Szokatlan rendezvényre került sor április4-én az esti órákban a Szepsi Művelődési Központ F-klubjában. Európa kék szalagja címmel dunai vízi túrákról tartott beszámolót Hamza István magyarországi vízügyi szakember a Magyar Cserkészszövetség Szombathelyi Kerületének elnöke és vízi cserkész, aki végig evezte a Dunát Dunaueschingentől Szulináig, azaz a Duna Fekete-tenger torkolatáig.
Hamza István több mint húsz éve foglalkozik vízi túrázással. Eddigi legjelentősebb vízi útjáról, a Dunáról osztotta meg teltházas közönségével tapasztalatait. Útja során lehetősége volt megfigyelni, hogy a kis hegyi forrás hogyan duzzad patakká, hogyan válik csónakkal járhatóvá, hogyan tűnik el a patakmeder kövei közt, hogy később tíz kilométer után ismét feltörjön a felszínre, majd ismét hátára vegye kezdetben a kisebb sport járműveket (kajak, kenu, kilbóth), kishajókat, később pedig befogadva vízgyűjtője patakjainak, folyóinak vizeit nagyobb folyami kiránduló teherszállító és tolóhajókat, melyek hossza elérheti a kétszáz métert is. A folyó később helyenként több ezer méterre is kiszélesedik, de előfordul hogy ugyanez a vízmennyiség hatvan méter széles folyómederbe folyik át (Kazán-szoros), persze ezeken a helyeken a vízmélység is ennek megfelelő. Elérheti a hetven métert is.
Mint elmondta, a Duna egyszerre is leevezhető, de mivel általában a résztvevők nem rendelkeznek tíz hét szabadsággal, ezért és más okból is háromszori alkalommal tették meg az utat a forrástól a Duna torkolatáig. Az egyes vízi túrákon, melyek 2003, 2004, 2007-ben lettek megszervezve (egy-két civil kivételével) szinte kivétel nélkül cserkészvezetők vettek részt. Ezek egy része a Magyar Cserkészszövetség kötelékébe tartoznak, de voltak résztvevők a Külföldi Magyar Cserkészszövetség Európai Kerületéből, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetségből, valamint a Horvát Cserkészszövetségből is. A vízi túrák váltakozó létszámúak voltak. Részt vettek rajta tízen, de voltak nyolcvanan is, mint pl. a Duna középső szakaszán, míg az utolsó szakaszt Bajától Brailáig négy fő kezdte és három fő fejezte be. Ezen a szakaszon – melynek 1439 km volt a hossza és öt hétig tartott – az egyik résztvevő megbetegedett, ezért a két kenut összekötötték s az utolsó 300 km-en az első kenu vontatással segítette a hátsó kenu kormányzását és haladását. A legnagyobb létszámú rendezvény a 2003-ban megrendezett vízi emléktábor volt. Ebben az évben ünnepelte a magyar cserkészet a Vági Tutajút 90. évfordulóját s ennek tiszteletére mintegy az 1913-as Kralovántól Komáromig tartó vízi vándorlást folytatta nyolcvan cserkész Komáromtól Bajáig.
Az előadás vetítéssel volt egybekötve, így a résztvevők nem csak az előadó szórakoztató előadása által, hanem a vetített képek által is betekintést nyerhettek a vízi túrázók mindennapi életébe. Megismerhették a napi elfoglaltságukat, a vízen lévő akadályok leküzdésének módját, a napi örömöket, bajokat, illetve a rájuk leselkedő veszélyeket. Képet kaphattak a Duna menti városokról és a Duna menti népek életéről, életmódjáról. Bár kétségtelen, hogy helyileg nem mindenütt felhőtlen az egyes nemzetek, nemzetiségek együttélése, a hosszú út során csak barátságot és rokonszenvet tapasztaltak a vízi túra során. A veszélyesebbnek tartott alsó Duna szakaszon a kis létszám miatt éjszakai őrséget sem tudtak állítani, mégsem tűnt el semmi, sőt sok helyen élelemmel, itallal segítette a helyi lakosság őket.
Az előadó felhívta a figyelmet a vízi élet szépségeire és bíztatta a jelenlévőket, idősebbeket is, de főleg a fiatalokat, próbálják ki ezt a nagyszerű nyári sportolási lehetőséget. Bár a program kissé elhúzódott a téma sokrétűsége és terjedelme miatt, befejeztével mégis sokáig folyt a beszélgetés nem csak a dunai, de egyéb vízi túrákról is.
Végezetül Vitéz Erika, a Szepsi Művelődési Központ vezetője megköszönte Hamza Istvánnak az élménybeszámolót s az ez évi Mura-Dráva túrához sok sikert kívánt.
{phocagallery view=category|categoryid=189|limitstart=0|limitcount=0}
