34195

Budapesten május 30-án tartotta ülését a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának Regionális önkormányzati munkacsoportja, Felvidékről Farkas Iván, az MKP gazdasági alelnöke és Duray Miklós, a SZAKC elnöke vett részt a megbeszélésen.

A munkacsoport novemberi alakuló ülése után ez volt az első tanácskozása, amelyet Kőszegi Zoltán, a munkacsoport társelnöke, a FIDESZ-KDNP parlamenti képviselője, Dabas polgármestere nyitott meg. A tanácskozást Harangozó Gáborral, a munkacsoport MSZP-s társelnökével közösen vezették.

Az első napirendi pont keretében Szili Katalin független országgyűlési képviselő, mint a Nemzeti összetartozás bizottság Autonómia albizottságának május 8-án megválasztott elnöke számolt be az albizottság megalakulásáról, összetételéről és célkitűzéseiről. Szili Katalin,  az országgyűlés korábbi elnöke kezdeményezte 2006-ban a Kárpát-medencei Képviselők Fórumának létrehozását, amikor a Gyurcsány-kormány idején jegelték a Magyar Állandó Értekezlet tevékenységét.  A Nemzeti összetartozás bizottság Autonómia albizottsága elnökeként célul tűzte ki, hogy áttekintik a különböző autonómia törekvéseket, beleértve az európai modelleket is. Szili Katalin elmondta, támaszkodni szeretne a KMKF korábbi eredményeire, és kiemelte: Az autonómia-törekvések ügyében akkor lehetnek a kezdeményezők sikeresek, ha a törekvések megfogalmazása nem pártpolitikai érdekek mentén történik, illetve ha nincsenek töréspontok. Szili Katalin azt mondta: a Kárpát-medencei Autonómia Tanácstól kezdődően valamennyi a téma iránt elkötelezett szervezetet szeretnének meghívni, és áttekinteni az egyes autonómiatörekvéseket, beleértve az európai modelleket is.
Az Autonómia albizottség paritásos bizottság, és nyolc tagból áll, Szili Katalin elnök mellett Csóti György alelnöki tisztséget tölt be, további tagok és párt hovatartozásuk: Ékes Ilona FIDESZ, Kalmár Ferenc KDNP, Kőszegi Zoltán FIDESZ, Szávay István Jobbik, Szabó Vilmos MSZP, Dorozd Dávid LMP.
Szili Katalin beszámolójában kiemelte Gaudi Nagy Tamás ás Kalmár Ferenc erőfeszítéseit az Európa Tanácsban a székely autonómia-törekvések elfogadtatása érdekében.

Duray Miklós felvidéki politikus rámutatott, húsz éves késésben van a magyar nemzet, az 1990-es évek elején kínálkozott lehetőségeket nem használta ki, pedig akkor azoknak az elképzeléseknek, amelyek az autonómiához elvezethettek volna, a megvalósításra nagyobb esélyük volt, mint most. Az elképzelések összehangolása, a szakmai egyetértés megteremtése, a különböző szinonimák megkeresése lehet az Autonómia albizottság legsürgősebb.
Nagyon fontosnak ítélték a tanácskozás résztvevői az európai polgári kezdeményezés szerepét az autonómia-törekvésekben. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke beszámolt arról, hogy 2011. november 19-én  SZNT határozatot fogadott el a polgári kezdeményezés címére, tárgyára és céljára vonatkozóan. A határozatot magyar, angol és német nyelven nyilvánosságra hozták, szakértők elé terjesztették, Dél-Tirol-i tárgyalásaik során, és a KMAT februári budapesti ülésén is bemutatták.
Az idézett cél fenntartásával, a potenciális partnerek, szakértők véleményének és az első, sikeresen bejegyzett polgári kezdeményezés tapasztalatainak figyelembe vételével, lehetséges szövetségeseikkel közösen készülnek a Bizottság elé terjeszteni a kezdeményezés elindításához kötelező információkat.   

