Teljes egészében olvasható Pázmány Péternek, az MKP dunaszerdahelyi járási elnökének üdvözlő beszéde a dunaszerdahelyi nagygyűlésen.

Tisztelt hölgyek, urak!
Tisztelettel és szeretettel köszöntöm önöket tiltakozó nagygyűlésünkön.
A helyszín, ahol ma felemeljük szavunkat a szlovákiai magyarokat és az országban élő egyéb kisebbségeket sújtó, a mai nappal érvénybe lépő nyelvtörvény ellen, a dunaszerdahelyi, mátyusföldi és reményeim szerint a szlovákiai magyarok számára sokkal többet jelent egy egyszerű labdarúgó stadionnál. Ez a stadion az összetartozásunkat is jelképező helyszín. A jelenlevők közül már sokan megtapasztalhatták milyen a brutális rendőrségi fellépés azokkal szemben, akik nem a hatalom által megszabott híd szerepét szeretnék betölteni, hanem egyenrangú polgárként akarják élni életüket, mások jogát nem sértve, de saját jogaikból egy tapodtat se engedve. Az elmúlt diktatúrák által a kisebbségnek szánt híd szerepéből nem kérünk, hisz az ilyen szerep akkor és most sem vezethet máshová, mint a teljes beolvadásunkhoz.
Sokan próbálják velünk elhitetni, hogy jogainkat a többségi nemzet automatikusan biztosítja, hisz az uniós tagság erre biztosítékot nyújt. Sajnos az utóbbi napok eseményei, Magyarország köztársasági elnökének Szlovákiából való kitiltása ékes bizonyíték arra, hogy a többségi nemzet egy része az ilyen gondolkodástól még messze van. Augusztus 21-re való hivatkozás azoktól a politikusoktól, akik aktív részesei voltak az 1968 utáni, majd 20 évig tartó úgynevezett normalizálódási folyamatnak, egyszerűen nevetséges érv.
Néhány éve még jómagam is hittem, hogy a két ország uniós tagsága automatikusan megoldja a kisebbségek problémáját. Voltak is biztató jelek, például az MKP hosszú ideig a kormánykoalíció tagja lehetett. Ma már világos, hogy mindez csak látszat volt.
A sovinizmus politikai kiaknázása nem szlovák és nem kelet-európai jelenség. Ezen a téren egyre kisebb a különbség földrészünk keleti és nyugati része közt. Európa egyenlőre pedig nem tudja mi tévő legyen. Biztató kivételnek számít Jerzy Buzek, az Európai Parlament most megválasztott lengyel elnöke, aki kritikával illette a szlovák nyelvtörvényt. Sajnos Európában a kisebbség fogalma is változik, egyre inkább bevándorló csoportokat értenek rajta. Ezért nem lemondva azokról a lehetőségekről, amit uniós tagságunk biztosít, egyre jobban kell hallatni saját hangunkat.
Képzeljük el, mit váltana ki, ha a spanyol kormány korlátozná a baszk vagy a katalán nyelv használatát. És mit tesz a szlovákiai magyarság egy része? Elkezdi gyengíteni a magyar érdekképviseletet. Létrehoz egy olyan politikai pártot, melyről az egykori kormányfő Mikuláš Dzurinda a következőket jelenti ki: ” A Most a Smer ötödik hadoszlopa és érzésem szerint ez a párt egy gazdasági érdekcsoport megrendelésére született”.
Fontosnak tartom, hogy a lakosság több mint 10 százalékát kitevő magyarok hallassák szavukat, mert most legelemibb jogainkat korlátozzák, korlátozzák anyanyelvünk használatát. Ezért az MKP-nak közösen a civil szervezetekkel minden fórumon hallatnia kell a hangját, hisz ez a nyelvtörvény sérti a szlovák-magyar alapszerződést, nem tartja megfelelő tiszteletben a többnyelvűség értékét és pontosan az ellenkezőjét erősíti meg annak amit az Európai tanács minisztériumi bizottsága a regionális és kisebbségi nyelvi charta javítása érdekében 2007-ben elsőként ajánlott a Szlovák Köztársaságnak.
E rendezvény nem mások ellen, hanem jogaink védelmében valósul meg, éppen ezért örömmel tölt el, hogy vannak olyan szlovák nemzetiségű politikusok is, akik már a dunaszerdahelyi rendőrségi fellépést is másképp látják mint a jelenlegi kormány, és a nyelvtörvény ellen is megteszik kifogásaikat. Annak külön örülök, hogy a szlovák demokraták megtalálták a DAC stadionba vezető utat.
Én annak reményében köszönöm meg megtisztelő figyelmüket, hogy az ilyen és hasonló hangok erősödnek majd fel.

Pázmány Péter


Kapcsolódó írás:
A dunaszerdahelyi nagygyűlés összefoglalója