Ülést tartott október 8-án a Magyar Diaszpóra Tanács, a résztvevők többek között támogatták a külhoni magyarság levélben történő szavazását; áttekintették a magyar emlékhelyekre is fókuszáló Julianus-program helyzetét. A tanács ülését Orbán Viktor miniszterelnök nyitotta meg, beszédében hangsúlyozta, modern nemzetépítésre van szükség. (+ Zárónyilatkozat és Képek)
A Magyar Diaszpóra Tanács a világon szétszórtságban élő magyarság szervezeteinek közös fóruma, amely a diaszpórában élők sajátos igényeit és érdekeit tartja szem előtt, valamint megteremti a diaszpóra magyarságának önálló képviseletét. A 2011 novemberben alakult tanács alapító okiratban az áll: a kormány elkötelezett, hogy az új alaptörvényben az egységes nemzetre megfogalmazott felelősségviselést a diaszpóra tekintetében is megvalósítsa. A diaszpórában élő magyarságnak – húsz évvel a rendszerváltoztatás után – végre kellő figyelmet kell kapnia a nemzetpolitikában – vélik az alapítók. Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár elmondta amikor a diaszpóra tanácsot létrehozták, nem merev, lezárt struktúrában gondolkodtak. Akkor több mint 50 szervezetet hívtak meg, idén kilenc új tag jelentkezett, velük bővült a tanács.
Orbán: modern nemzetépítésre van szükség Magyarország sikeréhez
Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Parlamentben tartott negyvenöt perces beszédében azt fejtette ki, hogy álláspontja szerint „mivégre jött létre a kétharmad”. Szerinte lezárult a történelem egyik európai fejezete, és azokkal az eszközökkel, amelyekkel eddig a világ vezető civilizációja volt a mienk, a továbbiakban már nem lehet versenyképesnek lenni. „Nem élhetünk tovább úgy, ahogy eddig éltünk” – jelentette ki, hozzátéve, hogy Nyugat-Európában ez nehezebb átalakulást jelent, mint Közép-Európában, mert itt valójában nem épült ki jóléti rendszer. Szorgalmazta egyúttal Közép-Európa és Németország együttműködését, amellyel kapcsolatban úgy vélekedett: ha Magyarország nem hibázik, jövőre együtt tud növekedni a német gazdasággal.
A miniszterelnök szerint egyébként Magyarországnak esélye van arra, hogy a következő két évben továbbra is egyszerre folytassa az államadósság-csökkentés és a versenyképesség-növelés politikáját úgy, hogy közben megőrizze a politikai stabilitást is. Mint fogalmazott, ez az, ami megvilágítja, miért is jött létre 2010-ben a kétharmad. Magyarországnak viszont van két nagy ellenfele – folytatta -, amelyet mindehhez le kell győznie, ez pedig az önsajnálat és ennek „unokatestvére”, a lebeszélés kultúrája. Önsajnálat helyett a „csakazértis” kultúrájának kialakítására van szükség, amely nem a hurráoptimizmussal, hanem „a veszteség mélyen átélt élményéből kinövő életerővel” azonos – fogalmazott.
Rámutatott ugyanakkor arra is, „ha azt várjuk, hogy a most elvégzett munkáért holnap reggel a munka igazi értékét elismerő szavakat fogunk kapni (…), akkor félreértjük a magyarokat”.
Orbán Viktor szerint az európai társadalomfejlődés következő szakasza a vallásból átvett, a tízparancsolat szellemében megfogalmazott tradicionális értékekre, a család megerősítésére és a nemzetek reneszánszára fog épülni. Ezt az elképzelést azonban a Magyarországgal szemben álló nyugat-európai politikai elit – amelynek tagjai jórészt a ’68-as generációból kerültek ki – a legnagyobb hevességgel utasítja el – mondta. Szerinte viszont mivel lezárult a történelem egyik európai fejezete – utalt vissza beszéde korábbi részére -, ezen elit gondolkodásmódja is érvényességét vesztette: ezekre a gondolatokra nem lehet jövőt építeni Európában, ezek nem állják ki „a következő húsz év hullámverését”.
Hozzátette, szerinte a Magyarországgal szembeni támadások is éppen ebből, az európai kultúra másfajta értelmezéséből adódnak, nem pedig az ország elleni összeesküvésekről van szó.
