Az eurózóna vezetőinek csúcstalálkozója után Robert Fico kora reggel rendkívüli kormányülést tartott, és a testület felhatalmazta Ján Počiatek pénzügyminisztert a görögöknek nyújtandó pénzügyi segély feltételeit rögzítő keretszerződés aláírására. A döntést követően a kormányfő hangsúlyozta: az aláírás csak elhárítja az akadályt az elől, hogy más országok folyósítsák a segélyt Athénnak, Szlovákia egyelőre nem fizet. Arról, hogy a keretszerződésben vállalt 816 millió eurót Pozsony folyósítja-e, majd az új parlament fog határozni.. Ehhez Robert Fico és pártja makacsul ragaszkodik. A Szlovák Rádió déli vitaműsorában Ján Počiatek (Smer) többször is hangsúlyozta: aláírása csak az utat teszi szabaddá mások előtt, és Szlovákia még egyáltalán nem döntötte el, ad-e segélyt Görögországnak. Anna Belousovová, a nemzetiek alelnöke nyíltan segélyellenes hangnemet ütött meg, gyakorlatilag Stanislav Janišsal (SZDKU) összhangban, aki többször is kijelentette: az uniós szolidaritás nem arról szól, hogy az eurózóna legszegényebb tagja mentse meg a nála jóval gazdagabb, ám felelőtlenül gazdálkodó és tényleges eredményeit éveken át meghamisító országot. Janiš élesen támadta Robert Ficót, hogy a tegnap csúcs előtt nem kért parlamenti felhatalmazást a pénzügyi segélyről szóló döntéshez, Belousovová pedig hozzátette: a mai rendkívüli kormányülésen tiltakozásul nem vett részt a nemzetiek egyetlen minisztere, mivel a koalíciós pártokkal sem egyeztetett a kérdésről Robert Fico. Belousovová és pártja ellenzi a kölcsönt, el tudja képzelni Görögország irányított államcsődjét, de még azt is, hogy Szlovákia kilépjen az eurózónából. Ján Počiatek többször elismételte, hogy a szlovák lakosság pénzéről is szó van, mivel nem csupán Görögország, hanem az euró is válságban van. Ezért tartanak holnap pénzügyminiszteri találkozót a 16-ok, ezért tervezik egy euró-mentő készenléti pénzügyi alap létrehozását, mivel a tőzsdéken megingott a közös uniós pénz, s egyre nagyobb spekulatív nyomás nehezedik rá. Anton Marcinčin (KDM) a rádiós vitában arra figyelmeztetett: Görögország csak elindított egy folyamatot, amely a görög állampapírokat felvásárló nagy bankokat sodorhatja válságba, ha államcsődöt jelentenek be, tehát a helyzet bonyolultabb annál, hogy pusztán egy kormány vagy ország felelőtlen gazdálkodásaként kezeljék a kérdést. Európában beindult a második pénzügyi válság, s ha nem lépnek közbe az uniós tagállamok vezetői, beláthatatlan következményei lehetnek. Elszabadulhatnak az árak, inflálódhat az euró, drágává válnak a hitelek. A nagy bankok hanyatlása gazdasági visszaesést gerjeszthet, ami a globális világban Szlovákia számára rendkívül súlyos következményekkel járhat. Marcinčin szerint Szlovákiának érdekében áll segíteni, a gondot az okozza, hogy a kormányfő nem állt oda a parlament elé és nem kért felhatalmazást a döntéshez, illetve hogy a lakosságnak sem magyarázta meg világosan, mekkora válságban van az euró. A kereszténydemokraták számára a mostani helyzet legfőbb tanulsága, hogy nem folytatható az a kormányzati gazdálkodás itthon sem, ami beindult, mert az egyértelműen görög út – hatalmas hiány, növekvő eladósodottság -, s most látható, hogy hová vezet.
Felvidék Ma
