Százhetven éve, 1839. november 19-én született Pilzenben – Plzeňben Emil von Škoda cseh-osztrák mérnök és gyáriparos, a ma is népszerű Škoda-autók névadója.
Németországban szerzett mérnöki diplomát, majd három évig egy kis gépgyárat vezetett szülővárosában. 1866-ban megvette és rövid idő alatt felvirágoztatta a gyárat, és terjeszkedésbe fogott. 1886-ban vasútvonalat épített üzeméhez, 1890-ben fegyverüzemet létesített, ahol géppuskákat, majd ágyúkat és lőszert gyártottak az osztrák-magyar hadsereg számára.
Gépműhelyeit, kovácsüzemeit és szerszámkészítő műhelyeit 1899-ben Škoda Művek néven egyesítette, létrehozva Európa egyik legnagyobb, 37 ezer embert foglalkoztató ipari komplexumát. A vállalat szállított alkatrészeket a niagarai vízerőműhöz és a szuezi csatorna zsilipjeihez, cukorgyárakhoz Törökországban és sörfőzdékhez Európa-szerte.
Škoda tekintélyes és befolyásos gyárosként, a felsőház tagjaként fejezte be életét 1900. augusztus 8-án. A gyorsan fejlődő céget 1909-től fia, Karl vezette. Az I. világháborúban a Škoda Művek volt az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb fegyvergyártója, kivált mozsárágyúi bizonyultak hatékonynak.
A csehszlovák Škoda Művek 1918 után leszerelte hadiipari kapacitásait, és erőteljes korszerűsítő programba fogott. A II. világháborúban a konszern legtöbb vállalatát beolvasztották a német hadiiparba, ezért 1945 áprilisában egy szövetséges légitámadás a gyár hetven százalékát a földdel tette egyenlővé. Az 1946-ban államosított Škoda Művek, amelyről levált a Mladá Boleslav-i autógyár és a prágai repülőgépgyár, főként a szocialista piacra szállított gépipari termékeket. A rendszerváltás után a vállalatot privatizálták, 2000-ben pedig megalakult a Škoda Holding.
A legismertebb Škoda-termékek, a személygépkocsik története 1895-ben Prágában kezdődött, ahol Václav Klement könyvárus és Václav Laurin gépészmérnök kerékpárgyárat alapított. Három év múltán egy saját konstrukciójú motorkerékpárral jelentkeztek, amely 25 első díjat nyert, sőt világrekordot is futott. Az első személygépkocsit 1901-ben készítették és 1905-től gyártották sorozatban. Az I. világháború kitörésekor már több mint 1700 alkalmazottat foglalkoztató Laurin és Klement cég 1925-ben pénzügyi gondjai miatt összeolvadt a cseh gépipar legnagyobb vállalatával, termékeit ezután Škoda néven forgalmazta.
A vállalatot 1946-os államosítása után a műszakilag fejlett Octavia és Felicia modellek a szocialista járműgyártás ikonjai voltak. A Magyarországon is népszerű Felicia volt az egyetlen nyitható tetejű sportkocsi a keleti autók közt. A hatvanas évektől farmotoros családi autók kerültek ki a gyárból, még ma is sok fut útjainkon ezekből a kis fogyasztású, strapabíró, alacsony fenntartási költségű kocsikból. A rendszerváltást követő privatizáció során, 1991-ben a Mladá Boleslav-i Škoda autógyár a Volkswagen csoport tagja lett, s az onnan kikerülő esztétikus megjelenésű, korszerű műszaki tartalommal bíró autók immár a minőség tekintetében is világszerte elismerést aratnak.
MTI