A Selye János Egyetem Gazdaságtudományi Kara hétfőn, november 29-én csatlakozott a Tudomány Ünnepe rendezvénysorozathoz. Az egyetem Konferenciaközpontjában ugyanis tudományos konferenciát szerveztek „A Kárpát-medence nemzetiségi kérdései a múltban és a jelenben” címmel.
A népes közönséget elsőként a konferencia moderátora és a Kar Dékáni hivatalának vezetője, Antalík Imre köszöntötte. Bevezetőjében ismertette a tudomány ünnepének hagyományait és a megjelent vendégeket is üdvözölte. A konferencián részt vettek a többek közt a gödöllői Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának vezetői is. Az ünnepélyes megnyitóbeszédet ezután a Selye János Egyetem rektorától, Dr. Tóth Jánostól hallgathatta meg a közönség. A rektor arra biztatta a fiatal egyetemistákat, hogy vegyenek részt a tudományos fejlődés elősegítésében. Emellett örömét fejezte ki, hogy már Szlovákiában is kezd elterjedni a tudományosság ünnepe.
>Ezt követően már az előadóké volt a főszerep. Elsőként Prof. Dr. Beluszky Pál, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos tanácsadója „A Kárpát-medence nemzetiségeinek geopolitikai helyzete a dualizmus korában” címmel tartotta meg előadását. A szakember a Monarchia nemzetiségi statisztikán keresztül vázolta fel a korszak bonyolult geopolitikai folyamatait. A szlováksággal kapcsolatban például megjegyezte, hogy azért is nagyobb volt körükben az asszimiláció, mivel nem rendelkeztek nemzeti egyházzal, s a nemzet egésze a Monarchiában élt. A szlovák kisebbségnek (1910-ben a statisztikák szerint 1,9 millióra volt tehető a számuk) ugyanakkor viszonylag magas aránya – közel 60 százaléka – tudott írni, de a középiskolát végzettek aránya jócskán elmaradt a Monarchiában tapasztalható átlagnál, s csak minden ezredik szlovák anyanyelvű rendelkezett érettségivel.
A szünetet követően Dr. Nagyné Molnár Melinda, egyetemi docens „A területi monitoring vizsgálatok jelentősége: Siklód problématérképe” című előadása várt a résztvevőkre. Ennek keretén belül a közönség a falukutatásról hallhatott érdekes információkat. Az előadó a Hargita megyei kisközség, Siklód példáján vázolta a hasonló kutatások fontosságát. Mindezek alapján nyilvánvalóvá vált, hogy Siklód helyzete korántsem tűnik ideálisnak, de a vizsgálatnak köszönhetően néhány ügyes fiatal felfedezte magának a gyönyörű tájon elhelyezkedő községben rejlő lehetőségeket, s ebből is látható, van értelme a falukutatásnak.
Szorosan csatlakozott erre Dr. Farkas Tibor előadása is, amely „Örökbefogadás, mint a nógrádi falvak fejlesztési lehetősége” címet kapta. Az egyetemi docens vázolta, hogy milyen múltra tekint vissza a falvak örökbefogadása Magyarországon, majd ismertette, hogy a gödöllői egyetem milyen négy hátrányos helyzetű nógrádi falvat fogadott örökbe. Cserhátszentiván, Nógrádsipek, Kutasó, Bokor településekről van szó, amelyek a kedvezőtlen helyzetből a kilábalásba vezető utat ma már az egyetemmel együtt keresik. Farkas továbbá reményét fejezte ki, hogy az együttműködés sikeres lesz, s pár év múlva konkrét eredményekről tud majd beszámolni az idén indult projektnek köszönhetően.
A záróelőadást Szabó Ingridtől, a Selye János Egyetem Gazdaságtudományi Karának oktatási dékánhelyettesétől hallhatták a résztvevők „Határon túlra ingázó munkaerő Dél-nyugat-Szlovákiából” címmel. A dékánhelytettes előadásában vázolta az adott régióból Magyarországba érkező munkaerő jellemzőit. Emellett kitért a magyarországi munkavállalás előnyeire és hátrányaira, majd a komáromi ipari park példáján vázolta az elmúlt években tapasztalható trendeket. Ebből is kiderült, hogy míg a válság előtt a Nokiának és beszállítóinak már nem volt elegendő a térségből érkező munkaerő, a két évvel ezelőtt kitört gazdasági recessziót követően elbocsátások sorozata zajlott le, amelynek legnagyobb vesztesei éppen a Szlovákiából ingázó munkavállalók lettek.
A négy előadásban tehát különböző tudományos megközelítésből kerültek elemzésre a Kárpát-medence problémái, de éppen az ilyen több szempontú megközelítések vihetnek minket előbbre a problémák megoldásában.
Felvidék Ma, Rajkovics Péter
