A minap vonaton utaztam két ízben is Pestre. Mindkét alkalommal a jegyemet szokatlanul elegáns borítóba tették. Rajta szerencsés utazást kívánnak nekem szlovákul, angolul, németül, franciául és olaszul. Anyanyelvemen véletlenül sem. Már nehogy hazámnak érezzem ezt az országot! Hiába, szerintük ilyen nyelvű országok veszik körül Szlovákiát. Máskülönben meg Szlovákiában szlovákul!

 

Amikor először nyitottam ki a borítót, megdöbbenve láttam, a Szlovák Nemzeti Párt (SzNP) reklámját találom a belső oldalon. Másodszor már nem hagytam szó nélkül és a jegykiadó hölgynek, akit látásból már régen ismerek, kissé indulatosan megmondtam, kikérem magamnak, hogy ilyesmivel járassanak le engem, hiszen külföldön szégyenkeznem kell ezért a pártért. Nem találtam nála megértésre. A vonaton viszont óvatosan nyitogattam a borítót a kalauzok előtt, nehogy valaki észrevegye, milyen párt sasa „szárnyal” a kezemben.

Az SzNP amúgy sem szavahihető gyülekezet, mert azt hirdeti magáról honlapján, hogy a legrégebbi létező párt ebben az országban, mert 1871-ben alakult. Csakhogy nem tudom, hogy 1939 és 1989 között hol voltak. Szövegük meg nevetséges. Szerintünk ugyanis 1551 iskolát állítottak helyre és támogatásukkal 12.443 lakás épült, a tudományra és a kutatásra 1,2 milliárd eurót költöttek az elmúlt három évben. Igaz, egyes tárcákat ők vezettek, az iskolaügyit is, de vajon nem az adófizetők pénzét használták-e fel? Ez nem érdem, ez kutya kötelességük! Most már csak az érdekel, ebből a párt korifeusai és holdudvara mennyit nyúlt le.
Jelszavuk is ott díszeleg a borítón: Hogy a nemzet legyen okos. Én is ezt kívánom. Ez majd könnyen lesz mérhető. Ha nem rájuk szavaznak. Pedig ők költöttek eddig a legtöbbet a kampányra. 1,9 millió €urót.

A Szlovák Köztársaság Vasúttársaságának (ZSSK), amint a honlapjukról megtudtam, a Szlovák Köztársaság a kizárólagos, tehát 100 %-os tulajdonosa. Az állam feladatait – a törvény értelmében – az SZK Közlekedési, Posta- és Telekommunikációs Minisztériuma gyakorolja szervein keresztül. Ezek a közgyűlés, az elöljáróság, az ellenőrző bizottság és a főigazgató. Ez a részvénytársaság tehát, mint állami intézmény, nem folytathat választási propagandát, mivel erre nem jogosult. Vajon választott tisztségviselői és szervei mit csinálnak a zsíros fizetésükért!?
Írtam a társaságnak egy levelet, melyben kifejtettem, tiltakozom az ilyen gyakorlat ellen, hogy olyan pártot népszerűsítenek, mely legtöbbet árt Szlovákiának, melynek elnöke a lebujok szóhasználatával él és beismerte, pártja korrumpált. Nem tudom – tettem föl a költői kérdést -, miért támogatják az alkoholistákat? Azzal zártam soraimat, hogy ezzel törvényt sértenek. Egyelőre csak visszaigazolást kaptam, hogy fenti tartalmú levelem megérkezett.
Örülnék neki, ha valaki jogi megalapozottsággal feljelentené a Vasúttársaságot törvénysértésért. Ha ugyanis, egy vállalat megszegheti a törvényt, akkor hogyan magyarázzuk meg Józsinak, hogy ne lopja el az Önök biciklijét, vagy hogy Laci ne blicceljen a tömegközlekedési eszközökön? Arról meg tán feledkezzünk meg, hogy jogállamban élünk?
Mindig fejétől bűzlik a hal!

Felvidék Ma, Balassa Zoltán