A görög pénzügyi válság egyelőre nincs komoly hatással a kelet-közép-európai országok gazdaságára, konkrét következmények csak a térségben tervezett kötvénykibocsátásoknál érzékelhetők, különösen a görög gazdasággal jobban összefonódott balkáni országokban: a krízis keresztülhúzhatja a kötvénykibocsátási terveket, drágíthatja a kibocsátást. Csehország már jelezte, hogy egyelőre lemond eurókötvény-kibocsátási tervéről a kedvezőtlenné vált piaci feltételek miatt. Az ország 1 milliárd euró értékben tervezett kötvényt kibocsátani 10-15 éves lejáratra.
A héten a lengyel pénzügyminiszter-helyettes is arról beszélt, hogy a görög válságra tekintettel a tervezettnél várhatóan kevesebb államkötvényt fognak piacra dobni. A kormány egy milliárd dollár értékű dollárkötvényt és 500 millió dollárnak megfelelő jenkötvényt tervezett kibocsátani.
Albánia is két héttel elhalasztotta első, 400 millió euró értékű kötvénykibocsátását.
Montenegróban egyelőre még nem nyilatkozott a kormány arról, hogy a májusra tervezett első, 200 millió eurókötvény kibocsátásra sort kerítenek-e.
Macedónia sem hallatott még magáról, itt 175-225 millió euró értékben tervezték piacra dobni az első eurókötvényt a küladósság finanszírozására.
Horvátország egyelőre még tartja magát az eredeti menetrendhez, és várhatóan két hónapon belül megjelenik a nemzetközi kötvénypiacon 1-2 milliárd eurónyi kibocsátással. A végső döntést a görög fejlemények tükrében fogják meghozni.
Elemzők szerint egyébként Bulgária és Románia tűnik a legsebezhetőbbnek a földrajzi közelség, illetve a nagyobb mértékű gazdasági összefonódás okán, illetve azért, mert a mérlegfőösszeg alapján a görög bankok részesedése 15-20 százalékra tehető a két ország bankrendszerében.
Ugyanakkor a bolgár központi bank elnöke arról biztosította a pénzvilágot, hogy a bolgár bankrendszer stabil, a görög bankok – amelyek 28 százalékos piaci részesedéssel rendelkeznek – nem vontak ki pénzt az országból. A görög érdekeltségű bankok önálló jogi egységként működnek – csupán az Alpha Bank működik leányvállalatként – s ezeket szigorú ellenőrzés alatt tartja a központi bank.
A román központi bank elnöke szerint Romániában sincs ok az aggodalomra, a gazdaság nincs olyan nehéz helyzetben, mint Görögországban.
Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában sem látják válságosnak a helyzetet a görög krízis miatt – bár komoly kockázati tényezőnek tartják – miután pénzügyi helyzetük stabilabb, gazdasági mutatói jobbak.Szlovákiában már ki is számolták, hogy a görög segélycsomaghoz 1,02 százalékkal, azaz mintegy 300 millió euróval fognak hozzájárulni.
MTI
