásokra készülnek. Az is örömmel tölt el bennünket, hogy ezekben a hetekben többen lépnek be a pártba, mint lépnek ki belőle. Közös felelősségünk, hogy az MKP minőségét, ütőképességét még magasabb szintre emeljük. (www.mkp.sk)
Felvidék Ma
