Május 2-án Mikuláš Dzurinda meghívására európai parlamenti képviselők és az SZK NT külügyi bizottságának tagjai találkoztak a külügyminisztérium égisze alatt, hogy megvitassák, Magyarország új alaptörvényének elfogadását követően a nemzetközi porondon hogyan tudnának hatékonyan fellépni a Szlovák Köztársaság érdekeit veszélyeztető magyar alkotmány ellen.
Dzurinda szerint a magyar alkotmányban vannak olyan helyek, amelyeknek a meggondolatlan alkalmazása ronthatná a két ország kölcsönös kapcsolatát, amit Szlovákia nem szeretne. Lehetőségeket sorolt fel, hogyan lehetne ez ellen fellépni a kétoldalú viszonyban és egymás kölcsönös tiszteletében, s biztosította a képviselőket, hogy e téren a külügyminiszter folyamatosan aktív munkát végez. Elsődleges számunkra a kettős állampolgárság kérdésének lezárása és a jószomszédi alapon folyó együttműködés javítása.
Mikuláš Dzurinda szerint van a szlovák érdekvédelemnek parlamenti dimenziója is. A találkozón jelen volt Mészáros Alajos, az Európai Parlament MKP- színeiben megválasztott képviselője is, aki felszólalt a tanácskozáson önmaga és az MKP nevében is.
Mészáros Alajos beszámolt arról, hogy az Európai Parlamentben kizárólag a Magyar Szocialista Párt és a liberális képviselők foglalkoznak a magyar alkotmány ügyével, de ők is tisztában vannak vele, hogy az alkotmányozás minden állam kizárólagos belügye, abba az EU-nak nincs beleszólása. Ezt bizonyítja, hogy még a leghangosabb liberális párttömörülés által kezdeményezett, a LIBE szakbizottságban megtartott ülés sem hagyott jóvá vele kapcsolatosan határozatot. Az Európai Parlament plénuma a kérdéssel nem kíván foglalkozni, ezt egyértelműen elutasította hatáskör hiánya miatt, hasonló álláspontot foglal el az Európai Néppárt frakciója is. Ennek égisze alatt kizárólag Szájer József magyar EP-képviselő tartott ismertetést az új alkotmányról, informálisan. Ezt a jelenlévő EP-képviselők is visszaigazolták.
Mészáros Alajos – élve az alkalommal – kérte, hallgassák meg, hogy a szlovákiai magyar szempontjából is véleményt mondjon mind a magyar alkotmány, mind a kettős állampolgárság kérdéséről. Kifejtette: a magyar alkotmány nem sérti és nem veszélyezteti egyetlen más állam jogrendjét, területi épségét vagy szuverenitását. Demokratikus alkotmány, mely a magyar nemzet és a magyarországi nemzeti kisebbségek jogait egyenrangúan kezeli, s Európában azon kivételes alkotmányok egyike, amely magában foglalja az európai emberjogi kartát is.
Mészáros Alajos feleslegesnek tartja, hogy Szlovákia addig bármilyen lépést is tegyen, amíg a magyar alaptörvényhez kapcsolódó kétharmados törvények nem készülnek el. A szlovák törvények egyelőre nem teszik lehetővé, hogy legálisan magyar állampolgár is legyen egy szlovák állampolgár. Nem világos tehát, hogy ilyen körülmények között miért foglalkozik a politika azzal, hogy lesz-e vagy sem a külföldön élő magyaroknak választójoga. Szlovák állampolgár a hatályos szlovákiai törvények értelmében ilyet úgy sem kaphat. Hozzátette még: nem Magyarország hibája, hanem a történelem és a világpolitika alakulása hozta úgy, hogy esetében nagyon sok honfitárs él a határai közelében. Ha ez nem lenne, Szlovákia sem látna problémát abban, hogy Magyarország állampolgárságot ad a külföldön élő magyaroknak, hiszen korábban Szlovákia is élt ezzel a lehetőséggel. Az Európai Parlamentben például ott ül közöttünk Peter Šťastný kollégánk is, az SDKÚ-DS színeiben, aki kanadai állampolgár is. Leszögezte: szlovákiai magyarként szívesen elfogadná a magyar állampolgárságot is. Semmi jogsértőt nem lát abban sem, ha Magyarország választójogi törvénye szavazati jogot ad a külföldön élő magyaroknak. Ez sem ütközik semmilyen nemzetközi jogszabályba, egyezménybe. Lehetőségről lenne szó. Azt, hogy él-e valaki az ilyen választójoggal, az egyes emberekre kell bízni, mondta.
Mészáros Alajos kifejtette azt is: nem világos számára, milyen nemzetközi okmányra hivatkozva akar fellépni Magyarország ellen Szlovákia.
A kialakult helyzetet értékelve maga és az MKP elmondta: nem tartja szerencsésnek, hogy a szlovák politika átvette a Szlovák Nemzeti Párt magyarellenes rétorikáját, s mind a baloldal, mind a jobb-közép pártok Szlovákia területi integritását veszélyeztető tendenciákról beszélnek, az ország szuverenitását féltik, a szlovákiai törvényi és jogrendbe való magyarországi beavatkozást emlegetik. Ha vannak aggályok, léteznek kétoldalú mechanizmusok ezek eloszlatására az államközi alapszerződésben. Az értelmezési kérdéseket, a problémákat a vegyes bizottságokban kell szakértői szinten tisztázni, a kölcsönös bizalom és jóindulat alapján, mondta a külügyminisztériumi egyeztetésen. A folytonos veszélyeztetés túlhangsúlyozása ugyanis olyan látszatot kelthet, mintha Szlovákia vezető politikusai nem bíznának kellőképpen magukban, képességeikben, szuverenitásukban és más államokkal való egyenrangúságukban. A Szlovák Nemzeti Párt esetében ez érthető magatartás, a nemzetközi szervezetekbe beágyazódott politikai erőknél azonban nem.
