A Duna Televízió június 4-én, a trianoni békediktátum aláírásának 90. évfordulóján a Duna TV élőben kapcsolja Verőcét: a nap kiemelt eseményeként, 14 óra 55 perctől közvetítik az ökumenikus Kárpát-Haza Templom felszentelése alkalmából rendezett ünnepséget.
„A múlt nem arra való, hogy keseregjünk, hanem hogy tanuljunk belőle. Meg kell tanulnunk értelmesen együtt lenni, együtt gondolkozni és igazán ökumenikusnak lenni. Erre remek hely Verőce, az új templom és az a varázslatos domboldal. Egy újabb találkozóhely”- mondta Katona Erika.
A Nemzet Televíziója egész nap a trianoni békediktátum következményeivel foglalkozik: reggel 9 óra 45 perctől az Isten kezében című műsorban azt vizsgáljuk, miként reagáltak az egyházak a határok megváltoztatására, 14 óra 20 perctől pedig a Világba hulló árvaság voltunk… – Trianon a Felvidéken című magyar dokumentumfilmet mutatjuk be, mely a korabeli sajtó segítségével idézi fel a felvidéki magyarság akkori hangulatát. 14.55-től élőben kapcsoljuk Verőcét, az ökumenikus Kárpát-Haza Templom megszentelését és az ehhez kapcsolódó ünnepséget, melyen Cselényi László, a Duna Televízió elnöke is beszédet mond. „A Trianon-traumát fel kell oldani, de bárányfelhőkön ugrabugrál az, aki azt hiszi, ezt megtehetjük a szomszéd népek bevonása, meggyőzése nélkül”- vallja Cselényi László. 16.30-tól pedig a Híradó különkiadását láthatják: a Parlamentből élőben közvetítjük az Országgyűlés emlékülését, melyet Trianon 90. évfordulója alkalmából tartanak. 19 órától az 1958-as, Máriássy Félix rendezte Csempészek című magyar játékfilmet tekinthetik meg nézőink.
„Mégis, lelkem, szeressed hazámat!” – Sorstöredékek Trianon után: 20 óra 20 perctől a Balatoni Monika és Cselényi László rendezte, 2010-es alkotást vetítjük, mely azt vizsgálja, a területek elvesztése milyen hatással volt Magyarország szellemi életére. 21.20-tól a Sütő András Balkáni gerle című művéből készült színházi előadást láthatják, éjfél után öt perccel pedig Kosztolányi, Babits és Karinthy műveiből tekinthetnek meg egy rövid összeállítást, Trianon az irodalomban címmel. 02.05-től a délvidéki magyarság sorsával foglalkozunk a Délvidéki Trianon című magyar dokumentumfilmben.
Mi történt az erdélyi magyarsággal a hűségeskütől a földbirtokreformig, az iskolabezárásoktól az egyházi vagyonelkobzásig 1918. december 1. és 1920. június 4. között? Ezt vizsgálja dokumentumfilmünk, a Gyulafehérvártól Trianonig, 02.40-től.
03.20-tól A szellem órája című műsorral zárjuk a Trianon-napot. Műsorunkban arra keressük a választ, milyen előzmények vezettek a II. világháborút lezáró, a magyarságot ismét a trianoni határok közé visszaszorító döntéshez.
A Nemzet Televíziója június 4-én egész nap a 90 éve aláírt trianoni békediktátumra emlékezik. 9 óra 45 perctől az Isten kezében című műsorban azt vizsgáljuk, miként reagáltak az egyházak a határok megváltoztatására. A trianoni diktátum súlyosan érintette az egyházak szervezeti felépítését is: egyházmegyék, intézmények, birtokok kerültek más állam fennhatósága alá.
14 óra 20-tól a Világba hulló árvaság voltunk… – Trianon a Felvidéken című, 2005-ös magyar dokumentumfilmet láthatják, mely a trianoni döntés történelmi hátterét mutatja be: a felvidéki magyarság akkori hangulatát a helyi sajtó és a korabeli filmfelvételek segítségével idézi fel.
A nap kiemelt eseményeként 14.55-től kapcsoljuk Verőcét, az ökumenikus Kárpát-Haza Templom megszentelésére rendezett ünnepséget, melyen Cselényi László, a Duna Televízió elnöke is beszédet mond. „A Trianon-traumát fel kell oldani, de bárányfelhőkön ugrabugrál az, aki azt hiszi, ezt megtehetjük a szomszéd népek bevonása, meggyőzése nélkül”- vallja Cselényi László.
A Lósi-völgyben közadakozásból épül az ökumenikus templom, amelynek megszentelésére a trianoni békediktátum aláírásának 90. évfordulóján kerül sor 2010. június 4-én, délután három órakor. Az ünnepséget 14 óra 55 perctől a Duna Televízió élőben közvetíti. A műsorban fellép a Vágtázó Csodaszarvas, Oberfrank Pál színművész, a Fonó Zenekar Pál István „Szalonna” vezetésével, a Credo Együttes, Maczkó Mária és Völgyesi Szomor Fanni énekesek, valamint a Váci Férfikórus. A műsor háziasszonya Katona Erika, a Duna Televízió Etnoklub című műsorának vezetője lesz.
„A múlt nem arra való, hogy keseregjünk, hanem hogy tanuljunk belőle. Meg kell tanulnunk értelmesen együtt lenni, együtt gondolkozni és igazán ökumenikusnak lenni. Erre remek hely Verőce, az új templom és az a varázslatos domboldal. Egy újabb találkozóhely”- mondta Katona Erika.
