Véget ért a Velencei Bizottság háromtagú küldöttségének két napos szlovákiai látogatása. Jelentésük pár héten belül készülhet el, de a bizottság a szlovák kormánytól még további információkat vár. Az Európa Tanács tanácsadó testületeként működő bizottságot a szlovák kormány kérte fel a nyelvtörvény és az ahhoz kapcsolódó alapelvek véleményezésére.
A küldöttség véleményét a Velencei Bizottság márciusi plenáris ülésére készíti el, ez azonban még nem jelenti a folyamat végét, mert a bizottság további dokumentumokat is kér a szlovák kormánytól. Tehát a szlovák kormánytól is függ, mikor zárulhat le a véleményezési folyamat – mondta a küldöttség vezetője. Sergio Bartole a tanácskozás-sorozat végén nem mondott részleteket a tárgyalásokról, személyes benyomásait sem árulta el, és elzárkózott az egyes álláspontok véleményezésétől is. Azt azonban elmondta, hogy a kért dokumentumok a kisebbségi nyelvhasználatra illetve az oktatási rendszerre és az egészségügyi ellátásra vonatkoznak. A bizottság ezekből a dokumetumokból arra szeretne választ kapni, hogy összhangban van-e a nyelvtörvény a kisebbségi nyelvhasználati szabályozással. A három jogász-professzor Sergio Bartole (Olaszország), Jan Velaers (Belgium) és Ben Vermeulen (Hollandia) az elmúlt két napban találkozott a kormány több képviselőjével. Többek között Dušan Čaplovič kormányalelnökkel, Marek Maďarič kulturális miniszterrel és Miroslav Lajčák külügyminiszterrel. A kormány képviselői azonban nem kívántak a sajtónak nyilatkozni a megbeszélésekről. A küldöttség találkozott a szlovákiai magyar politikai és társadalmi szervezetek vezetőivel is. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala valamint MKP és a Híd vezetői arra hívták fel a figyelmet, hogy a nyelvtörvényt illetve az alkalmazási rendeleteket nem lehet csak önmagában, pusztán jogi szempontból megközelíteni. Megítélésénél a politikai és jogi körülmények is fontosak. Emellett a magyar képviselet a nyelvtörvény módosításának a szükségességét és a kisebbségi nyelvhasználat átfogó szabályozását hangsúlyozta a jelentést kidolgozó jogászcsoportnak. A Velencei Bizottság küldöttségének vezetője, Sergio Bartole még tegnap a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalával folytatott megbeszélés után nyilatkozta, hogy: Természetesen, nem foglalkozhatunk ezzel a törvénnyel anélkül, hogy figyelembe ne vennénk a nemzeti kisebbségekre vonatkozó törvényt is. És a nemrég kiadott dokumentumot, amely tartalmazza az államnyelvtörvény státuszával kapcsolatos alapelveket. Tehát szisztematikusan kell hozzáállnunk a kérdéshez. – mondta tehát Sergio Bartole. A csoport ma délelőtt Dunaszerdahelyen, a városi hivatalban a város vezetőivel, oktatásügyi szakemberekkel és a kulturális élet képviselőivel is megbeszélést folyattak. Dunaszerdahelyen a város polgármestere, Hájos Zoltán mondott véleményt a nyelvtörvényről. A bizottság tagjait a vegyesen lakott területeken élők mindennapjai érdekelték a nyelvhasználat szempontjából. Beszámolt arról, hogy a városi hivatal alkalmazottai, de a betérő ügyfelek sem tudják, beszélhetnek-e magyarul anélkül, hogy megbüntetnék őket. Ez a gond mind a hivatali, mind a magánbeszélgetések során jelentkezik. A hivatalnokon attól is tartanak, ha hibáznak, és a munkáltatójuk büntetést kap, a munkajogi felelősségen keresztül ezt végül nekik kell kifizetni. Beszéltek az államnyelvtörvény oktatási intézmények írásos dokumentumainak vezetésére gyakorolt terheiről, amely a pedagógusok mindennapi munkáját nehezíti. Hájos jelezte: arról is beszámoltak, milyen a szlovákiai nemzeti kisebbségek jogállása és tényleges helyzete. A magyar nemzetiségű lakosság nem bevándorló, hanem őshonos ezen a területen, mondta Hájos, ezért el akarja érni, hogy a Velencei Bizottság ezen az alapon foglaljon állást az államnyelvtörvény és az európai jogrend összhangjáról, mivel az utóbbi mind az EU-ban, mind Szlovákiában hatályos.
Első vizsgálódását a bizottság Miloš Mistríknél, a frekvenciatanács elnökénél zárta, akivel az elektronikus média nyelvhasználatára vonatkozó szabályozást és gyakorlatot tekintette át.
Felvidék Ma, mj
