A Lórántffy Zsuzsanna Polgári Társulás és a Rákóczi Baráti Köre gondozásában két új kiadvány jelent meg. Az első közülük az Otthonok (A Felső-Bodrogköz képeskönyve) címet viseli, szerzői Bogoly János és Oláh Tamás. A másik könyv a Magyarország vármegyéi és városai c. sorozat részét képező Zemplén vármegye kötet reprintje. Ezt újabb, aktuális tanulmányokkal is kiegészítették. A könyvek bemutatójára 2011 márciusában kerül sor, s egy kivételével a szerzők is jelen lesznek. „E két kiadvánnyal és Tamás Edit írásával szeretnénk tisztelegni a január 15-én elhunyt Bogoly János emléke előtt, aki társszerzője volt e műveknek, és akinek az áldozatos munkája nélkül e kiadványok nem készülhettek volna el” – nyilatkozta portálunknak a társulás vezetője, Pásztor István, aki eljuttatta hozzánk Tamás Edit írását, mely a Búcsúajándék szülőföldjének – Bogoly János legújabb munkái a Felső-Bodrogközről címet viseli, s talán áttekintése is Bogoly János gazdag munkásságának.
„2011. január 15-én végleg távozott közülünk a felvidéki magyarság legkeletibb „várának” kiváló helytörténésze, Bogoly János. Legtöbben a történeti és az egyháztörténeti munkái révén ismerjük őt. Pályája biológusként indult. A természet és a szülőföld szeretete, megismerése és megismertetése végigkísérte tragikusan hirtelen véget ért földi pályáját.
Bogoly János 1951. július 4-én született a Felső-Bodrogközben, Királyhelmecen. Első, széles körben ismert munkája, „Királyhelmec – Királyhelmec és Felső-Bodrogköz természetrajza és történelme” szülőföldjét mutatta be. A Madách Kiadó által 1992-ben kiadott mű előszavában a szerző ragaszkodása köszön vissza: „Különösen kedves, izgalmas és érdekfeszítő feladatot kaptam szülővárosomtól.” Több volt ez, mint „feladat”. Ez a szülőföldhöz kapcsolódó mély ragaszkodás köszön vissza Bogoly János további műveiben is. A „Betűkbe szedett régmúlt” már szülővárosában Királyhelmecen jelent meg 1994-ben, miként a „templomaink” kötet 1996-ban. Megírta a „Felső-Bodrogköz kisenciklopédiájá”-t (2004.), a terület várainak történetét („Kőbe zárt régmúlt” 2005.).
A helytörténeti munkák sora mellett számos természettudományi témájú könyve, cikke is megjelent: „A Latorca és a Bodrog vidékének természetrajza” (Madách, Bratislava, 1984.), „Természeti értékek a Bodrog és a Latorca mentén” (Pozsony, 1988). Kutatásait széles körben ismertté tették. Számos magyarországi biológiai, földrajzi, történeti konferencián tartott előadást. Írásai megjelentek nagy, tematikus konferencia kötetekben: pl. „Adalékok a Felső-Bodrogköz flórájához” (In: A Felvidék történeti földrajza. Nyíregyháza, 1998), „Felső-Bodrogköz jellemzése” (In: Tokaj és Hegyalja XVII. Tokaj, 1996.). Bekapcsolódott számos település monográfia munkálataiba: „Kisgéres növény és állatvilága” (Dunaszerdahely, 2000.), „Nagytárkány természetrajza” (Dunaszerdahely, 2006.). Részese lehetett a Tuba Zoltán professzor által megálmodott Bodrogköz tájmonográfia megvalósításának. Számos terepi munka, kutatás alkalmával dolgoztak együtt a mindkettejük által szeretett és mindinkább megismerni, feldolgozni vágyott szülőföldön. E hatalmas kötet, a „Bodrogköz” (Gödöllő-Sárospatak, 2008. pp. 27-70.), tanulmányai sorában Bogoly János terjedelmes írásban összegezte kutatásait: „Felső-Bodrogköz természetrajzának áttekintése”. A Tuba Zoltán-féle „nagy mű” Bogoly Jánost is összegző munkák megjelentetésére ösztönözte. Így készült el 2009-ben „Folyók közén”, a Boros Lászlóval, Oláh Tamással és Tamás Edittel közösen jegyzett kötet. A Királyhelmecen működő Rákóczi Baráti Köre – Királyhelmec és Vidéke Társulás kiadásában jelent meg. A Bogoly János szerkesztett könyvben a vidék földrajzi jellemzésére, a növény- és állatvilág, a történelem, a várak kastélyok, az egyháztörténet, a vidék jelentős személyiségeinek bemutatására vállalkozott. Az igen alapos munka nagyszerű összegzése a Felső-Bodrogköz bemutatásának, s egyben Bogoly János helytörténeti kutatásának is.
