Koszovó függetlensége kikiáltásának jogszerűségéről nyilvánít véleményt csütörtökön Hágában az ENSZ Nemzetközi Bírósága (ICJ).
A szakvéleménynek nincs jogilag kötelező ereje. Koszovó függetlensége kikiáltásának jogszerűségéről nyilvánít véleményt csütörtökön Hágában az ENSZ Nemzetközi Bírósága (ICJ).
A szakvéleménynek nincs jogilag kötelező ereje.
A testület ugyan hozhat kötelezően végrehajtandó ítéleteket is, de csak olyan esetekben, amikor a nemzetközi jog különböző elismert alanyai – alapértelmezésben államok – valamilyen jogvitájuk eldöntése érdekében fordulnak hozzá. Itt azonban éppen arról van szó, hogy Szerbia jogellenesnek tartja saját egykori tartományának függetlenségi nyilatkozatát, illetve azt, hogy különböző államok – szám szerint jelenleg 69 – elismerték Koszovó függetlenségét. Az amerikai alelnök tegnap megerősítette hazája kiállását Koszovó függetlensége mellett, amelyet jogilag is megalapozottnak nevezett. Joe Biden a koszovói kormányfőt Washingtonban fogadva úgy vélekedett, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ) törvényesnek fogja elismerni az egykori tartomány 2008-ban történt kiszakadását Szerbiából.
A többségében albánok lakta Koszovóban a kilencvenes években az akkori szerb hatalom a lakosság tömeges megfélemlítésével, véres eszközökkel próbálta letörni a fegyveres függetlenségi mozgalmat, és az Egyesült Államok vezette NATO arra a következtetésre jutott, hogy a szerbek által elkövetett „etnikai tisztogatás” kimerítette a népirtás fogalmát. A Szerbia ellen indított 1999-es katonai akció nyomán a szerb fegyveres erők kénytelenek voltak távozni Koszovóból, a tartomány nemzetközi ellenőrzés alá került, s 2008. február 17-én az ottani albánok kikiáltották függetlenségüket.
Koszovó elismerésének egyik legfőbb ellenzője Szlovákia, ezért is élénk figyelem övezi a mai hágai döntést…
mti, Felvidék
