„Az MKP minden hibát elkövetett, amit el lehetett követni, sőt még azt is elkövette, amit nem lehet.” – fogalmazott Öllös László politológus, a Fórum Társadalomkutató Intézet elemzője a Transindexnek adott interjúban.
A szlovákiai választások eredménye mennyire tekinthető határozott jelzésnek a kisebbség és a többség viszonyának alakulása tekintetében, és hogyan dekódolható ez az üzenet?
– Az üzenet semmiképpen nem határozott. Ami Szlovákiában történt, az néhány százaléknyi szavazat áttolódása egyik oldalról a másikra. Ha ránézünk az ország választási térképére, akkor láthatjuk, hogy a legerősebb kormánypárt a fővárost és az ország néhány déli járását, illetve körzetét leszámítva – ahol magyar többség van – mindenhol a legtöbb szavazatot kapta.
A parlamenti többség is picinyke, ha öt parlamenti képviselő átsorakozna a másik oldalra, akkor a kormánynak vége volna. Ez nem egy annyira biztos parlamenti többség, de elvileg, ha a kormány egységes lesz, akkor lehet vele kormányozni.
Arról nem is beszélve, hogy az egyik magyar párt nem került be a parlamentbe, aki meg bekerült, az egy szlovák-magyar vegyes párt. A magyarok eddigi képviselői számának töredéke – csupán hét magyar képviselő – van a parlamentben.
Hogy ők mit fognak, mit akarnak és mit tudnak egyáltalán csinálni, az a másik alapvető kérdés. Valami rövidesen ki fog derülni, mert megírják a kormányprogramot, és abból, hogy ebben mi szerepel, mi nem, elég sok minden kiderül magyar vonatkozásban is. A kormány összetétele, valamint az, hogy hol vannak pozíciók, és hol nincsenek, szintén sokatmondó lesz.
Ami mindenképpen várható, az az, hogy ez a kormány nem fog nyilvánosan agresszívan viselkedni. Nem tesz olyant, hogy Magyarországon valaki elköhögi magát, és ő összehívja az ország nemzetbiztonsági tanácsát, miközben mind a két ország NATO-tagállam. Teljes képtelenség, mint az is, hogy kormányhatározatban vádolják meg irredentizmussal Magyarországot, vagy a miniszterelnök azt mondja, hogy amikor a magyar miniszterelnök Lengyelországba látogatott, átrepült Szlovákia felett, mintha a saját országa lenne – szóval ilyenek nem lesznek. Nem lesznek olyan minősíthetetlenül durva kijelentések sem, hogy teszem azt a magyarokat betonba kell önteni, mint ahogy Ján Slota mondta – aki nemcsak a szlovákiai magyarokra gondolt, hanem úgy általában a magyarokra.
Ilyesmi tehát nem lesz, de ha megnézzük a jelenlegi pártok kormányprogramját és az elmúlt időszakban tett lépéseiket, akkor az sem állítható, hogy ők jelenlegi állapotukban olyan kormányprogramot fogadnának el, amely a kisebbségi jogok és pozíciók teljességének megadását tartalmazná.
Szó sincs ilyenről, elsősorban a kereszténydemokraták lázadnának ezzel szemben. A párt egy jelentős része nagyon sokáig abban gondolkodott, hogy Robert Ficóval kellene koalícióra lépni, még a püspököket is megszavaztatták az elmúlt időszakban, és egyfős többséggel amellett szavaztak, hogy a jelenlegi kormány maradjon a kereszténydemokratákkal együtt. Sőt Ján Čarnogurský, a korábbi pártelnök folyamatosan pendlizett a kereszténydemokraták és Fico pártja között, hogy összehozza ezt a koalíciót, de a jelenlegi pártvezetés ezt nem akarja. Jelenleg ugyan ennek az oldalnak van többsége, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy ez a párt szeretné a magyarokat.
A másik két párt valamivel flexibilisebb, de még egyszer szeretném hangsúlyozni: ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy akkor itt nagy áttörés történne, attól tartok. Remélem, tévedek.
A magyar választók üzenete hogy értelmezhető? Az MKP-val szembeni elégedetlenségről van szó, vagy inkább azt jelzi, hogy vége az etnikai alapú politizálásnak?
– Sem egyiket, sem másikat nem jelzi egészen. Az utolsó négy-öt hétben, a kampányidőszakban az MKP minden hibát elkövetett, amit el lehetett követni, sőt még azt is elkövette, amit nem lehet. Egészen elképesztő butaságokat csináltak, és ez átvitt 2,5-3 százalékot. Ebből jött ki ez az eredmény, hogy ők éppen kimaradtak a parlamentből, a másik fél pedig a magyarok körében is megnyerte a választásokat.
A Híd 8 százalékából körülbelül 2 százaléknyi a szlovák szavazó, tehát egynegyede, vagy egyesek állítása szerint még annyi sem. 6 százalék vagy picivel több a magyar szavazó. Míg a márciusi-áprilisi vagy a tavalyi mérések, illetve a megyei választások tényszerű eredménye alapján a magyar választók körében az MKP-nak volt kétharmada, a Hídnak pedig egyharmada, ez most átfordult: a Híd a magyarok körében is megnyerte a választást.
Sorolom az okokat, a teljesség igénye nélkül. A Híd programkampányt folytatott, minden egyes régióban kiírta, mit kínál annak a régiónak: autósztrádát, képviseletet, kutyafülét; az MKP tiszta identitáskampányt folytatott, különösebb látható programelemek nélkül. A Hídnak volt kampányarca, az MKP-nak nem volt kampányarca – csoportok jelentek meg a billboardjaikon és a sajtóban. A Híd pozitív kampányt folytatott, az MKP negatív kampányt – többet foglalkozott a Híddal az utolsó hetekben, mint saját magával, hazaárulózás meg minden folyt, és ez egy idő után visszaütött.