A völgyben a délután során hagyományőrzők, népművészek is bemutatkoznak. A Magyar Koronaőrök Egyesületének tagjai kísérik a helyszínre a Szent Korona másolatát, a Vitézi Rend pedig 120 történelmi zászló alatt vonul fel.
A Julianus Barát Alapítvány azzal a céllal szervezett gyűjtést, hogy legyen egy megszentelt hely a Kárpát-medencében, ahol Trianon tragédiájára lehet emlékezni, és az elszakított nemzetrészekért vagy a magyarság felemelkedéséért lehet imádkozni. Sokan csatlakoztak a felhíváshoz, hogy adományaikkal segítsék a nemes célt. Minden adományozó és kaláka-munkás neve bekerül az Adományozók Könyvébe, melyet a templomban fognak elhelyezni.
Az alapkövet 2009. március 21-én – a tavasz első napján – ünnepélyes keretek között rakták le, ahová igen szép számban érkeztek honfitársaink határainkon túlról is. Az építkezés ma már befejezéséhez közeledik, hála mindazoknak a tettre kész embereknek, akik – idejüket és energiájukat nem kímélve – áldásos munkájukkal vagy adományaikkal járultak és járulnak hozzá, hogy a templom elkészülhessen. A jövőben ezen a szép szakrális helyen szólalnak majd meg különböző felekezetek papjai, illetve olyan világi emberek, akik a magyarság megmaradása érdekében végzik áldozatos munkájukat.
Az egyszerű hófehér falak és boltozat között színes üvegablak-sor feszül majd, melyen honfoglaló eleink páratlanul gazdag díszítőelemei jelennek meg fénybe öltöztetve. Középpontban – az álmában égbe emelt – Emese foglal helyet, akitől a monda szerint az Árpád-ház származik. Ez a család adta – 400 éves uralkodása alatt – a legtöbb szentet Európának és a világnak.
A szervezők azt szeretnék, ha a templomszentelés nemzeti egységünket erősítené. Kilencven éve szétdarabolták Magyarországot, de az elszakított nemzetrészek ma is őrzik magyarságukat. Jó lenne, ha azzal is megerősítenénk összetartozásunkat, hogy a világ minden magyar templomában megkondulnak a testvériség harangjai. 2010. június negyedikén budapesti idő szerint délután fél ötkor a magyarság egységét hirdesse mindenütt harangszó.
16.30-tól a Híradó különkiadását láthatják: a Parlamentből élőben közvetítjük az Országgyűlés emlékülését, melyet Trianon 90. évfordulója alkalmából tartanak.
19 órától az 1958-as, Máriássy Félix rendezte Csempészek című magyar játékfilmet tekinthetik meg: az alkotás a magyar-román határ mentén, az 1930-as években játszódik.
20 óra 20 perctől a „Mégis, lelkem, szeressed hazámat!” – Sorstöredékek Trianon után című alkotást vetítjük. A trianoni békeszerződés kapcsán történészek gyakorta értekeznek arról, hogy politikailag a nagy Trianoni Palotában hozott döntés milyen hatással van Magyarország további sorsára, ám kevésbé használatos az a megközelítés, hogy a területek elvesztése milyen hatással volt Magyarország szellemi életére, a művészetek képviselőire, irodalmi szereplőkre, gondolkodókra, tudósokra. A Balatoni Monika és Cselényi László rendezte alkotásban ezzel foglalkozunk.
21.20-tól a Sütő András Balkáni gerle című művéből készült színházi előadást láthatják, melyet a budapesti Nemzeti Színház mutatott be. Mese és valóság szoros füzére a történet: példa arra, hogy még a közép-európai tragédiák közepette sem veszítjük el anekdotázó kedvünket. A tavaly elhunyt Iglódi István rendezése tündéri fénnyel vonta be Sütő „meséjét”, melynek mélyén a legszomorúbb valósággal nézhettünk szembe.
Éjfél után öt perccel Kosztolányi, Babits és Karinthy műveiből láthatnak egy rövid összeállítást, Trianon az irodalomban címmel.
02.05-től a Délvidéki Trianon című dokumentumfilmet tekinthetik meg. Délvidék elcsatolása az ott élő magyarság számára nemcsak az anyaország elvesztését jelentette, hanem a kötelező szerb államnyelv bevezetését, s azt is, hogy az értelmiség nagy része a Magyarországra történő átköltözés mellett döntött. A szinte sokkos állapot után több mint tíz év kellett ahhoz, hogy a vajdasági, horvátországi és muravidéki magyarság magára találjon, s elkezdje újraszervezni az életét.
Mi történt az erdélyi magyarsággal a hűségeskütől a földbirtokreformig, az iskolabezárásoktól, az egyházi vagyonelkobzásig 1918. december 1. és 1920. június 4. között? 02.40-től a Gyulafehérvártól Trianonig című magyar dokumentumfilmben ezt a kérdést vizsgáljuk.
Végül 03.20-tól A szellem órájában arra keressük a választ, hogy milyen előzmények vezettek a II. világháborút lezáró, a magyarságot ismét a trianoni határok közé visszaszorító döntéshez: miként lehetett ismét magyarok millióit kisebbségi sorba taszítani, és a végleges döntés előtt milyen béketerveken gondolkodtak a nagyhatalmak.
Duna TV
