Megérezné Szlovákia gazdasága, ha Magyarországon – Sólyom László köztársasági elnök minapi kitiltása nyomán – bojkott alakulna ki a szlovák termékekkel szemben, továbbá ha nem járnánk át télen síelni, és ha a tulajdonosaik hazatelepítenék az ottani magyar cégeket – állítják szakértők, de azt is hangsúlyozzák, hogy ez lenne a végső lehetőség. Nyugat-Európában volt már rá példa, írja a Magyar Hírlap.
Sólyom László köztársasági elnök augusztus 21-i kitiltását akár egyfajta gazdasági bojkott is követhetné – a történelemben volt már erre példa, nem is olyan régen. Nyugat-Európában – miután a diplomácia hosszú időn keresztül képtelen volt kezelni a kérdést – az osztrákok és az írek a hetvenes években hirdettek bojkottot az olasz, illetőleg a brit termékek ellen – igaz, nem hivatalos állami szinten. Ausztriában a hetvenes években kezdődő, mellesleg mind a mai napig tartó „Vásárolj osztrák terméket!”-akció volt a válasz az Olaszországhoz csatolt dél-tiroliak jogainak eltiprására. Később pedig az uniós dömping ellen tiltakoztak így a „sógorok”.
Írországban, mikor 1972. január 30-án a brit hadsereg katonái tüzet nyitottak ír szabadságjogi tüntetőkre az észak-írországi Londonderry Bogside kerületében, az írek megfogadták, hogy nem vásárolnak brit terméket. Az ír bojkott még az Egyesült Államokban is érvényesült az ottani ír–brit relációban.
„Csak egy gazdaságilag erős ország képes hatékony bojkottra, jelenleg Magyarország morális és gazdasági válságtól szenved” – hangsúlyozta Áron G. Papp svájci gazdasági szakértő, aki szerint illúzió abban bízni, hogy az Európai Unió rendezi a szlovák–magyar kérdést. Hozzátette: Európát – intézményi szinten – pusztán a német–francia viszonyrendszer normalizálása foglalkoztatta. Papp úgy látja, a kialakult helyzet ellenére Magyarország jelentékeny gazdasági erő Szlovákiában. „Ha egyfajta bojkott alakulna ki a szlovák termékekkel szemben, illetőleg a magyarok egy időre elfelejtenék a szlovákiai síparadicsomokat, visszatelepítenék cégeiket, azt bizony megérezné Szlovákia gazdasága” – mondta. A szakértő szerint lehet nemzetiségi kérdést gazdasági erővel kezelni, „csak képesség és akarat” kell hozzá.
Bogár László közgazdász szerint a Bajnai-kormány és az EU képtelen Szlovákia „diplomáciai terrorját” kezelni. „Az egyszerű ember kezében is van fegyver: nem vásárol Made in Slovakia feliratú terméket” – mondta az egyetemi tanár, aki szerint Szlovákiát is mélyen érinti a gazdasági válság, ezért keresnek északi szomszédaink bűnbakot. Pedig sok mindent – például céges autók vásárlását és társas vállalkozások ezreit – éppenséggel nekünk köszönhetik. „Szlovákia megérdemelné a bojkottot, nem pusztán hazánk, hanem az Európai Unió egészétől” – tette hozzá. Kiszelly Zoltán politológus úgy véli, Brüsszelnek lépnie kell az ügyben, azt pedig ki kell várni, de állami szinten semmi esetre sem szabad ilyen eszközzel élni.
A Szlovák Nemzeti Bank szerint 2007 végén a Szlovákiában befektetett működőtőke állományát tekintve hazánk – kétmilliárd amerikai dollárt meghaladó befektetéssel – az ötödik legnagyobb befektető volt. A kedvezőbb adózási szabályok miatt mintegy kilencezer magyarországi cég helyezte át Szlovákiába székhelyét. Ott kedvezőbbek az adókulcsok, így az ott bejegyzett vállalatok az itthoninál nagyobb nyereséggel dolgoznak, nem beszélve a gépjárművekre vonatkozó, kedvező rendelkezésekről, szögezi le a Magyar Hírlap cikke.