A Hídnak rengeteg pénze volt – ez persze egy érdekes kérdés –, az MKP-nak kevesebb. A Híd kis létszámú párt, amit nagyon jól megszerveztek, az MKP nagy létszámú párt, amely megmozdíthatta volna a tagságát, de nem tette. Csinálhattak volna egy közvetlen, door-to-door kampányt, még be is jelentették, hogy lesz ilyen, és végül nem lett belőle semmi.
Az állampolgársági törvény kapcsán – ez nagyon belecsapott a lecsóba nálunk –, miután már világos volt, hogy a szlovák kormány szeretné megfosztani szlovák állampolgárságuktól azokat, akik felveszik a magyart, az MKP bejelentette a parlamentben, hogy a parlamenti képviselői egy része fel fogja venni a magyar állampolgárságot, majd elhagyta az üléstermet. A Híd meg ott maradt, és ők jelentek meg úgy, mint akik védik a magyarokat.
Ezután az MKP nem vett részt azon az alapvető televíziós vitán, amelyen a választások előtt megvitatták a dolgokat, a Híd meg részt vett. Ez a magyarok szemében szimbolikus jelentőségű, ezt a magas labdát a Hidasok le is ütötték, mondván, hogy az MKP-sok átmehetnek Magyarországra, de a szlovákiai magyarok itt akarnak élni, és mi fogjuk őket védeni. Ezek annyira magas labdák, hogy nem lehetett kihagyni őket.
A Hidat támogatta a szlovákiai magyar sajtó többsége, ilyen körülmények között a magyarországi televíziókból, a Duna tévéből való üzengetés inkább visszájára sült el, minthogy pozitív hatása lett volna. Ezt a választást az MKP egyszerűen elveszítette.
A szlovák-magyar összefogás hogy jelenik meg a szlovákiai magyarok fejében? Szakmai körökben nálunk azt mondják, hogy elképzelhetetlen egy ilyen típusú román-magyar összefogás, és sokak szerint ez elítélendő.
– Semmiképpen nem kell elítélendő legyen. A baj az, hogy emögött érdemben legfeljebb két százaléknyi szlovák választó áll. Ez persze parlamenti bejutásnál fontos, de országos méretben jelentéktelen. Azoknak az értelmiségi csoportoknak, akik mögötte állnak, elég nagy a hangja, de a tömegbázisuk 2 százalékos. Ennek nagy hatása nincs.
A Híd javarészt magyar, és egy picikét szlovákiai pártnak készült. Ami kisült belőle, nevezetesen az, hogy a képviselőinek fele magyar, fele szlovák, az a mi választójogi törvényünknek köszönhető. A szlovákiai parlamenti választás arányos választási rendszerben zajlik, tehát pártlistára szavaznak a választók, és annyi parlamenti helyet kap a párt, amennyi százalékot szerez a lista.
Viszont a párton belül többségi rendszer van: a szavazó négy nevet karikázhat be, és ha az illető 3 százaléknál több preferenciaszavazatot szerez, előbbre ugrik a listán. És a továbbiakban már a preferenciaszavazatok száma dönti el, hogy hányadik lesz a listán. A 3% olyan alacsony szám, hogy effektíve anélkül, hogy az ember megfelelő számú preferenciaszavazatot szerezzen, nem lesz képviselő, akkor sem, ha az első helyről indul. Lehull, mert megelőzik őt mások. A szlovákok szépen koncentrálták a szavazótáborukat, és felszavazták magukat. Más pártokban is előfordult ez jócskán.
Politikai ideológia szempontjából a szlovákiai magyarok mintha szembementek volna az európai és a magyarországi trendekkel: máshol a konzervatívok erősödnek, és a liberálisok háttérbe szorulnak, Szlovákiában meg fordítva.
– Ennek nincs jelentősége. Alapvető jelentősége annak van, hogy az MKP teljesen elrontotta a kampányát. Ha nem rontotta volna el, akkor bent van a parlamentben, ennyi.
Többen a magyarországi politikának tulajdonítják az MKP bukását.
– Abban az értelemben, hogy rosszkor jött az állampolgársági törvény. De az csak az egyik elem volt: az MKP rosszul reagált rá. Ha az MKP ott marad a parlamentben, és azt mondja, a parlamentből üzenve a magyar választóknak: „Tisztelt magyar választó, szavazz rám, hogy ezt a kormányt megbuktassuk, és az új kormányban én ezt megoldom. Magyarország és Szlovákia közt közvetítő szerepet fogok játszani, és megoldjuk,” akkor rájuk szavaztak volna azok, akik átmentek a Hídhoz. A kettős állampolgárság kérdése megoldható lett volna a kampány során, de rosszul kezelték.
A továbbiakban milyen szerepe lesz az MKP-nak?
– Ez attól függ, hogy meg tud-e újulni, hogy a régi vezetés hajlandó-e hátrébb lépni, és a fiatalokat előtérbe engedni. Van egy alkalmas, tehetséges generáció, fiatal, ambiciózus, angolul jól beszélő, szakmailag felkészült társaság a pártban, de hát ezek 25-35 éves fiatalok, őket nem nagyon ismerik. Ennek ellenére, ha bölcsesség volna a jelenlegi vezetőkben, előre engednék őket, mert ők volnának azok, akik még megfelelő energiával bírnak, képesek felszántani az országot elejétől végéig, megszervezni a pártot a fiatalok körében. Ha ez nem történik meg, akkor baj lesz. Ősszel pedig önkormányzati választások lesznek.
Az interjút készítette: Balázsi-Pál Előd, Jakab Orsolya
