Ülésezett Somorján a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának koordinációs bizottsága, és áttekintette a parlamenti választások után kialakult helyzetet. Petőcz Kálmán, a kerekasztal szóvivője, aki elfogadta Rudolf Chmel emberjogi és kisebbségügyi kormányalelnök felkérését, bejelentette: két tisztségét összeférhetetlennek tartja, ezért távozik szóvivői posztjáról.
Hrubík Béla, a koordinációs bizottság tagja, a Csemadok elnöke portálunkat arról tájékoztatta, hogy beszélgettek a jelenlévők arról, hogyan is kellene értelmezni a Most-Híd elképzeléseit a kisebbségi kormányhivatalról, de okosabbak nem lettek. Petőcz Kálmán is csak annyit tudott elmondani, hogy a hivatal szerkezetét még ki kell alakítani. Hrubík szerint a mai vitából annyi egyértelmű, hogy a kerekasztal résztvevői elképzelni sem tudják, hogyan lehetne a nemzetiségi oktatást leválasztani a közoktatási minisztériumról, bár valószínű, hogy az nem is kerül át a kormányhivatalba, s a kormányalelnök legfeljebb valamilyen felügyeleti jogot kap. A kisebbségi kultúrák finanszírozásának törvényesítése, ami első lépésben a kormány programtéziseiben megjelent, Hrubík szerint a kisebbségek jogállását rendező törvény nélkül homokra épül, továbbra is esetleges lesz, hiszen a pénzosztás szabályozásának nem lesznek elemi alapjai.
Az SZMK koordinációs bizottságának résztvevői továbbra is ragaszkodnak a kisebbségek jogállását rögzítő törvényhez, a kisebbségek nyelvhasználati jogait bővítő törvénymódosításhoz és a kultúrák finanszírozását rögzítő törvényhez, de együtt a háromhoz.
Hrubík Béla kérdésünkre elmondta: a szlovákiai őshonos kisebbségek márciusi, majd június végi közös nyilatkozatát és találkozókérését Petőcz Kálmán eljuttatta Iveta Radičová miniszterelnöknek, de választ egyelőre nem kaptak tőle. Nem lehet hát tudni, a kormányprogram véglegesítése előtt sor kerül-e Radičová és a kisebbségek képviselőinek megbeszélésére. Petőcz, de Hrubík Béla is azt tartja valószínűbbnek, hogy az őshonos kisebbségek inkább majd Rudolf Chmel kormányalelnökkel fognak találkozni. Nála szeretnék elérni, hogy egy „állandó értekezletként” működő kisebbségi tanács alakuljon az őshonos szlovákiai kisebbségek résztvevőiből, és hogy ne csupán véleményezési, hanem törvénykezdeményező hatáskörük is legyen. Egyelőre azonban erről csak az elképzelések szintjén esett szó. Hogy mi valósul meg belőle, néhány hónapon belül eldől. Kiszivárgott az is, hogy készül egy új, szűkebb körű szakértői testület a kisebbségi kérdés kezelésére, amiben úgymond szakemberek ülnének, nem a kisebbségek képviselői, de egyelőre ez sem kezelhető tényként.
Hrubík szerint a szlovák-magyar kisebbségi vegyes bizottságról nem esett szó, az átalakítását sem említették, pedig e testületnek korábban is csak azért volt magyar nemzetiségű tagja, mert a parlament emberjogi és kisebbségügyi bizottságának az elnöke az MKP képviselője volt. Ha ez a testület összetételében nem változik, most az „egyszem-magyar” a nemzeti párti Anna Belousovová lesz a vegyes bizottságban…
A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala legközelebb szeptemberben tanácskozik, Komáromban, témája pedig a szlovákiai magyar oktatás és felsőoktatás helyzete lesz. Ezen az ülésen választják majd az SZMK új szóvivőjét is.
Felvidék Ma, -gyr-
