Négy hónap múlva dönthetnek a választók arról, hogy kiket juttatnak be a parlamentbe ennek megvalósításához. A Magyar Koalíció Pártjának választási terveiről Bárdos Gyula frakcióvezető–kampányfőnök adott interjút a Magyar Hírlapnak.
– Mennyi pénzzel vág neki az MKP a választásoknak?

– A kampányra fordítható összegről egyelőre nem született döntés. Több partnerrel, beszállítóval is tárgyalunk a rendezvényekről és anyagokról. Egyelőre annyi biztos, hogy háromszázezer eurós hitelt veszünk fel a kampány finanszírozására. A 2006-os választások után kapott állami támogatás egy részét is erre fordítjuk.

– Igénybe veszik reklámügynökségek, kampánytanácsadók szolgáltatásait?

– Több reklámügynökséggel is felvettük a kapcsolatot, most az árajánlatok kiértékelése folyik. A szűkebb kampánycsapatunk mintegy huszonöt tagú, nem számítva a külső cégek munkatársait.

– 1998 óta most először fordul elő, hogy két magyar párt is verseng a felvidéki magyar választók vok­saiért. Ez a kampánystratégiában is megmutatkozik?

– Az előző évekhez képest radikálisan megváltoztak mind a szlovákiai, mint a szlovákiai magyar politikai viszonyok. Erre nekünk is reflektálnunk kell. Részben fel kell hagynunk az eddigi gyakorlattal, hogy a párt szervez néhány nagyobb rendezvényt, a választók pedig eljönnek rá. Ezek a rendezvények is fontosak, de nagyobb hangsúlyt helyezünk arra, hogy otthonukban keressük fel a választókat. Aktivistáink be fognak kopogtatni a potenciális szavazókhoz, ismertetik pártunk választási programját, és válaszolnak a kérdésekre. Az új médiumokban rejlő lehetőségekre is fokozott figyelmet fordítunk. A párt honlapja gyakrabban fog frissülni, és az egyes jelölteket is személyes honlapok kialakítására buzdítjuk.

– Az MKP választói struktúrája eltér az összes többi pártétól.

– Ezt tudatosítjuk, és a kampányban figyelembe vesszük. Az idősebb választókra főként a klasszikus kampányeszközökkel, a fiatalokra pedig az új médián át próbálunk hatni. A közszolgálati Szlovák Televízió által kínált lehetőségeket is szeretnénk kihasználni, de nem ezt tartjuk a legfontosabbnak. Kiemelkedő szerepük van a fiatal választóknak és az első választóknak is, hozzájuk is szeretnénk eljuttatni az üzenetünket.

– Az MKP eddig ezen a területen nem jeleskedett.

– Önkritikusnak kell lennünk ezen a téren is, és el kell ismerünk, hogy az internetes jelenlétre eddig nem fektettünk kellő hangsúlyt. Konkrétumokat a webes kampányunkat illetően még nem tudok mondani, csak annyit, hogy sokkal hangsúlyosabb lesz, mint eddig volt. Szakemberekkel tárgyalunk az új médiában rejlő lehetőségek maximális kihasználhatóságáról. Az ezen a területen nyújtott eddigi teljesítményünkkel nem lehetünk elégedettek. És persze azokat is másképp kell megközelíteni, akiknek a választás nem érzelmi kérdés, hanem érveket, programot és a programot szavatoló személyiségeket akarnak látni. Az MKP-nak a teljes szlovákiai magyar közeg megszólítására kell törekednie. Éppen ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy minden régió, mikrorégió jelöltjei szerepeljenek a listán, hogy az ott élő emberek össze tudják kötni a pártot az adott jelölttel. Ilyen szempontból az sem gond, ha az adott politikus úgymond nem befutó helyen van, ugyanis a preferenciaszavazatokkal bárki előbbre tud jutni, aki intenzív kampányt folytat.

– Ez mennyiben mutatkozott meg az előző parlamenti választáson?

– Aki felkerül a listára, annak elméletileg esélye van rá, hogy a preferenciaszavazatok által előbbre lépjen. 2006-ban az MKP-s színekben bejutó húsz képviselő közül csak három nem kapott az előrejutáshoz szükséges háromszázaléknyi preferenciaszavazatot, tehát a listás helyének köszönhetően került a törvényhozásba. Biztos vagyok benne, hogy ez a helyzet a mostani választásokon még inkább élesedik.

