Az Alkotmánybíróság döntése értelmében a főügyészválasztásnak sem a nyilvános, sem a titkos választása nem alkotmányellenes. Ezzel elhárult Jozef Čentéš megválasztott főügyész kinevezésének jogi akadálya.
Ladislav Tichý főügyész-helyettes és 35 parlamenti képviselő azért fordultak a taláros testülethez, mivel úgy vélték, a parlament az alkotmánnyal össze nem egyezhetően változtatta meg a házszabályt, amikor nyilvánossá tették a főügyész és más tisztségviselők megválasztását.
Ivan Gašparovič köztársasági elnök is nehezményezte a házszabály megváltoztatását, ezért nem nevezte ki Čentéšt főügyésznek. Szóvivője ezt azzal indokolta, hogy az államfő vár az Alkotmánybíróság döntésére.
Čentéš főügyésszé választását a parlamentben nagy viták és több eredménytelen választás előzte meg. Tavaly ősszel kis híján – kormánykoalíciós szavazatokkal is támogatva – ismét megválasztották az ellenzék jelöltjét, Dobroslav Trnkát főügyésznek. Iveta Radičová miniszterelnök ezt követően kijelentette, ha Trnka lesz a főügyész, akkor ő lemond a kormányfői tisztségről. A kormánykoalíció megváltoztatta a házszabályt, az ellenzék ezt megtámadta az Alkotmánybíróságon, és azt követelte, hogy addig ne válasszanak főügyészt, amíg az alkotmánybírósági döntés meg nem születik. A kormánypártok erre nem voltak hajlandóak, és a megváltoztatott házszabály ellenére a nyár elején Čentéšt főügyésszé választották.Tisztsége ellátásához azonban csak a köztársasági elnöki kinevezést követően foghat hozzá.
A Polgári Konzervatív Párt (OKS) az alkotmánybírósági döntés ismeretében már fel is szólította a köztársasági elnököt, hogy tegyen eleget kötelességének és nevezze ki Jozef Čentéšt főügyésszé – tájékoztatott Peter Zajac, a párt elnöke. A köztársasági elnök szóvivője szerint azonban Gašparovič egyelőre nem kívánja az Alkotmánybíróság döntését kommentálni, megvárja, amíg írásban is megkapja a döntést.
Felvidék.ma, on
{iarelatednews articleid=”29039,29030,28995,28986,28772″}
