A szlovák sajtó egy része is „kiakadt” a kulturális minisztérium nyelvrendőreinek a Csemadok kálazi színjátszó csoportja elleni fellépésén. Kilóg a lóláb szerintük is, ha a magyar csoport maga gyártotta „színlapjai” miatt húzza elő a nyelvtörvény paragrafusait az államnyelvvédő osztály. Az alábbiakban két jegyzetet olvashatnak a Sme mai számából.
Peter Schutz: Posvány
Az államnyelvtörvényről valóban nem mondható már semmi új. Az „Új Hajtás” ügyével kapcsolatban mégis ide kívánkozik egy megjegyzés, méghozzá kiemelt helyen.
Az EBESZ- főbiztos „békéltető eljárása” olyan végrehajtó elvek kidolgozásához vezetett, amelyet már jóváhagytak, és a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosítását eredményezte, amely még várat magára (mert „politikai hajlandóság” kell hozzá)… A kálazi bohózat után, ahol a hivatalnokok azt vizsgálták, hogy a magyar nyelvű előadás meghívója nem diszkriminálja-e a szlovák közönséget, az a kérdés, hogy ezek után a módosítások után kisebb „posvány”-e (vagy lesz-e) az államnyelvtörvény, kevésbé egrecíroztató vagy abszurd, mint amilyen a Maďarič konyhájában kifőzött volt. Meg az, hogy „munka, amit az implementáció során végeztek” (Knut Vollebaek) csökkenti-e annak groteszkségét, hogy tréfamesterek spanyol nyelvű műsorfüzetet küldenek „önfeljelentésként” a kulturális miniszternek?
A kompromisszum a politika éke. A butasággal és a megszállottsággal azonban nem lehet kiegyezni, mert valamennyien nevetségessé válunk.
THE END.
Peter Morvay: Fico kedvenc törvénye
Az MKP részvétele a kormányban az államnyelvtörvény biztos végét jelentené. figyelmeztetett tegnap Fico kormányfő. Így akarva-akaratlan legalább egy okot megnevezett, miért is kell az MKP-ra szavazni. És éppen e napokban tesz meg mindent a kulturális minisztérium annak érdekében, hogy megmutassa, milyen ostoba is a nyelvtörvény, milyen kártékony, s mennyire nincs köze a valós élethez.
A kálazi Csemadok szervezet műkedvelő színjátszói betanultak és előadtak egy színdarabot magyarul. Valaki feljelentette őket, hogy a háromoldalas műsorfüzetükben a darabról és a szereplőkről csak magyarul tájékoztatnak, s csupán az utolsó oldal – a meghívó – magyar-szlovák nyelvű. Logikus feltételezés, hogy egy magyar előadásra olyan emberek mennek el, akik magyarul tudnak, nekik tehát megfelel a műsorfüzet. A nemzetiségileg vegyesen lakott területeken az elemi illemszabályok követelik meg, hogy meghívják azokat is, akik magyarul nem tudnak, és tájékoztassák őket, miről is szól az előadás. Ennek a követelménynek a szórólap megfelelt. Egy normális, toleráns ember, akit a darab nem érdekel, az ilyen meghívót kidobja, s ezzel számára az ügy lezárult.
Nálunk ehelyett két minisztériumi hivatalnok, akiket az adófizető polgár fizet, „rendőri” kiszállásra megy valahova Nyitrán túlra, és legalább egy munkanapján keresztül nem végez semmilyen értelmes munkát. Az állam olyan ügybe avatkozik be közben, amihez elvből alig van köze: abba, hogy mivel töltik szabadidejüket az emberek. Fölöslegesen zaklatja őket, kiadásaik növelését akarja rájuk kényszeríteni a nagyobb terjedelmű tájékoztató követelésével, hogy elriassza őket attól a munkától, amelyben más országok kimondottan támogatják polgáraikat. Szlovákia e helyett a nacionalizmus és irigység által fűtött feljelentgetéseket támogatja. Már csak az hiányzik, hogy a szereplőknek minden párbeszédet szlovákul kelljen felszavalniuk, mielőtt magyarul kimondanák! Mert leginkább ez felelne meg a törvény logikájának, de a megalkotói és védelmezői üldözési mániájának is.
Egyes szlovák médiumok örömittasan adták hírül, hogy minden kifogás felesleges humbug volt, hiszen vizsgálat alá mindeddig jóformán semmit nem vetettek. Az üdvrivalgás azt jelzi: nem értik a jogállam működésének lényegét. A rossz törvény nem akkor válik rosszá, amikor tényleges kárt okoz a valós életben. Rossz már akkor is, amikor lehetővé teszi, hogy ilyen károk keletkezzenek. A nyelvtörvény meg egyenesen gerjeszti a fentihez hasonló helyzetek kialakulását. Fico kormányának nem érdeke – addig biztosan nem, amíg a külföld figyeli a törvény alkalmazását -, hogy a Kálazihoz hasonló botrányok sora robbanjon ki. A törvény elfogadásával azonban szűk mozgásteret jelölt ki magának. Kiengedte a palackból a szellemet, amely most már a számára is kényelmetlenné válhat.
Sme, Felvidék Ma (gy)