A javasolt polgári kezdeményezés címe: Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért. Tárgya: Az Unió kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok jellemeznek. A polgári kezdeményezés céljainak leírása: A fentiekben jelzett régiók, köztük a közigazgatási hatáskörökkel nem rendelkező földrajzi körzetek lemaradását úgy kell megelőzni, a gazdasági, társadalmi és területi kohézió feltételeit fenntartani, hogy közben sajátosságaik ne változzanak meg. Ehhez biztosítani kell számukra a hozzáférés esélyegyenlőségét a strukturális alapokhoz, meg kell teremteni a garanciákat sajátosságaik fenntartásához, a megfelelő gazdasági fejlődéshez, hogy az Unió átfogó, harmonikus fejlődése fenntartható legyen, és kulturális sokszínűsége is fennmaradjon.
Izsák Balázs továbbá elmondta, az SZNT kezdeményezését olyan kritikák is érték, hogy nem terjed ki minden kisebbségre, hiszen vannak a nemzeti régiókon kívül, szórványban élő kisebbségek is. Szembe kell azonban nézni a ténnyel, hogy a kisebbségvédelem elérte azt a szintet, amelyen túl nem alkothatók általános, mindenkire érvényes normák. Továbblépni éppen a kérdés differenciált kezelésével lehet. A nemzeti régiók többségi közösségei: népek. A nemzeti régiók pedig népek hazái, akárcsak Európa országai. El kell érni, hogy a nemzetközi közösség is ennek megfelelően kezelje őket. Ők pedig a határaikon kívül élő nemzettársaik anyaországaiként fognak működni, s ha elég erősek lesznek, az empátia és a közös érdek más kisebbségek segítőivé, támaszaivá teheti őket a jövőben. Így válhat a nemzeti régiók várt sikere az európai kisebbségvédelem következő közös célállomásává.     

A munkacsoport napirendjén szerepelt 2012. évi választások áttekintése, és a választásoknak az autonómia-törekvésekre gyakorolt hatásának elemzése.
Farkas Iván, az MKP gazdasági alelnöke számolt be az előrehozott szlovákiai parlamenti választások eredményeiről, a magyar nemzeti közösség politikai érdekképviseletének gyengüléséről amiatt, hogy az MKP nem jutott be a parlamentbe.
Kőszegi Zoltán, a KMKF regionális önkormányzati munkacsoportjának társelnöke a tanácskozás után újságírók előtt kiemelte: az ülésen a KMKF regionális önkormányzati munkacsoportja és a Nemzeti összetartozás bizottságénak keretében tevékenykedő Autonómia albizottság szoros együttműködését határozták el. Hozzátette: ez nem egy éves egyszeri találkozást jelent, hanem azt, hogy fórumsorozatot kell elindítani a témában.