A kormányfő érintette a demográfiai problémákat is, kiemelve, hogy az a közösség, amely biológiailag nem képes fenntartani magát, az nem tudja fenntartani saját rendszerét sem.
Kormánya eddigi munkáját értékelve kijelentette: az a kép ma már nem igaz, hogy Magyarország ne tudna megállni a saját lábán. „Az IMF-fel ugyan meg akarunk egyezni, de most már mindenki elfogadja a világon, hogy ha nem lenne megegyezés, Magyarországnak akkor sem lennének finanszírozási gondjai. (…) Az a kérdés, hogy drágábban vagy olcsóbban finanszírozza magát” az ország – fejtette ki Orbán Viktor.
Véleménye szerint ugyanakkor elmaradásban is van a kabinet, ugyanis az alsóközéposztálynak egyelőre nem tudtak kitörési lehetőséget biztosítani, holott a politikai stabilitást csak egy széles középosztályra építve lehet megőrizni, „a nincstelenekre és a milliárdosokra építve” ezt nem lehet elérni – fogalmazott, hozzátéve: a következő időszak feladata, hogy a 100-210 ezer forint között kereső alsóközéposztály-belieknek biztosítsanak olyan család-, otthonteremtési és bér-, valamint munkaprogramokat, amelyekkel ezek az emberek szintén azt érezhetik, hogy ők is a nemzet fő erőihez tartoznak.
Orbán Viktor beszédét azzal összegezte, hogy kormánya olyan szerkezeti átalakításokra kapott kétharmados felhatalmazást, amelyek strukturálisan alkalmassá teszik Magyarországot a sikerességre. Ehhez négypilléres modern nemzetépítésre van szükség: ki kell szabadítani Magyarországot az adósságcsapdából, versenyképessé, azaz termelési központtá kell válni, meg kell állítani a demográfiai hanyatlást, a világ magyarságát pedig közösségként kell újjáépíteni, vagyis „a világban szétszórva élő magyarság jó részeit meg kell szólítanunk”, és világhálózatba kell őket szervezni, hogy „meg tudjunk maradni” – sorolta fel, szavait pedig nagy taps fogadta a résztvevőktől.
Mindezzel Magyarország a mostani felfordulásból sikeres, erős országként fog felemelkedni – zárta beszédét a miniszterelnök.
Semjén: a testület támogatja a külhoni magyarság levélben történő szavazását
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a tanács hétfői, budapesti ülésének szünetében tartott sajtótájékoztatót, mint elmondta a Magyar Diaszpóra Tanács (MDT) szervezetei támogatják a külhoni magyarság levélben történő szavazásának lehetőségét. Ennek menetéről kifejtette: először nyilatkozni kell majd arról, hogy az érintett regisztrálja magát, vagy sem, és ezt követően kapja meg postafordultával a pártlistákat tartalmazó borítékot. A diaszpóra magyarsága így minden bürokrácia nélkül, a lehető legkönnyebben leadhatja a szavazatait – tette hozzá. Megjegyezte: a diaszpóra magyarságától nem várható el, hogy több száz, vagy ezer kilométert utazzon egy nagykövetségre szavazata leadása érdekében. „A 2014-ben felálló parlament már valóban az egyetemes magyarság parlamentje lesz, minden magyarnak a szavazata benne lesz, éljen bárhol a világon” – fogalmazott a kormányfő helyettese.
Részvevők: javítja a külhoniak kapcsolattartását Magyarországgal a levélben szavazás lehetősége
Javítja a külhoniak kapcsolattartását Magyarországgal a levélben szavazás lehetősége, illetve az állampolgárság könnyített megszerzése mellett az is, hogy a lejárt útlevelek esetén is egyszerűen kaphatnak majd újat a külhoni magyarok – mondta a Magyar Diaszpóra Tanács hétfői, budapesti ülésének több résztvevője az MTI-nek.
Lauer Edith, az Amerikai Magyar Koalíció tiszteletbeli elnöke arra hívta fel a figyelmet, az Egyesült Államokban a nagy távolságok miatt eddig nem minden ott élő magyar állampolgárnak volt lehetősége ara, hogy a magyar külképviseleteken adja le szavazatát a magyarországi választásokon. Feltételezése szerint a levélben történő szavazással jelentősen megnő majd azoknak az amerikai magyaroknak a száma, akik szavazni fognak.
