A napokban tért haza a Benelux államokból Tarics Péter külpolitikai újságíró, író, politikai szakértő, aki a belgiumi magyarok meghívására tett körutat a Benelux államokban, mindenekelőtt Belgiumban.
A belgiumi magyarok 1956-os emlékező ünnepségein tartott ünnepi beszédet, majd ismertette azoknak a legújabb tudományos-történeti kutatásoknak az eredményeit, amelyek a közelmúltban láttak napvilágot az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc történetét illetően.
Tarics Péter Esneux [Esznő]-ben, Banneux [Banő]-ben, Liége [Liézs]-ben, valamint a hollandiai és luxemburgi magyar emigráció tagjainak tartott előadást és kutatta az ottani magyarok életét, immár sokadik alkalommal. Járt a világ legkisebb városában, a belgiumi Durbuy [Dürbüi]-ben, Villers-la Temple-ben, ahol a Gloria Victis 1956-os emléktábla és címer található, Luxembourg-ban, illetve a Luxemburgi Nagyhercegségben lévő Bastonge [Basztony]-ban, ahol Sztálingrád mellett a második világháború egyik dőntő csatája volt: Bastonge döntötte el a győzelmet a szövetséges csapatok javára, itt mintegy 77 ezer ember sebesült meg, halt meg, illetve tűnt el a csatában.
Banneux-ben annál a „Magyarország vérben” feliratú keresztnél zajlott az 1956-os ünnepség és megemlékezés, amelyet maguk a belgák készítettek az 1956-os magyar szabadságharc és forradalom emlékére, s amelynél a Felvidéken is jól ismert és közkedvelt Dobai Sándor főtisztelendő úr, a Benelux államok magyar főlelkésze minden évben – immár 54 éve –megemlékezést tart belgiumi magyar híveivel. Tarics Péter a felvidéki magyarok nevében piros-fehér-zöld szalagos koszorút helyezett el az emlékműnél. Banneux híres zarándokhely, hiszen 1933-ban hét alkalommal jelent meg itt a Szűzanya.
Tarics Péter többek között a következőket mondta: „1956 példaértékű mindnyájunk, de különösen a fiatalok számára. Merthogy minden korban vannak dolgok, melyek érettek arra, hogy a fiatalok változtassanak rajtuk, és vannak eszmék, nemes célok, melyekért érdemes élni és küzdeni. 1956 a legjobb bizonyítéka annak, hogy egészen egyszerű emberek, fiatalok, idősek, várandós édesanyák is hősök lehetnek, s példát adhatnak az utókornak, ha gondolkodásukat, tetteiket a szabadság, az igazságosság, a jobbítás szándéka vezérli. 1956 harcosai ilyenek voltak és maradnak. Sorsukban a legnehezebben vállalták az egész magyar nemzet sorsából. A legkevesebb tehát, hogy emlékezzünk rájuk és megismertessük történeteiket, hőstetteiket az utókorral. Különös jelentősége van negyvennyolc valódi és igaz feltárásában a mostani 160 éves évfordulónak.
1956 talán legfontosabb üzenete a szabadság utáni vágy. A szabadság pedig nem csupán azt jelenti, hogy nem börtönben éljük le az életünket. A szabadság nem csupán azt jelenti, hogy nem vernek meg, nem aláznak meg, nem zárnak be. A szabadság azt is jelenti, hogy a közösségi életben véleményünk kimondásánál, döntéseinknél nem a következményekkel, hanem csupán saját meggyőződésünkkel kell számolnunk. Ezt lélekben és a gyakorlatban egyaránt el kell érnünk.” Ünnepi beszédét a következő gondolatokkal fejezte be: „Létfontosságú, hogy a magyar értelmiség a valós és hiteles közvélemény formáló erejévé váljon. Olyan szavakat kell találnia, amelyek különböznek a mai prostituálódott, leigázott szavaktól, s ezeket tettek kell hogy kövessék. Szabad, kritikus szellemiséget, derült, magabiztos magatartást kell felmutatnunk, mert csak ez szuggerálhatja igazságaink erejét. Mély emberi meggyőződésem, hogy a jelenlegi magyar kormány ennek az eszmének a talaján egységesíti a magyar nemzetet. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 54. évfordulóján szívből kívánom, hogy szellemiekben megújulva, drága magyar anyanyelvünket őrizve, erőben és egészségben, boldogságban éljük további életünket, neveljük és oktassuk gyermekeinket, műveljük hivatásunkat. Ez a legfőbb biztosítéka annak, hogy egyénileg sikeresek, társadalmilag hasznosak legyünk, s hogy az egységes magyar nemzetnek ne csak múltja és jelene, hanem jövője is legyen. Köszönöm.”
Tarics Péter nemcsak az 1956-os ünnepségeken vett részt, hanem következő könyvéhez gyűjtött anyagot, készített interjúkat a vallon-flamand konfliktus hátteréről is.
A körútról készült fényképek megtekinthetőek Képgalériánkban.
Felvidék Ma, László Attila
