Az elmúlt napokban lezajlott Görögország miatti pénzpiaci turbulenciák az 1992. szeptemberi angol font és olasz líra elleni támadásra emlékeztetnek – véli a Financial Times (FT). Az akkori válság akár meg is ismétlődhet, ha az EU döntéshozói nem a válságkezelésre összpontosítanak, ismerteti a brit lap véleményét a Napi Gazdaság. 1992-ben a font sterling központi paritása az árfolyam-mechanizmusban fenntarthatatlan volt, csak úgy, mint a görög államadósság vagy a spanyol bérszínvonal most – mutat rá a Financial Times egyik véleménycikkében. A Görögország miatti turbulenciák mögött nem más áll, mint hogy a pénzpiacok felfigyeltek arra, hogy az eurózóna nem foglalkozik az egyes országokban kialakult egyensúlyhiánnyal, valamint konstatálták, hogy a fertőzés tovaterjedésének esélye egyre nő. Az FT szerint az európai döntéshozók és a gazdasági tanácsadóik még mindig nem értik a politikai döntésekre – vagy ebben az esetben azok hiányára – adott pénzpiaci válaszokat. Egyelőre ugyanis nem világos, hogy mi történne, ha egy eurózónabeli ország nem tudná finanszírozni az adósságát.
A FT szerint a legkevésbé megnyugtató megoldás ebben a helyzetben az IMF segítség lenne. Igaz ugyan, hogy a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) több tapasztalata van sürgősségi segélyek nyújtásában, mint az EU-nak, de az IMF segítség mellett érvelők nem számolnak azzal, hogy ez az eurózóna hitelességét nagymértékben megnyirbálhatná. Ennek következtében a befektetők esetleg a továbbiakban nem monetáris unióként, hanem egy véges időhorizonttal rendelkező rögzített árfolyamrendszerként kezelnék az eurózónát. Sőt, az FT szerint az sem lenne kizárva, hogy Görögország az IMF közbelépésével Argentína sorsára jutna.
Az alapprobléma az FT szerint az, hogy az unió növekedési és stabilitási paktuma arra részletes útmutatást ad, hogy mit kell tenni, ha az adott ország kormánya nem teljesíti a tagok akaratát, de a bírságnál nem megy messzebb. Jelenleg az összeomlás miatti aggodalom automatikusan terjed át egyik törékeny országról a másikra: a részvénypiacok Madridban és Lisszabonban sokkal nagyobbat estek, mint Athénban – mutat rá az FT. Emellett azonban még további gyenge láncszemek is vannak a zónán belül: Ausztriában még mindig fennáll a veszélye a bankkrízis miatti összeomlásnak, Belgium adóssága pedig sokkal magasabb, mint a spanyol vagy a portugál, és a pénzügyi szektort is keményen érintette a globális válság.
Továbbá az a veszély is fennáll az FT kommentárja szerint, hogy az aggodalom növekedésével a komolyabb befektetők is egyre nagyobb összegeket tesznek fel az eurózóna felbomlására. A pénzügyi lap szerint ahhoz, hogy ne ismétlődjön meg az 1992-es helyzet, az EU vezetőinek a válság kezelésére kellene összpontosítaniuk zagyva mikrogazdasági reformok helyett. Világos üzeneteket kellene kommunikálniuk a piacok felé aról, hogy az eurózóna meg tudja oldani a problémáit.
NG, Felvidék Ma