Kunckelné Fényes Ildikó, a Latin-Amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetségének elnöke, aki a venezuelai fővárosban, Caracasban él, elmondta, magyar nagykövetség és konzulátus híján a venezuelai magyaroknak nagy könnyebbséget jelent majd az útlevélcsere leegyszerűsítése. Szerinte a levélben szavazás lehetősége is üdvözlendő. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a fiatalabb generációknál – amennyiben lehetőségük adódik arra – a magyarországi élmények azok, amelyek egész életükre meghatározó módon megerősítik a magyar nemzethez való kötődésüket.
Lendvai-Lintner Imre, a Külföldi Magyar Cserkésszövetség elnöke hangsúlyozta, hogy a cserkészetben elsősorban 18 évesnél fiatalabb, választójoggal még nem rendelkező gyerekek vesznek részt, a mozgalom pedig nem politizál. Azt viszont támogatják, és arra biztatják a külhoni cserkészek szüleit, hogy felvegyék a magyar állampolgárságot és éljenek azzal a lehetőséggel, hogy szavazhatnak a magyarországi választásokon. Ezzel is tovább erősítik kettős kötődésüket, Magyarországhoz és az őket befogadó államhoz.
Deák Ernő, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének elnöke elmondta, hogy a magyar hatóságok továbbra is támaszkodhatnának arra a korábbi gyakorlatra, amelyben magyar egyesületek, szervezetek csatolt ajánlását is elfogadták az állampolgári kérvények esetében.
Julianus-program keretében átfogó katasztert szeretnének készíteni
Semjén Zsolt elmondta: a testület támogatta a Julianus-programot, amelynek célja, hogy feltérképezzék a magyarsággal kapcsolatos értékeket, tárgyi emlékeket, épületeket, könyvtárakat, sírokat, emléktáblákat. Azt kérték, a diaszpóra szervezetei az adott területen működjenek ebben közre – jelezte a miniszterelnök-helyettes. Kiemelte, hogy ezekből az emlékekből kiállításokat szerveznek, az anyagi erőket pedig odaösszpontosítják, ahol élő közösség is van. Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár korábban elmondta nemcsak a kifejezetten magyar tulajdont keresik, szeretnék, ha minden diaszpóraközösség felmérné, milyen magyar emlékhelyek vannak náluk – mutatott rá, kiemelve: ez nagy igény a diaszpóra magyarsága részéről is, mert szeretnék ezeket az értékeket megőrizni és átadni a következő nemzedéknek.
Semjén: a magyar nemzet közösségében emigráció harmadik-negyedik-ötödik nemzedékét is meg akarják tartani
Semjén Zsolt közölte, hogy a tanácskozáson a kormány köszönetet mondott a diaszpóra magyarságának a kiállásáért a Magyarországot ért támadások kapcsán. Szólt arról is, hogy pozitív visszhangja volt a nemzeti regiszternek, és mint mondta, támogatják, hogy a nagyobb szervezeteknél az emigráció többedik generációja számára angol nyelvű szekciót hozzanak létre. Az emigráció harmadik-negyedik-ötödik nemzedékétől aligha várható el, hogy olyan szinten beszéljen magyarul, mint a magyar környezetben élők – jegyezte meg. Kiemelte: a magyar nemzet közösségében őket is meg akarják tartani.
Beszámolt arról a tervről, hogy egyetemet végzett, az adott ország nyelvét beszélő fiatalokat szeretnének a nyugati diaszpóra területeire küldeni, hogy ott magyarul tanítsanak, és a képzettségüknek, érdeklődésüknek megfelelő témát oktassanak. Ezek a fiatalok egyfajta „társadalmi konzulként” rövid képzés után az ottani magyaroknak segítenének űrlapok kitöltésében, állampolgársági ügyintézésben.
***
Zárónyilatkozat
A Magyar Diaszpóra Tanács 2011. november 17-én tartotta alakuló ülését azzal a céllal, hogy a diaszpóra magyarsága az egységes magyar nemzet részeként fejtse ki véleményét, tegyen javaslatokat és hozza meg döntéseit a magyar-magyar kapcsolatok előmozdítása, a magyar nemzeti közösségek gyarapodása érdekében. A Tanács történelmi együttműködést hozott létre a szétszórtságban élő magyar szervezetek között, közösséget teremtve az egyházak, a civil és kulturális szervezetek, egyesületek valamint a cserkészet képviselőinek bevonásával.