Bogoly János nemcsak a Felső-Bodrogközt tekintette szülőföldjének, Zemplén vármegye is otthona volt. Ez a tágabb haza, oly sokakat csábított kutatásra, s kisebb-nagyobb művek létrehozására. A művek-műve azonban Zemplénben a Borovszky Samu által szerkesztett „Zemplén vármegye és Sátoraljaújhely” kötet, mely a „Magyarország vármegyéi és városai” sorozatban jelent meg 1905-ben.
A több mint 100 esztendeje megjelent munka újra kiadásának ötlete sokakban megfogalmazódott az elmúlt két évtizedben. A terveket azonban nem követte megvalósítás. Bogoly Jánost 2008 óta foglalkoztatta a Zemplén kötet újabb kiadásának gondolata. Terveihez Pásztor István személyében és a Lorántffy Zsuzsanna Polgári Társulásban talált támogatókra. Ötletéhez később szerkesztőként csatlakozott Tamás Edit, felvetve azon gondolatot, hogy néhány mai tanulmánnyal kiegészítve jelenjen meg újra a híres „Borovszky kötet”.
A Szlovák Kulturális Minisztérium Kisebbségi kultúra 2010 program, Bauer Edit és a MATEX Kft. támogatásával 2010-ben újra megjelent az 1905-ös Zemplén kötet. Az írások között ott olvashatjuk Bogoly János „A Felső-Bodrogköz természetrajzának áttekintése” című fejezetet is.
A kötet megjelenését élénk érdeklődés kísérte. Hamar híre ment, a nyomdai munkák befejeződésének. S mindenki látni akarta a régi-új Zemplént. János is örömmel vehette kezébe. Már szerveztük a kötet sajtóismertetését, melyben fontos szerepet szántunk Neki… Ő azonban már nem vállalhat ebben feladatot. Nem ő döntött, oly szinten született erről döntés melyre senki nem lehet befolyással…
Bogoly János másik, mintegy „búcsúajándéka” szülőföldjének az „Otthonok (A Felső-Bodrogköz Képeskönyve)” című reprezentatív album. Az Oláh Tamással (Zempléni levéltár igazgatója, Sátoraljaújhely) közösen írt elegáns kivitelű munka, miként az előszóban is olvashatjuk „..felvillantja mindazokat a szépségeket, amelyek e tájat jellemzik…”
Az első fejezet Királyhelmeccel, a Bodrogköz „fővárosá”-val foglalkozik. A földrajzi környezet rövid bemutatása után, a város történetének részletes, a legújabb kutatásoknak is helyet adó nagyszerű tanulmányt olvashatunk. Az évszázadokat nyomon követve betekintést nyerhet az érdeklődő olvasó a Perényiek birtoklástörténetébe, a Rákócziak korának eseményeibe, stb. Olvashatjuk Petőfi Sándor városról írt mondatait. Nagyon fontos a további információ gyűjtés, kutatás szempontjából a levéltári források jegyzéke és a felhasznált irodalom közzététele.
A kötet kétharmad részében egy színes képes album lapjain Bogoly János fotói segítségével tehetünk egy történelmi emlékeket, a tájat, a természet értékeit felfedező „sétát”. Igazán rendkívülivé teszik a kötetet a képes album fejezeteit bevezető idézetek. Petőfi sorai „… a Bodrogköz szép, gazdag vidék…” indítják útjára az olvasót a képek világába. A növényvilágot bemutató fejezetet élén olvashatjuk: „Itt is ott is egy-egy kis erdő, azok között termékeny földek magas sárga gabonával… virító zöld mezők”. Mindezek az erdők, virító mezők egész életében vonzották Bogoly Jánost. A fényképező lencséjén át (is) gyakran nézte, s örökítette meg számunkra e táját. Az állatvilág, a várak, kastélyok, templomok képei őrzik, láttatják a Felső-Bodrogközt. A Kovács Eleonóra által szerkesztett kötet a Rákóczi Baráti Köre – Királyhelmec és Vidéke Társulás kiadásában jelent meg 2010 utolsó napjaiban. Bogoly János még kezébe vehette az „Otthonok”-at. A téli zimankóban talán lelkében, képzeletében e kötet képei segítségével tette utolsó látogatását a Felső-Bodrogközben. Ezekkel a képekkel búcsúzott a szülőföldtől, s egyben hagyott ajándékot számunkra is… Világra csodálkozó tekintettel megörökített állatokat, s a tavaszt idéző gyönyörű virágokat. Számunkra e virágok hamarosan valósággá válhatnak a Királyhelmecet övező tájban. Azt azonban már tudjuk, János nélkül jön az idei kikelet…”
Felvidék Ma