– Mennyire lesz régióspecifikus a kampányuk?

– Az Eperjesi, a Trencséni és a Zsolnai kerületben nem fogunk intenzíven kampányolni, az öt déli fekvésű megyére szeretnénk koncentrálni. Így kiemelten hangsúlyos eleme lesz a kampánynak a dél-szlovákiai járások szociális és gazdasági helyzete. Ezek nem nemzetiséghez kötődő dolgok, az itt élő szlovákokat és más nemzetiségűeket éppúgy érintik, mint a magyarokat.

– Egyes politikai elemzők szerint a pártszakadást követő háborúskodás elfordította a szlovákiai magyarokat a politikától. Ráadásul ott van a dél-szlovákiai járások rossz gazdaság helyzete is. Mivel tudják motiválni az embereket?

– Az MKP legnagyobb ellenfele a választásokon nem a többi párt, hanem a választói közöny lehet. Ezek a választások nem arról szólnak majd, hogy ki kerül be a törvényhozásba, hanem hogy milyen lesz a felvidéki magyarság politikai érdekképviselete. Erről pedig egyedül a választók döntenek. Mindenkiben tudatosítani kell az ezen a téren viselt egyéni felelősségét. Abban, hogy az MKP bekerül, nem kételkedem. Azonban kérdéses, hogy hány képviselővel, márpedig ettől függ, milyen lesz a súlyunk a választásokat követő tárgyalásokon. Tehát minden egyes voksra szükségünk van.

– Bugár Béla pártjára, a Hídra való reflexió milyen mértékben lesz eleme a kampánynak?

– Nem emlékszem rá, hogy beszélgetésünk során akár egyszer is említettem volna más pártot. Ez az MKP kampánya lesz, és az MKP-ról fog szólni: a programról és a jelöltekről. Pozitív kampányt szeretnénk. Véleményem szerint hiba lenne, ha személyeskedve kampányolnánk. A jelenlegi kormánykoalíció négyéves regnálását követő választás kiemelten fontos megmérettetésnek számít. Nem túlzok, ha azt állítom, 1989 óta minden egyes ilyen megmérettetés a szlovákiai magyarság létéről szól. Az egyes választásokra szinergikusan kell tekintenünk: azok nem elszigetelt, egyedi jelenségek. A parlamenti választások hatással lesznek az önkormányzati választásokra, és áttételesen valószínűleg a népszámlálás eredményére is. Nem hiszem, hogy az MKP-nak más pártokkal kellene foglalkoznia. Kampányunkban az eddigi eredményeinket és a programunkat szeretnénk bemutatni. Hangsúlyozni akarjuk, hogy nem lehet Szlová kiának még egy olyan kormánya, amely a magyarellenességet kormányzati szintre emeli. Ahhoz viszont, hogy a felvidéki magyaroknak legyen beleszólásuk az ország irányításába, a szavazóknak az urnákhoz kell járulniuk. Aki az MKP-ra szavaz, az a biztonságra szavaz, és biztos lehet benne, hogy a szavazata nem veszik el.

– Bugár Béla azt állította, hogy az MKP a Smerrel kokettál. Kivel képzeli el a választások utáni együttműködést a párt?

– Az MKP a jobbközép erők koalícióját tartaná fontosnak. A nemrégiben tartott megyei választások példájával élve, olyasmi lenne az ideális, ami Pozsony megyében történt. Ott az MKP a jobbközép koalíció színei ben került be a megyei közgyűlésbe, ahol olyan pártok voltak, amelyekkel azonos értékeket vallunk: a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió, a Kereszténydemokrata Mozgalom, a Szabadság és Szolidaritás, Polgári Konzervatív Párt. Országos szinten ezekkel a pártokkal lenne ideá lis az együttműködés. A választási eredmények függvényében azonban, a Szlovák Nemzeti Pártot leszámítva, minden releváns politikai erővel tárgyalnunk kell az együttműködésről. Azon kell lennünk, hogy a jelenlegi kormánykoalíció ne jöhessen létre újra, mert nagyon elmérgesítette a közéletet. Elfogadhatatlan hangnemet honosított meg, kimondottan magyarellenes törvénytervezeteket dolgozott ki és fogadtatott el. Ezen változtatni kell.

Forrás: Magyar Hírlap, Kocur László