A Magyar Állandó Értekezlet X. ülésén a Tanács elnökségi tagjainak egyetértésével elfogadott „A magyar nemzetpolitika – A nemzetpolitikai stratégia kerete” című dokumentumban foglalt elvek irányt mutatnak a Magyar Diaszpóra Tanács munkája során. A Magyar Diaszpóra Tanács jelen ülésén a tagszervezetek egységes elkötelezettségével folytatja tevékenységét a nemzeti identitás megerősítéséért és a nemzeti integráció elmélyítéséért.
A Magyar Kormány hangsúlyozottan számít a diaszpórában élő magyar közösségekre, a befogadó államban felhalmozott szellemi potenciáljukra és kulturális örökségükre a világ magyarsága megbecsültségének és versenyképességének együttes megerősítése érdekében.
A Magyar Diaszpóra Tanács tagjai az alábbi elvekben és célokban állapodnak meg:
– Üdvözlik a Tanács új tagjait, és kinyilvánítják nyitottságukat a szélesebb és mélyebb együttműködés irányába.
– Üdvözlik a Julianus-program elindítását, amelynek célja, hogy részletes kataszter készüljön a magyar tárgyi örökségekről – épületekről, műalkotásokról, emlékművekről, emléktáblákról, utcákról, könyvtárakról, levéltárakról és múzeumokról a magyar kultúra széleskörű megismerhetősége érdekében. Egyetértenek abban, hogy egy ilyen jellegű egységes ismeretanyagnak a korszerű rendszerezése, bemutatása és felhasználhatóvá tétele a magyarság értékteremtő képességét tárja a világ elé.
– Fontosnak tartják, hogy a Magyarország elleni, sokszor politikai indíttatású támadásokat elhárítsák, tompítsák és hozzájáruljanak az ország hiteles megítélésének helyreállításához.
– Kinyilvánítják, hogy továbbra is figyelemmel kísérik a magyar közösségek helyzetét a Kárpát-medencében.
– Megállapodnak, hogy a jövőben is kiemelt hangsúlyt fektetnek a magyar fiatalok identitásának erősítésére. Jó példának tartják a diaszpórában élő fiatalok esetében a „ReConnect Hungary – Magyar Birthright Program”-ot, melynek célja, hogy a nyugati magyar fiatalok felmenőik származási országával kapcsolatba lépve családjuk múltját, illetve saját identitásukat jobban megértsék. A Kárpát-medencében hasonlóan jó példa a honismereti magyar mozgótábor.
– Támogatják a Külföldi Magyar Cserkészszövetség együttműködését a Kárpát-medencei magyar cserkészszövetségekkel és a nyugati magyar ifjúsági szervezetekkel annak érdekében, hogy a jövő nemzedékének erkölcsi stabilitása és magyarságtudata erősödjön.
– Ösztönzik a kontinentális ernyőszervezeteket arra, hogy fordítsanak figyelmet azon országokra, ahová a közelmúltban számos magyar vándorolt ki.
– Elismerik és támogatják a diaszpórában szolgáló egyházak munkáját a magyar közösségek megerősítése érdekében.
– Javasolják egy kataszter létrehozását, amely segítségével egy helyen lenne elérhető valamennyi ösztöndíj lehetőség a magyar fiatalok számára.
– Támogatják a Regionális Ülések koordinációs szerepének megerősítését, amely segíti és ösztönzi az egyes diaszpórában tevékenykedő szervezetek közti gyakorlati együttműködést.
– A szervezetek kijelentik, hogy segítik azt az információs munkát, amelyet a konzulok folytatnak az állampolgársági lehetőségek népszerűsítésében, illetve az állampolgárság kérvényezésében.
– Fontosnak tartják, hogy a kulturális kapcsolatok mellett a gazdasági kapcsolatok is megerősödjenek, hogy Magyarország gazdasága ilyen módon is fejlődjön.
{japopup type=”slideshow” content=”images/stories/_esemenyek/2012/10/35956_1.jpg, images/stories/_esemenyek/2012/10/35956_2.jpg, images/stories/_esemenyek/2012/10/35956_3.jpg, images/stories/_esemenyek/2012/10/35956_4.jpg, images/stories/_esemenyek/2012/10/35956_5.jpg” width=”150″ height=”250″ title=”Nagyítható” }Nagyítható{/japopup}
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”35932,35897″}
