Marek Maďarič kulturális miniszter elégedett azzal az állásfoglalással, amelyet Knut Vollebaek EBESZ-főbiztos a szlovák kormány nyelvtörvényt végrehajtó módszertani útmutatásához fogalmazott meg. Igazolva látja benne önmaga és a kormány lépéseinek hibátlanságát, s úgy látja: a kisebbségi főbiztos letromfolta az MKP és néhány napilap által megfogalmazott ellenkező véleményeket.

A SITA hírügynökségnek nyilatkozó miniszter tehát újra támadta az MKP-t, megdicsérte viszont Bugár Béla Most-Híd pártját. Kijelentette: ezt a pártot őszinte és hiteles partnernek tekinti, mert annak ellenére, hogy egy ideig a párt elnöke, Bugár Béla is részt vett az államnyelvtörvényt érintő hazugságkampányban, utólag beismerte hibáját és bocsánatot kért érte. (Mellesleg megtehette, mert csak ő terjesztette, hogy büntetni fogják, ha valaki szlovák nyelvjárásban fog beszélni.)
Ezt nem először állítja a miniszter. Már december közepén is hallhattuk tőle, amikor a magyar civil szervezetek elutasították, hogy a minősíthetetlen – tárcaközi és társadalmi vitára bocsátott – „módszertani útmutatóról” egyáltalán tárgyaljanak vele, s dolgavégezetlenül ülésezett a szlovák-magyar kisebbségi vegyesbizottság is Pozsonyban, amelynek ülésén – a résztvevők némelyike szerint – Vollebaek főbiztos szakértői is döbbent csendben hallgatták, milyen kormányzati utasítás készül. Ezt követően ugyan sok minden egyértelműbb megfogalmazást nyert a jogszabály értelmezését tekintve, de az alapkérdés: a többségi és kisebbségi nyelvek használatának felborult egyensúlya nem állt helyre. Ezt abból is látni, hogy az EBESZ főbiztosa a mostani állásfoglalásban is kéri a kisebbségi nyelvhasználat védelmének államnyelvtörvényi szintre emelését, sőt: a szlovákiai kisebbségek jogállását tisztázó, átfogó törvény meghozatalát is.
No, de vissza a bocsánatkérős Bugár Bélához. Úgy látszik, megtetszett neki a kormány jó fiújának szerepe, mert ma újra nyilatkozott, s ezúttal az autonómiáról fejtette ki elképzelését. Rá jellemző, mélyen szántó fejtegetésben mondta el, hogy autonómia az, ami törvényes keretek között van az önkormányzatoknak, például abban, hogy senki nem szólhat bele, mire költik a pénzüket, mekkora helyi adót vetnek ki, vagy hogy az egyetemeknek is van autonómiájuk. Bugár szerint nem kellene autonómiáról beszélni, hanem a jogköröket kellene szilárdítani, a kisebbségek esetében törvénybe kellene foglalni, milyen ügyekben dönthetnének belső ügyeikről ők maguk az állam beleszólása nélkül, s milyenben már nem. Autonómia az, amikor a törvény kimondja: ettől eddig. Tudniuk kellene a kisebbségeknek, hogy az állam kultúrára szánt csomagjából ennyi és ennyi százalék illeti meg őket, s ugyanígy az oktatásban is. „Nem normális, ha az SNS-es oktatási miniszter elrendeli, hogy a magyar és ruszin iskolákban nem használhatják a földrajzi neveket magyarul és ruszinul. Mert minden a tankönyvekkel kezdődött. Ha ezekről lesznek törvényi keretek, korlátok, megszűnnek a viták” – fogalmazta meg minden magyar-szlovák feszültség megoldásának krédóját Bugár Béla.
Hát, nem lennék meglepve, ha ez a bugári felvilágosultság lenne a következő, amiért Marek Maďarič kulturális miniszter újra név szerint megdicsérné Bugár Bélát. Egyrészt, mert a kormánnyal összhangban Bugár Béla is meghirdette, hogy autonómiáról nem kell és nem is szabad beszélni. Másrészt felvállalta azt a kormányzati ideológiát, hogy a többség megszabhatja a kisebbség önálló cselekvésének mozgásterét: ettől eddig. Elvégre: Szlovákia a szlovákoké, s amekkora mozgásteret adnak a nem szlovák állampolgároknak, azoknak ezen belül kell élvezniük a szabadságot… A magyar érje be ennyivel. Ne emlegessen autonómiát, mert azzal csak magára haragítja a szlovákokat, akik amúgy is jobban tudják, mire van szüksége a nemzeti kisebbségnek ahhoz, hogy identitását megőrizze.
Egy néha Hídnak álcázott Most-ban biztosan. Mert az ilyenfajta politikai programfilozófiát biztosan a Most-ban írták, mégha a Hídra akasztották is ki.
 
Felvidék Ma, gyr