Nem lesz környezetbarát a kormány. A Pravda cikkírója fogalmaz így, amikor a kormányprogram környezetvédelmi fejezetét boncolgatva leszögezi, a Simon Zsolt (Most-Híd) földművelésügyi és környezetvédelmi miniszter által megfogalmazott célkitűzések inkább gazdasági érdekeket védenek. Olcsóbb lesz a termőföldeken az építkezés, mivel a miniszter az eddigi 6-10 eurós négyzetméterenkénti átminősítési illetéket 10 centre csökkentette. A legutóbb meg azzal a kijelentéssel hívta fel magára a figyelmet – írja a lap –, hogy csökkenteni kell a védett természeti területek számát, mert „túl sok” van belőlük. A második Dzurinda-kormány idején ezeket Pavol Rusko gazdasági miniszter sokallta, aki az idegenforgalmat akarta rovásukra fejleszteni, de a szakmai nyilvánosság annyi bírálatot zúdított a fejére, hogy inkább lemondott szándékairól.
Európában néhány éve Simonétól eltérő a fő irányvonal. Egyes növény- vagy állatfajok kipusztulása miatt az Európai Bizottság inkább azt keresi, hogyan lehetne e folyamatot visszafordítani. A NATURA 2000 program ennek a jegyében született meg, s az e jegyzékbe felvett szlovákiai védett természeti övezeteket a tagországok törvényben kötelesek védeni.
Miklós László, az MKP környezetvédelmi és földművelési alelnöke is bírálja Simon elképzeléseit. „Ha azt mondaná, előbb feltérképezteti a védett területeket, majd nemzetközi követelmények szerint is dönt arról, mi legyen a további sorsuk, elfogadnám. Mert így Simon a befektetők szándékait támogatja”, mert Miklós László szerint csak szakember tudja megítélni, mi kerülhetne ki a védelem alól, nem a politikus. Juraj Lukáč a VLK erdővédelmi szövetség vezetője még hozzáteszi: a védett területek kiterjedésének csökkentéséről akkor lehet beszélni, ha létezni fog a területvédelmi koncepció, a rövid és hosszú távú elképzelésekkel együtt. És Lukáč sem támogatja a terület-átminősítési illeték csökkentését. „Ez az erdőkre is vonatkozik, s ezektől idáig éppen az illeték nagysága tartotta távol a befektetőket” – mondta a Pravdának. Miklós László szerint az illetékeket az előző kormány rosszul szabta meg, a megoldást azonban nem a teljes liberalizáció jelenti. „A földet pénzügyi intézkedésekkel is védeni kell. A helyzet azonban minden régióban más. Északon például a rosszabb minőségű földnek van nagyobb ökológiai értéke, délen viszont a kiváló termőföld az érték. Ezért minden járásban önálló szabályozást kellene kialakítani a földvédelemre” – véli az MKP környezetvédelmi professzora.
Európában a biológiai sokféleség romlását éppen a termőföld fogyása okozza. Az EU az újabb területek beépítésének korlátozását javasolja, s inkább az elhagyott ipari zónák rehabilitációját ösztönzi. Daniel Lešinský, a CEPTA szervezet vezetője meg arra figyelmeztet: a termőföld közös örökségünk, ha beépítjük, végleg elveszik, pedig nem lehet újat gyártani helyette. A Szlovákiában megtermelhető élelmiszerek 50 százalékát importáljuk, nem termelünk biomasszát, közben a magas munkanélküliségre panaszkodunk – mondja, holott szerinte éppen a regionális önellátás politikája jelentene újabb munkahelyeket is.
Felvidék Ma
