Több más díjazott mellett  Rákóczi Szövetség és Halzl József elnök nemzetvédő munkásságát is Magyar Örökség-díjjal jutalmazza a Magyar Örökség-díj Bírálóbizottsága. A díj átadására december 18-án, szombaton 11 órától kerül sor a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében.

A Rákóczi Szövetség 1989-ben alakult azzal a céllal, hogy a határon túl élő magyar kisebbségek nemzeti, kulturális, szellemi, közművelődési és érdekképviseleti tevékenységét segítse és hatékonyan részt vállaljon identitástudatuk megőrzésében. Nevéből adódóan másik fontos feladatának tekinti II. Rákóczi Ferenc Nagyságos Fejedelem szellemi örökségének és emlékének megőrzését és a magyar kulturális hagyományok ápolását. A fenti célok elérése érdekében a Szövetség, központi irodája és a Kárpát-medence szerte működő helyi szervezetei révén gazdag programsorozatot valósít meg minden évben. A Szövetség jelenleg Kárpát-medence szerte több mint 9000 taggal, és csaknem 200 helyi szervezettel büszkélkedhet, amelyek számos programot, rendezvényt valósítanak meg a határon túli magyarság, a határon átnyúló magyar-magyar kapcsolatok erősítése és II. Rákóczi Ferenc szellemi örökségének megőrzése érdekében. A Szövetség, az általa kitűzött célok hatékonyabb elérése érdekében, 1990-ben létrehozta alapítványát, a Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítványt, melynek tevékenysége elsősorban a felvidéki magyarság sokoldalú támogatására terjed ki.

Halzl József és a Rákóczi Szövetség munkásságát Martényi Árpád, a Rákóczi Szövetség titkára méltatja majd.
Kitüntető elismerésben részesül még: Vincze László és Fiai papírmerítő mestersége (Laudátor: Poprády Géza), a Kairosz Kiadó és alapítója, Bedő György értékőrző tevékenysége (Laudátor: Bakos István), Ruttkai Éva máig ható művészete (Laudátor: Szigethy Gábor), Gábor Dénes mérnök-fizikus, feltaláló (Laudátor: Pázmándi Gyula), Tóth Ilona 1956-os mártíriuma (Laudátor: Iván László), Császár Angela színművészete (Laudátor: Schulek Ágoston).
Az ünnepségen közreműködik Kovács Zoltán tárogatóművész Törökbálintról. A Magyar Tudományos Akadémia Budapesten a Roosevelt tér 9. szám alatt található.

A Magyar Örökség-díj kitüntetettjeinek kiválasztása az alulról építkező demokrácia elvén és gyakorlatán alapszik: állampolgári jogon mindenkinek módjában áll díjra javasolni az általa érdemesnek tartott személyt, együttest, intézményt, teljesítményt. A Magyar Örökség-díj Bírálóbizottsága kizárólag az így beérkezett javaslatokból választja ki a díjazandókat. Évente négy alkalommal, esetenként hét-hét díjat osztanak ki kulturális műsor keretében. A Bírálóbizottság első elnöke, köztársasági elnökké történt megválasztásáig Mádl Ferenc professzor úr volt. A díj történetének első öt évében 1945 utáni teljesítményeket díjazott a Bírálóbizottság. A következő – jelenleg is tartó – öt évben az időbeli határ a XX. század elejéig, illetve esetenként a kiegyezésig nyúlik vissza.

Információink szerint a Felvidékről eddig Duray Miklós, Turczel Lajos, Fábry Zoltán, a Ghymes együttes, a Kassai Thália Színház, Frideczky János és az általa újraindított Pozsonyi Casinó munkásságát jutalmazták Magyar Örökség-díjjal.

Néhány kiragadott példa a kitüntetettek köréből: Antall József, Teleki Pál, Hamvas Béla és Kemény Katalin, Bartók Béla, Endrédy Vendel, Kodály Zoltán, Scheiber Sándor, Illyés Gyula, Keresztury Dezső, Nagy László, Márai Sándor, József Attila, Radnóti Miklós, Szentgyörgyi Albert, Neumann János, Teller Ede, Esterházy János, Kandó Kálmán, Balczó András, Egerszegi Krisztina, a labdarugó Aranycsapat, Hajós Alfréd, Böjte Csaba, Berszán Lajos , Borsa Gedeon, Haáz Sándor és a Szentegyházi Gyermekfilharmónia, Olofsson Placid atya, Simándy József, Lauer Edith, Dudás Károly, Gyapay Gábor, Szabó Dénes és az általa vezetett kórusok, a Száztagú Cigányzenekar, Szőnyi Erzsébet, Zielinski Szilárd, a Magyar Nemzet c. napilap, a Természet Világa c. folyóirat, a Herendi Porcelán Manufaktúra, a pécsi Zsolnay Gyár, a gróf Széchényi Ferenc alapította Országos Széchenyi Könyvtár és Magyar Nemzeti Múzeum, az 1956-os Vizilabda Bajnokcsapat, a Wekerle-telep, a Magyar Rádió, a Pannonhalmi Főapátság, a Tihanyi Főapátság, az Evangélium Színház és Udvaros Béla, a Fűvészkert és dolgozói, Molnár Ferenc, az Amerikai Magyar Alapítvány és Molnár Ágoston, a Sárospataki Református Kollégium, Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola és ifj. Sapszon Ferenc, az 1956-os forradalom és szabadságharc, Raksányi Gellért. A századik díj “a magyar nép Szent Korona iránti tisztelete” volt.
A Magyar Örökség-díj Bírálóbizottságának tagjai: Dr. Hámori József neurobiológus, a Bizottság elnöke, Dr. Fekete György belsőépítész, a Bizottság alelnöke. Tagok: Bakos István tanár, művelődéskutató, Dr. Benkő Samu irodalomtörténész (Kolozsvár), Dr. Bolberitz Pál teológus, vallásfilozófus, Dávid Katalin művészettörténész, Farkas Márta nyelvész, Gazda István tudománytörténész, Hegedűs Miklós matematikus, Jókai Anna író, Juhász Judit újságíró, Juhász László művelődéstörténész, Németh Magda tanár, Ódor László tanár, Pázmándi Gyula matematikus, Poprády Géza könyvtáros, Pungor Ernő természettudós, Rókusfalvy Pál pszichológus, Roska Tamás infobionikus, Schulek Ágoston tanár, Spányi Antal római katolikus megyéspüspök, Sunyovszky Sylvia színművész, Szakály Sándor történész, Tóthpál József művelődéskutató, Varga Csaba jogfilozófus, Veres-Kovács Attila református lelkész (Nagyvárad), Zelényi Annamária nyelvész, egyetemi oktató, Zelnik József etnográfus. A Bizottság örökös tagja Balogh János zoológus, ökológus professzor.

A Bírálóbizottság tagjai évente 12 alkalommal ülnek össze, március, június, szeptember és december hóban. Egy-egy díjátadáshoz három összejövetel tartozik. Az elsőn történik a beérkezett állampolgári javaslatok elbírálása, majd titkos szavazás útján először 10, majd további szűkítéssel az aktuális 7 jelölt kiválasztása. Ugyanekkor fogalmazzák meg az oklevelek szövegét, majd összeállítják a díjátadáshoz kötődő kulturális programot.

Felvidék Ma, ka

{iarelatednews articleid=”12248,487,19267,7303,5142″}