Kétnapos konferenciát tartottak a szórványmagyarságról az ausztriai Felsőpulyán (Oberpullendorf). Az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségének szervezésében megrendezett Kufstein Konferencián mintegy háromszázan vesznek részt Magyarországról, a szomszédos országokból és a világ más részeiről, elsősorban a nyugati országokból. Zárónyilatkozatukban a szórvány magyar közösségek fennmaradását szolgáló szervezeti és intézményrendszer erőteljesebb támogatását javasolják.
A tanácskozás első helyszínéről elnevezett Kufstein Konferenciát 1990 óta minden második évben tartják meg. 1996 óta a burgenlandi Felsőpulya ad otthont a rendezvénynek.
A konferencia résztvevőit levélben köszöntötte Schmitt Pál magyar köztársasági elnök. Üzenetében az államfő Babits Mihály szavait idézte: „a nemzet épp annyira egyéniség, mint az egyes ember”. A lélekhez hasonlóan a lelki magyarság is egységes és oszthatatlan. „A világban élő egyetlen magyarról sem szabad lemondanunk, mert minden elveszett identitással hasad ez a lélek” – fogalmazott a köztársasági elnök. A megmaradáshoz, az erős azonosságtudathoz, a közös nemzethez tartozás alapját képező értékeket, mint a nyelv, a kultúra, a történelem, egyedi léthelyzetben kell „kapaszkodóként” használni – vélekedett a köztársasági elnök. Azt, hogy egy bárhol a világban élő fiatal meg tudja-e, meg akarja-e élni magyarságát, olyan személyes élmények határozzák meg, mint hogy miként találkozik a magyar kultúrával, vagy az, hogy mennyit és hogyan hallja a magyar nyelvet. Ebben óriási a politikusok, a határon túli magyar szervezetek, a külföldi kulturális intézetek, lelkészségek és a tudomány szerepe – mutatott rá Schmitt Pál. A szórványban élőknek csak akkor van esélye magyarnak maradni, ha az összetartozás alapját képező értékek „érdekké”, nemzeti, magyar érdekké válnak – hangsúlyozta.
Az államfő röviden kitért a kettős állampolgársági törvény módosítására is. A magyarságot összetartó lelki, érzelmi ragaszkodást most jogi kapcsolattal is megpecsételheti a határon túl élő magyarok kettős állampolgárságát segítő törvény – mondta. „Mint egy kinyújtott kéz, lehetővé teszi, hogy még jobban támaszkodhassunk egymásra” – fogalmazott üzenetében a köztársasági elnök.
A konferencia megnyitóján jelen volt Szili Katalin, az Országgyűlés volt elnöke, Németh Krisztina bécsi magyar főkonzul, Ivanics Ferenc Győr-Moson-Sopron megyei országgyűlési képviselő (Fidesz), valamint Rudolf Geisler, Felsőpulya város polgármestere és Burgenland tartomány képviselői.
A konferencia témája: Érzelem – tudat – vállalás, a fennmaradás szellemi eszköztára szórványoknak. A rangos előadók közt, mint Deák Ernő Bécsben élő neves történész, a Bécsi Napló főszerkesztője, Görömbei András irodalomtörténész, Fried István egyetemi tanár, egy felvidéki is volt, dr. Bordás Sándor pszichiáter, a Selye János Egyetem professzora, aki a szocializációs folyamatokról és a szórványosodásról tartott nagy hatású előadást.
A hallgatóság soraiban felvidéki magyar civilszervezetek, mint a Csemadok, pedagógusszövetség, SZAKC számos képviselője is jelen volt.
Szombaton este a Musica Hungarica régizenei együttes adott hangversenyt Csörsz Rumen István vezetésével „A hajdú tánctól a Rákóczi-indulóig címmel, a XVI.-XVII. századi magyar zenéjükkel elvarázsolták a közönséget.
A szórványmagyarságról szóló, XI. Kufstein tanácskozás zárónyilatkozata szerint a konferencia résztvevői fokozottabb támogatást tartanak szükségesnek az anyaország és a befogadó államok részéről.
A 23 országból – Magyarországról, a szomszédos országokból és a világ más részeiről, elsősorban Nyugat-Európából és Latin-Amerikából – érkezett 280 résztvevő tudósok és gyakorlati szakemberek előadásait meghallgatva és megvitatva vizsgálta meg a nemzetpolitika, a nemzeti önazonosság és a kulturális örökség aktuális kérdéseit.
A tanácskozást az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége szervezte a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ), a Közép-burgenlandi Magyar Kultúregyesület és Felsőpulya város közreműködésével.
A felsőpulyai tanácskozás indokoltnak tartja, hogy a Kárpát-medencei Szórványtanácshoz hasonlóan a NYEOMSZSZ, a Latin-amerikai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (LAOMSZSZ) és az egyes földrészeket hatékonyan összefogó civil szervezetek közreműködésével jöjjön létre a „Nyugati Magyar Kontinentális Szórványszervezetek Szövetsége”.
A zárónyilatkozat szerint a befogadó államok és társadalmak esetleges érdektelensége és asszimilációs ereje miatt a magyar szórványok fennmaradása mindenekelőtt a magyar állam érdeke és felelőssége, ezért erre a nemzetstratégia alakítóinak és a magyar kultúra irányítóinak különös gondot kell fordítaniuk.
Szili Katalin volt országgyűlési elnök, országgyűlési képviselő, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) létrejöttének kezdeményezője hozzászólásában elmondta, hogy a KMKF elkészített egy stratégiát a szórvány magyarságról. A fórum Állandó Bizottsága jóváhagyta a stratégiát, a dokumentumot a következő plenáris ülésen fogadják el. A stratégia számos olyan javaslatot tartalmaz – mondta Szili Katalin – , amelyek megfelelnek a konferencián elhangzott felvetéseknek. Példaként említette a szórványban élőkkel való kapcsolattartás formalizálását, intézményesítését és egy „szórvány ombudsman” tisztség létrehozását. A szórvány stratégiában szerepel az is, hogy a KMMF plenáris ülése négyévenként úgy kerüljön megrendezésre, hogy azon a LAMOSZ és a NYEOMSZSZ is teljes jogú tagként vehessen részt.
A tanácskozást megelőző napon tartotta éves rendes közgyűlését a 13 tagszervezetet tömörítő NYEOMSZSZ. A zárónyilatkozat szerint a szervezet képviselői megvitatták a szövetség törekvéseit. Ezek „főként a magyar állampolgárság egyszerűsített megadásáról és a nemzeti összetartozásról szóló törvényekben testesülnek meg”. Emellett szorgalmazták, hogy a határon túli magyarság – köztük a nyugati magyar szórványok – ügye az alkotmányozás folyamatában is szerepeljen.
MTI, Felvidék Ma
