Sokan szeretnék, ha a magyar közösség választópolgárai nem az MKP-ra szavaznának, ezért azt hirdetik: a problémáinkat kizárólag itthon lehet megoldani. 2004 óta ez nem igaz.
Különösen nem igaz egy olyan országban, amely ha rólunk van szó, folyamatosan a nem létező „európai standardokra” hivatkozik.
Magyar közösségünknek március 10-én, amikor voksát a szavazóurnába dobja, tudatosítania kell, hogy a jövőről dönt. Nem csupán személyes jövőjéről, hanem vészesen fogyatkozó nemzetrészükéről is. Azért kell az MKP-t választania, hogy ne lehessen agyonhallgatni bennünket, s hogy parlamenti jelenlétünk folyamatosan emlékeztesse a kormányzatot: a déli régióval szemben is vannak kötelességei, ezek teljesítését stratégiai állami támogatásokkal is el kell kezdenie. Az Európai Unió szempontjából pedig azért van szüksége nemzeti közösségünknek képviseletre a szlovák parlamentben is, mert ez ad súlyt nemzetközi porondon szavainknak, elképzeléseinknek, ez segít hozzá bennünket, hogy az európai kisebbségi politikát is alakíthassuk, hogy fajsúlyosan lehessünk ott azok között az európai nemzetek és nemzetrészek között, amelyek úgy tervezik, a rövidesen életbe lépő petíciós jogot felhasználva, saját elképzeléseiknek megfelelő uniós jogi környezetet teremtenek minden őshonos kisebbségnek.
Közösségként nem engedhetjük át ezt a lehetőséget azoknak, akik elfogadták, hogy a szlovákiai magyarnak magyarként elég annyi, amennyit a többségi nemzete tálcán felkínál neki, s akik érdekeinket figyelmen kívül hagyva a nemzeti kisebbségek karanténba zárását, itthoni elszigetelését tűzték programjukra.
Emberként, szlovákiai magyarként van esélyünk arra, hogy a saját sorsunkról való döntés jogát újra a kezünkbe vegyük, itthon és Európában is.
Az MKP programja e szempontból is a MEGOLDÁS! Kérem, Önök is ezt válasszák.
Mészáros Alajos EP-képviselő, Felvidék.ma
