Közös portánk címmel indította útjára a Csemadok Komáromi Területi Választmánya beszélgetős estjeit a Komáromi járásban Szabó Olga, Bölcs József és Petheő Attila részvétel
A gútai rendezvényről Petheő Attila így ír internetes naplójában:
„A rövid bevezető után parázs beszélgetés alakult ki Gútán. Egy úr elmondta, hogy sem nekünk, sem az anyaországnak nem sikerült igazi zászlóvivőket találni. Elmondták, hogy a rendszerváltoztatás óta a politikum nem tájékoztatta a magyarságot a lehetőségeiről, legyen szó jogainkról,vagy földügyeinkről. A pozíciókba nem magyar érzelmű embereket tesznek azok, akiknek lehetősége van, hanem inkább olyanokat preferálnak, aki mindenkinek meg akar felelni.
A megjelentek többsége az anyaországban bízik. Azt az országot, ahol élünk meg sem említik. Közép-Európában gyarmatosítás folyik utal többek között a bevásárló központok tömkelegére egy úr. 1968 óta az átkosban engedték a mezőgazdálkodást és védték a piacot. Azt mondja, hogy utcákat tud mutatni, amik a piacozásból épültek Gútán.Ma már a sárgarépát sem termeljük odahaza, mert a műszakozás mellett gyakorta a füvet sincs idő lenyírni a kertbe-mondta egy hölgy. A gútaiak hanyagolják a földet, mert a munkájából biztos bevétel kell, hogy nagy nehezen ki tudja fizetni a számláit. Ott lyukadunk ki, hogy nincs agrárpolitikája az itteni magyarságnak. Az egyetem sem aktivizálódik ebben a kérdésben, holott hasznos kutatási projekteket valósíthatna meg a mezőgazdászokkal. Magyar pénzintézetet sem sikerült létrehozni a rendszerváltoztatás óta, holott az felemelhetné a felvidéki magyar vállalkozásokat.
Sajnos itt is felmerült a vélemény, hogy az elmúlt 20 évben az MKP nem tudott semmit sem elérni. Amíg mi manapság azon rágódunk, hogy mit mond Slota, addig kirabolnak bennünket.Az új formáció (Most) is kap rendesen…nagyon.
Elhangzik, hogy nincs stratégiája a felvidéki magyarságnak. Azt hiszik, hogy életfogytig ott lesznek a parlamenti, meg elnöki székekben-mondja a hölgy, aki elmondja, hogy szerinte nem az asszisztensek számát kell korlátozni és kommunikációról beszélni, hanem csak az kerülhessen oda/listára, aki egyetért egy jól kidolgozott felvidéki magyar hosszútávú stratégiával.
Gútán lassan elfogynak a munkahelyek jelzi egy Csemadokos. A kábelgyárban 3600 ember dolgozott, lassan 600-ra csökken a számuk. Az ipari parkba meg amiatt nem jöttek új beruházók, mert nem lett volna elég a munkaerő a környéken. Szerinte feldolgozó ipart kell Gútára hozni.
A város 83%-ka vallja magát magyarnak. Rossz hír, hogy ennek ellenére az arányokkal nem azonos 3 magyar és 2 szlovák alapiskolai osztályt nyitnak a városban. Mindenki egyetért abban, hogy ez rossz irányba mutat.”

Korábban Komáromban járt a Közös portánk, ahol szintén óriási érdeklődés fogadta a rendezvény vezetőit. Sok fiatal jött el az összejövetelre, amely érdekes és konstruktív volt. Szó esett a Most és az MKP viszonyáról. Egy úriember elmondta, hogy az MKP egyes tagjai együttműködnek helyi szinten a Mosttal és így nehéz változást remélni a városban. Az országban uralkodó helyzetünkkel kapcsolatban jelezték, hogy a kollektív bűnösségünk még mindig él saját szülőföldünkön. Az egyetlen megoldást az autonómia jelentheti, ami önálló hatalomgyakorlással járhat és magunk teremthetnénk meg ennek gazdasági feltételeit. Felmerült a komáromi vízgazdálkodás kiszervezésére tett kísérlete annak a lobbi csoportnak, ami a Most és az MKP egyes embereiből áll össze. Szerencsére, mondta a felszólaló, ezt (ti.a kiszervezést) összefogással sikerült megakadályozni. A megjelentek kifejtették, hogy egyetlen magyar párt van, amire szavaznunk lehet június 12-én, az az MKP de ki kell azokat söpörni, akik már két évtizede a politikából élnek és még nem javítottak a magyar közösség élethelyzetén.
A kormányon töltött időszakból nem maradt olyan dolog egy fiatal felszólaló szerint, ami segítette volna a magyarság megmaradását. Komárom megyét feladtuk sajnálatos módon. Egy tanárember szerint a kommunizmus haszonélvezőit ki kellene dobnunk a magyar közéletből. Szerinte mindig lesz olyan kollaboráns réteg, aki a magyarságból él.

Felvidék Ma