A Somorja Hangja – Vox Samariae Polgári Társulás az alábbi közleményt juttatta el szerkesztőségünkhöz a statisztikai hivatal által közzétett népszámlálási eredményekkel kapcsolatban.
A Somorja Hangja Polgári Társulás kétkedéssel fogadja a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala által 2012. február 29-én közzétett népszámlálási részeredményeket.
A statisztikai hivatal által kibocsájtott 2011-es adatok szerint tíz év alatt 62 061 fővel csökkent Felvidéken a magyar nemzetiségűek száma (458 467 fő, az összlakosság 8,5 százaléka), és 262 079 fővel lettek kevesebben a szlovák nemzetiséghez tartozók (4 352 775 fő, az összlakosság 80,7 százaléka). Az összlakosság viszonylatában 5,1 százalékkal csökkent a szlovák- és 1,2 százalékkal a magyar nemzetiségűek számaránya.
Az „eltűnt” 324 140 szlovák és magyar nemzetiségű állampolgár legnagyobb valószínűséggel a „nemzetiség nélküliek” 382 493 fős csoportjába került. Az „eltűnt” lelkek és a „nemzetiség nélküliek” csoportja közti különbség 58 353 fő. Figyelembe véve a természetes populációs adatokat, az átcsoportosulás tényét támasztja alá ez az adat is, hiszen a „nemzetiség nélküliek” csoportjában 2001-ben még „csak” 54 502 főt tartottak számon.
A mai Szlovákia lakosainak anyanyelv szerinti népszámlálási adatai még nagyobb vészt jeleznek a szlovákoknak. A szlovák nemzetiségű lakosságból 112 322 fő nem szlovák anyanyelvű. Ez az összlakosság viszonylatában 78,6 százalékra, azaz 4 240 453 főre csökkenti a szlovák anyanyelvűek számát. Ez tíz év alatt 271 764 szlovák anyanyelvű ember csodálatos „eltűnését” jelenti. A magyar anyanyelvű lakosokból is köddé vált 64 215, de ez még mindig 508 714 magyarajkút, azaz az összlakosság 9,4 százalékát jelenti.
Az 1920 óta folyó megfélemlítés azért, hogy a valóságnál nagyobb mértékben mutathassák ki fogyatkozásunkat, ezúttal a „fergeteges” népszámlálási propaganda jóvoltából odáig fajult, hogy a cél érdekében több mint 262 ezer szlovákot is feláldoztak, csakhogy a magyaroknak kisebb részt kelljen visszajuttatni a közösen finanszírozott államkasszából. Ez a manipuláció ezúttal olyannyira szembetűnő, hogy kitalálójának csak gratulálni tudunk az eredményhez.
Ezek után torzított formában kommunikálható a hír, hogy több mint 62 ezerrel megcsappant a magyarság lélekszáma, ami 8,5 százaléknyira csökkentette a magyarok arányát a mai Szlovákia területén. Az ilyen hírközlés célja a pánikkeltés. Semmilyen viszonyítást nem közöl a felvidéki magyarság lélekszámáról, csupán a begyűjtött nemzetiségi mutatók egyikének kiragadott statisztikai adatáról közöl félreértelmezhetően megfogalmazott információt.
A mai Szlovákia kormányainak – egyre durvább és nyíltabb – magyarellenes megnyilvánulásai mellett nincsenek illúzióink afelől, hogy létezik a magyarságban szándékosan fenntartott félelem. Míg 1991-ben 567 296 személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek, addig ez a szám 2001-ben 46 768 fővel csökkenve 520 528 személyre volt vonatkoztatható, miközben a „nemzetiség nélküliek” csoportja 8782 fősről tíz év alatt 54 502 fősre nőtt.
Elgondolkodtató adatokhoz jutottunk. Mert ki lehet az, aki önként nemzetiség- és nyelvnélkülinek, tünteti fel magát? Az, akit meg sem kérdeznek, vagy az, aki fél.
A népszámlálás idején sok helyen felütötte fejét a hír, hogy aki magyarnak vallja magát, el fogja veszíteni szlovák állampolgárságát, és ezzel a neki folyósított szociális juttatásokat, mint például a nyugdíjat vagy a gyermektámogatási pótlékot. Az idősebbeket nehéz volt meggyőzni az ellenkezőjéről, hisz ők még jól emlékeznek a jogfosztottság éveire.
Ehhez hozzájárult az állampolgárságától alkotmányellenesen megfosztott azon felvidéki magyarok meghurcolása, akik felmenőik jogán könnyített eljárásban újra felvették a magyar állampolgárságot is.
A mai Szlovákia magyarokkal szemben alkalmazott hatalmi megfélemlítéseinek, és a rendszeressé váló jog- és törvénysértéseknek orvoslását és megszüntetését egyedül a felvidéki magyarság teljes körű önrendelkezésének biztosításával lehet elérni.
Nyilatkozatunkkal arra szeretnénk felszólítani minden jóérzésű felvidéki magyar embert, és az őket tömörítő civilszervezeteket, hogy ne engedjék megtéveszteni és félrevezetni magukat, álljanak ki jogaink védelmében, emeljék fel szavukat a nyilvánvaló hazugságok, torzítások és jogsértések ellen, és nyújtsanak segítő jobbot félelemben élő nemzettestvéreinknek.
Ha mindannyian kitartunk az igazság mellett, megteszünk minden tőlünk telhetőt, elmagyarázzuk mindenhol megmaradásunk egyetlen járható útját, és erőnk szerint mozgósítunk, akkor a teljes körű önrendelkezésünk megvalósul.
Ezért arra kérjük azon felvidéki magyar civilszervezetek vezetőit, akik egyetértenek nyilatkozatunk következtetéseivel és irányadásával, hogy csatlakozzanak nyilatkozatunkhoz az info@somorjahangja.sk címen.
Tisztelettel és barátsággal
a Somorja Hangja – Vox Samariae Polgári Társulás elnöksége
A közleményhez eddig az alábbi szervezetek csatlakoztak:
Magyar Polgári Kör (Somorja)
Egy Jobb Komáromért Polgári Kezdeményezés (Komárom)
Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (Somorja, Szenc, Galánta, Kassa városok tagszervezetei)
A Magyar Megmaradásért Polgári Társulás (Dunaszerdahely)
LIMES – ANAVUM Regionális Honismereti Társulás (Párkány)
SZOMJAS Únió Polgári Társulás (Ipolyság)
Balkó Ferenc magánszemély (Nyitra)
Csemadok Alapszervezet (Szímő)
Kantár Csaba Irodalmi Kör (Szímő)
T(e).Ü(gyed).KÖR Polgári Társulás (Komárom)
Váralja Szövetség (Budapest)
Magyarok Szövetsége felvidéki közössége
Dr. Duray Miklós, a Szövetség a Közös Célokért elnöke
Rácz Roland Imre, a Vértessomlói Jobbik Szervezet vezetője és a Komárom-Esztergom megyei Váralja Szövetség vezetője
Hahn-Seidl Alida, Hunnia Baráti Kör, Németország
Brünni Magyar Polgári Egyesület, Cseh Köztársaság
Kalmár Péter magánszemély (Losonc)
Szlovákiai Magyarok Országos Szövetsége, a legitim MVSZ SZOT elnöke, vezetése és tagsága
Független Újságírók Szövetsége
