Vannak még tisztázatlan kérdések az Ausztriát és Szlovákiát összekapcsoló gáz- és kőolajvezetékekkel kapcsolatban. Az alábbiakban a Napi Gazdaság összeállítását közöljük.
Az államközi egyezményben szereplő, évi 2,5-5 millió tonna nyersolaj szállítását lehetővé tevő olajvezeték 50 kilométeres ausztriai szakaszát várhatóan 2011-ben elkezdik lefektetni, ám a szlovák oldal a maga 12 kilométeres részét csak 2012-től kezdi építeni. Míg az osztrák oldalon sínen van a projekt, Szlovákiában Lubomír Jahnátek gazdasági miniszter szerint a beruházás törvényi előkészítést igényel, továbbá a talajvíz védelme miatt máig nem tudják, merre vezessen a csőkígyó nyomvonala. A költségekről csak annyi derült ki, hogy ha a projekthez tavaly hozzáláttak volna, akkor mintegy 28 millió eurót emésztett volna fel.
A kivitelezést az osztrák OMV, illetve a szlovák Transpetrol és Eustream végzi, amelyek már megállapodtak a hivatalosan Bratislava-Schwechat Pipeline (BSP) névre hallgató, a pozsonyi Slovnaft telephelyét a Schwechatban található OMV-bázissal összekötő vezeték megépítésében. Az OMV 2003 óta szorgalmazza az összeköttetés kiépítését, melynek révén Ausztria közvetlenül is hozzájut az orosz energiahordozóhoz, azonban a szlovák Transpetrolt 49 százalékban birtokló orosz Jukosz olajtársaság ellehetetlenítése ezt sokáig megakadályozta. (Azóta a szlovák fél visszavásárolta a Transpetrol részvénycsomagját.) A Schwechat-Pozsony olajvezeték a szlovák félnek is fontos lehet, mivel az energiahordozó áramoltatását ellenirányban is lehetővé teszi, azaz vészhelyzetben a Triesztből Ausztriába érkező olaj a Mol érdekeltségébe tartozó pozsonyi finomítóba is eljuttatható.
Az államközi egyezmény a gázvezetékek közös működtetésére is kiterjed. Ezeknek ugyancsak képesnek kell lenniük ellenirányú üzemmódra is, hogy Szlovákia rákapcsolódhasson a Baumgartenben található földgáztárolóra, amely a kontinentális Európa három legnagyobb ilyen létesítményének egyike. A gond az, hogy napjainkban osztrák oldalról óránként legfeljebb 100 ezer köbméter földgázzal tudják ellátni Pozsony egy részét (a Kittsee-Pozsony-Ligetfalu helyi vezeték révén), amit csak pótlólagos beruházásokkal lehet a szükséges óránkénti egymillió köbméterre feltornázni. Szlovákia számára azért fontos ez a projekt, mert teljes mértékben kiszolgáltatott az orosz gázszállításoknak.
A kivitelezést az osztrák OMV, illetve a szlovák Transpetrol és Eustream végzi, amelyek már megállapodtak a hivatalosan Bratislava-Schwechat Pipeline (BSP) névre hallgató, a pozsonyi Slovnaft telephelyét a Schwechatban található OMV-bázissal összekötő vezeték megépítésében. Az OMV 2003 óta szorgalmazza az összeköttetés kiépítését, melynek révén Ausztria közvetlenül is hozzájut az orosz energiahordozóhoz, azonban a szlovák Transpetrolt 49 százalékban birtokló orosz Jukosz olajtársaság ellehetetlenítése ezt sokáig megakadályozta. (Azóta a szlovák fél visszavásárolta a Transpetrol részvénycsomagját.) A Schwechat-Pozsony olajvezeték a szlovák félnek is fontos lehet, mivel az energiahordozó áramoltatását ellenirányban is lehetővé teszi, azaz vészhelyzetben a Triesztből Ausztriába érkező olaj a Mol érdekeltségébe tartozó pozsonyi finomítóba is eljuttatható.
Az államközi egyezmény a gázvezetékek közös működtetésére is kiterjed. Ezeknek ugyancsak képesnek kell lenniük ellenirányú üzemmódra is, hogy Szlovákia rákapcsolódhasson a Baumgartenben található földgáztárolóra, amely a kontinentális Európa három legnagyobb ilyen létesítményének egyike. A gond az, hogy napjainkban osztrák oldalról óránként legfeljebb 100 ezer köbméter földgázzal tudják ellátni Pozsony egy részét (a Kittsee-Pozsony-Ligetfalu helyi vezeték révén), amit csak pótlólagos beruházásokkal lehet a szükséges óránkénti egymillió köbméterre feltornázni. Szlovákia számára azért fontos ez a projekt, mert teljes mértékben kiszolgáltatott az orosz gázszállításoknak.
A szlovák gázművek (SPP) október derekán bejelentette: a tárolók csordultig vannak, azaz mintegy 1,5 milliárd köbméter földgázt tároltak be a télre. Az SPP-re vonatkozó irányelvek szerint a gázműveknek fel kell készülnie arra, hogy 70 napon át meg tudjon birkózni 30 százalékos gázkieséssel, vagy 30 napon át kell garantálnia az ország gázellátását akkor is, ha teljesen leállnának a szállítások.
Napi Gazdaság
