A kormány az Európai Tanács ülésén támogatni fogja a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos esetleges félreértések tisztázását, nem támogat viszont semmilyen olyan törekvést, amely akár közvetlenül, akár közvetve a németeket, az osztrákokat és a magyarokat a kollektív bűnösség elve alapján sújtó Beneš-dekrétumok rehabilitálására, igazolására irányul – közölte a kormányszóvivői iroda az MTI-vel szerdán. A közlemény szerint Magyarország a Lisszaboni Szerződést elsőként ratifikáló tagállamként érdekelt abban, hogy a ratifikációs folyamat végre lezáruljon, a szerződés pedig mihamarabb életbe lépjen. Európának az állandó intézményi viták helyett végre az embereket foglalkoztató problémákkal kell foglalkoznia, mint a gazdasági válság, az energiabiztonság vagy a klímaváltozás – olvasható a dokumentumban.
Bajnai Gordon a csütörtökön kezdődő Európai Tanácsülés előtt tartott EU-nagybizottsági ülésen leszögezte: bármilyen megoldás csak Csehországra vonatkozhat. Ha a cseh aggályok kezelése érdekében szükséges is az uniós tagállamoknak közösen döntést hozni, az csak a jövőre vonatkozhat – közölte a kormányfő.
Hangsúlyozta: a Lisszaboni Szerződés Európa jövőjéről szól, míg a II. Világháború után családok százezreit megnyomorító és kisemmiző Beneš-dekrétumok máig vitatott diszkriminatív rendelkezései Európa szomorú múlt századi, mindmáig feldolgozatlan tragédiáit idézik fel. Félő, hogy a két ügy összekeverése nem csak a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos tájékozatlanságból fakad, hanem az európai integráció jövője ellen irányul – jelentette ki a bizottság ülésén.
A cseh aggályokkal kapcsolatban Bajnai Gordon megjegyezte: az Alapjogi Chartának nincs visszamenőleges hatálya, a Lisszaboni Szerződés pedig a jövőnkről szól. Magyarország egy olyan Európai Unióban érdekelt, egy olyan unió építkezésében vesz részt, ahol a polgárok alapvető jogait mindenki tiszteletben tartja. Ennek figyelembevételével kell, hogy közösen megoldást találjunk – mondta a miniszterelnök a kormányszóvivői iroda közleménye szerint.
MTI
