A „Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program” keretében új kulturális és turisztikai kapocs születik az Észak-magyarországi régióban a két ország közt az elkövetkező években. A sárospataki Szent Erzsébet Út Alapítvány és a kassai Gótikus Út Gyöngyszemei nonprofit szervezet pályázati forrásokból arra vállalkozott, hogy egy Szent Erzsébet Zarándokúttal köti össze a két várost.
Az új, Sárospatak és Kassa közé tervezett zarándokút – igazodva a 21. századi kulturális, gazdasági és társadalmi környezethez – egyszerre próbál majd vallásos lelki élményt nyújtani az arra vállalkozóknak, miközben a szervezői arra is számítanak, hogy az egyben turisztikai, vidékfejlesztési és kulturális lehetőségeket is nyújt azoknak a falvaknak, amelyeket érint.
De hogyan lehet pár év alatt, belátható időn belül, létrehozni egy új zarándokutat, amelyről az ember azt gondolná, hogy az csak évszázadok alatt alakulhat ki, mind lelkiségében, mind útvonalában? A szervezők választ adnak erre a kérdésre is. Az észak-magyarországi és a kassai régió tele van olyan egyházi, egyháztörténeti és vallási-kultikus helyszínekkel, hagyományokkal, amelyek lehetőséget adnak az útvonal megtervezésére a két város közt, és amelyek bejárása és megismerése egyszerre nyújthat vallási, kulturális és turisztikai élményt a zarándokoknak, utazóknak. Elég, ha csak a sárospataki és kassai Rákóczi-emlékhelyekre, a sárospataki Szent Erzsébet-kultuszra vagy a zempléni hegység pálos kolostoraira és falusi templomaira gondolunk. Ezek önmagukban is mind olyan élmények, amelyek megállásra, megpihenésre, gondolkodásra hívhatják az utazókat és turistákat.
A 2011 tavaszáig tartó program első szakaszában a szervezők felmérik azokat a helyszíneket, településeket, amelyeket a két város közt az útvonal érinthet, és a vallásos, kulturális élmények mellett biztosíthatják a gyalogos és autós zarándokok szálláshelyét, pihenését is, valamint felveszik a kapcsolatot azokkal a helyi emberekkel (pl. turisztikai szakemberek, szállásadók, vendéglősök), akik a munkájukkal biztosítani tudják a zarándokút hosszú távú működését: azaz azt, hogy az útra vállalkozók egyszerre érezhessék és tapasztalhassák meg a zarándok lét lelkiséget építő magányát és közösségmegtartó, gondoskodó erejét.
Szabó Irén, Felvidék Ma