Áttekintették továbbá az elmúlt időszakban a környező országokban lezajlott választások tapasztalatait, és az autonómiára gyakorolt hatását is. Közlése szerint a Felvidéken inkább távolodtak az autonómiától, mint közeledtek. Délvidéken ugyanakkor már kész tényként említi egy-egy politikai erő ezt, Erdélyben állnak talán a legközelebb az igazi területi és kulturális autonómiához. Fontosnak tartotta, hogy az RMDSZ-t és a többi erdélyi pártot közelebb hozzák egymáshoz, hogy egy irányba mozduljanak e kérdésben.
Harangozó Gábor (MSZP), a testület társelnöke, aki korábban EP képviselőként szerzett tapasztalatokat az európai politika terén, az MTI-nek elmondta: az ülésen szó volt a lisszaboni szerződés alapján az európai polgári szerződés életbe lépéséről. Ennek lényege, egymillió európai polgár aláírásával kezdeményezhető, hogy olyan ügyekben, amelyeket az európai közösség eddig nem megfelelően kezelt, az Európai Bizottság kötelező jogszabályokat alkosson.
Az ellenzéki politikus tájékoztatása szerint két kezdeményezést hallgattak meg ez ügyben a képviselők. Az egyik a Romániai Magyar Demokrata Szövetséghez kapcsolható, és arról szól, hogy az Európai Bizottság alkosson rendeletet, a nemzeti kisebbségpolitika szabályozásáról. Rögzítenék melyek azok a minimumelvek, amelyeket be kell tartani, és mi az ami elvárható e téren. Ez azért lenne fontos – magyarázta, mert ha valaki ma a létező irányelveket, szabályokat nem tartja be, akkor ez maximum politikailag tehető szóvá, de mivel jogszabály nem rendelkezik róla, nem kényszeríthető ki, és nem szankcionálható. A másik kezdeményezést a Székely Nemzeti Tanács gondozásában dolgozták ki. Eszerint azokban a térségekben, ahol jól behatárolhatóan nemzetiségi, vagy vallási alapon közös gyökerekkel rendelkező közösségek élnek, ott ők alkothassanak önálló régiók. Megjegyezte: Székelyföldön a három érintett magyarok lakta megyét három régióra szedték szét, holott ha lenne egy végrehajtási elve a régiók kialakításának, lehetővé válna, hogy közösen alkossanak egy régiót. Ez pedig azért lenne fontos, mert így valamilyen önigazgatással rendelkezhetnének, és a forrásokról is ők dönthetnének. Ez kiváló alap lehet egy későbbi területi autonómiához – jegyezte meg. Talán konszenzus születik abban is, hogy a határon túli magyar szervezetek is közösen támogassák egymás indítványait – tette hozzá.

Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke a tanácskozás után így foglalta össze véleményét az európai polgári kezdeményezés intézményéről: Emlékezetes, hogy a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) már tárgyalta ezt a kérdést, s miután akár két kezdeményezési lehetőség is a felszínre került, végleges döntés nem született, ahogy most a KMKF munkacsoportjában sem születhetett. Úgy véli, a viszonylagos csend és a homályos ígéretek gyanúsak: rövid időn belül, akár két európai polgári kezdeményezéssel is indulhatunk? Az egyik lenne a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) autonómia elképzelése, amit ha jól értettük, éppen most tesznek EU-kompatibilissé. A másik a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nemzetközi szinten is végső szakaszba juttatott elképzelése, miszerint az EU-ban, konkrét szöveg hiányában fogalmazzunk így, meg kell állapítani a kisebbségi jogoknak azt a szintjét, ami alá senki se mehet. Ágoston András meggyőződése, hogy a második Orbán-kormány az EU-ban vívott küzdelmét győzelemmel fejezi be, és az élére áll az autonómiakövetelőknek, a tényleges magyar autonómia ellenzői húsz év sikertelen próbálkozásai után. A széthúzás sem megoldás. Különösen nem most, amikor valóban, egy új „összefogást” kellene produkálnunk. Mert nemzet egészének ez az érdeke. A Nemzeti Együttműködés Rendszere (NER) mintha erre a helyzetre jött volna létre. Most ugyanis nem az ellentétes nézetek látszólagos és időleges „áthidalásáról” van szó. A magyarországi és külhoni politikai eliteknek húsz év után el kell döntenie (s ehhez a többség elég), melyik oldalra áll. Vállalja az autonómiakövetelések támogatását és (Magyarország számára ez az, ami új) képviseletét is, vagy enged a kétségtelenül nagy nyomásnak és odaáll a látszatmegoldás, a minimális kisebbségi jogok kódexe mellé. Van egy kifejlet, amit sajnos borítékolni lehet. Ha a magyar kormány nem vállalja az autonómiáért folytatott küzdelemben a tisztázódást, s ennek alapján az autonómia meghatározott modelljének a képviseletét is, a minimális kisebbségi jogok kódexének liberális érzelmű képviselői győzelemre vannak ítélve. S ezzel megnyílik az út az asszimiláció gyorsuló folyamatai előtt. A nemzet meg újra vesztes lehet. De, reméljük a legjobbakat, nyilatkozta a vajdasági politikus.

Felvidék.ma, Pogány Erzsébet