Október 26-án polgármestert választanak Szlovákia több településén. Bemutatjuk az MKP doborgazi, ipolyvarbói és kéméndi jelöltjeit az időközi polgármester-választáson.
Ipolyvarbó – Együtt sikerülni fog
A becsület, a tisztesség, a megbízhatóság, az alkotókészség és a hitvallás szellemében készül az időközi polgármesteri választásokra. Mit jelent közelebbről ez a felszólítás, avagy ígéret a polgároknak a napi életre lebontva? – kérdeztük a gondolatsor megfogalmazóját, Csernik Tibort, a Magyar Közösség Pártja ipolyvarbói szervezetének polgármester-jelöltjét.
– Napjainkban sok szó esik a gazdasági válságról, ami érthető is, hiszen mindannyian a bőrünkön érezzük hatásait, a mi falunkban is nehéz az élet, sok a munkanélküli, de még a dolgozó emberek is megélhetési gondokkal küszködnek. Kevesebb szó esik arról, hogy erkölcsi válság is van, ahogy mondani szokás, a kölcsönös segítség és összetartozás helyett az ember embernek farkasa lett. A becsület és tisztesség helyett a spekuláció, a megbízhatóság helyett a szószegés, a közös alkotás helyett az önzés határozza meg hétköznapjainkat. Pedig az egyházakon kívül a jelenségre már gazdasági szakemberek is rámutatnak, hogy mást ne mondjak: az Európai Unió is készül a spekulációs tőke hatalmának megfékezésére. Azt jelenti hát hitvallásom, hogy térjünk vissza hagyományos értékeinkhez, hogy az adott szó több legyen, mint az aláírt szerződés, hogy a vállalt feladatot mindenki önbecsüléssel, tudása legjavát nyújtva végezze el, a közösen megfogalmazott céljaink pedig mindenkit szolgáljanak.
Meg lehet fogalmazni olyan programot, amely mindezt tükrözi? De talán ennél is fontosabb kérdés az, hogy megvalósítható-e napjainkban az ilyen elképzelés.
– Én hiszek benne, hogy igen. Ha nem hinném, nem is vállalnám a megmérettetést. Hiszen ha sikerül a tervem szerint megnyitni az óvodát, az falunk legifjabb lakóinak ad jó nevelési feltételeket. Az iskola karbantartása, szépítése, környezetének gondozása diákjaink éltre való felkészülését segíti. Az általános iskolát befejezett fiataloknak tartalmas szórakozási lehetőségre van szükségük: erre kell a kultúrházban okos programokat szervezni, működtetni a tornatermet, és sportklubot kialakítani. Ha azt mondom, nyugdíjasklubot hozunk létre, talán nem is kell említenem, mely nemzedékre gondolok. Ha meg azt mondom, modernizáljuk a közvilágítást, mindenki biztonságérzetének növelése a célom. Beszéltünk már a nehéz szociális helyzetről meg a munkanélküliségről, ugyanakkor vannak a községnek kihasználatlan helyiségei, amelyeket vállalkozóbarát magatartással, a fiatalok vállalkozási kezdeményezésének támogatásával jól lehetne hasznosítani. És vannak olyan munkák is, mint a temető karbantartása, vagy a parkosítás, amelyek ellátására alkalmazhatjuk a közmunkaprogram keretében a tartósan munkanélküli polgárainkat. Én úgy gondolom, amennyiben e célok mögé felsorakozik a falu, összefogással, együtt, sikerülni fog elmozdulnunk a holtpontról.
Doborgaz: Élhetőbb hétköznapokat a „szigeten”
Húsz éve a Bősi Vízgazdálkodási Vállalat alkalmazottja, hat éve pedig Doborgaz helyi önkormányzati képviselő-testületének a tagja Juhos Zoltán. Pontosan tudja, hányszor cikkezett a sajtó, mennyi ígéretet tettek politikusok arról, javítani fognak a Duna eredeti medre és a bősi vízmű felvízcsatornája közé szorult három falu lakóinak utazási-közlekedési feltételein, ahogy azt is, mi mindenből nem lett semmi. A vajkai komp hajóskapitányaként és érintett polgárként is tudja, mi lenne a teendő, de a Magyar Közösség Pártja helyi szervezetének doborgazi polgármester-jelöltjeként nem kíván erről beszélni, mert mint mondja, nem szeretne azok közé felsorakozni, akik becsapták ígéreteikkel saját falujuk lakosságát is.
Annál szívesebben beszél viszont arról, miként szeretné élhetőbbé tenni a „szigetre szorultak” hétköznapjait, mert bár az önkormányzat és a polgármesteri hivatal legfontosabb feladata „a község gazdálkodásának egyensúlyban tartása lesz úgy, hogy pótolják a gazdasági válság okozta adókiesést”, a fejlesztésről – apróbb és nagyobb lépésekben – egy percre sem szeretne lemondani. Például arról, hogy felszámolják a község kataszterében fellelhető szemétlerakatokat és végső rendezésként kialakítsanak egy hulladékgyűjtő-udvart – ami hozzásegíthetne a munkanélküliség csökkentéséhez is, hiszen a munka dandárját a közmunkaprogramhoz keretében is meg lehetne oldani. A járdák felújítása és újak építése hasonlóan fontos feladata, ahogy a közlekedési táblák felújítása és újak kihelyeztetése is. De azzal is „élhetőbb” lenne szerinte Doborgaz, ha a falu legkisebb lakóinak sikerülne napközit kialakítani, az óvoda konyháját felújítani, és mindenkit szolgálna ilyen szempontból, ha a helyi kultúrházat végre rákötnék a csatornahálózatra, az udvarát meg rendbe tennék, hogy méltó körülmények között fogadhassanak művészeket, kulturális fellépéseket. Persze, az idősebb korosztályról sem feledkezik meg, jobb egészségügyi ellátást szeretne számukra, annak részeként pedig tervezi a gyógyszerkihordás megszervezését a rászorulóknak. És mert hisz abban, hogy a kultúra mellett a sport is erős közösségépítő eszköz, a helyi sportpálya karbantartását és modernizálását is meg szeretné oldani.
Juhos Zoltán azt szeretné még, hogy javuljon a „szigetre” szorult három község közti együttműködés, mert az összefogás ilyen értelemben is fontos lenne. Például együttes erővel talán elérhető lenne, hogy az egyetlen tömegközlekedési eszköz, a „kisbusz” az utazók számára olcsóbb legyen. -ris-
Kéménd – Tiszta szívvel, tiszta kézzel
Amikor egy ember elhatározza, hogy vezetői posztot vállal egy közösségben – mondjuk polgármesterit Kéménden – bizonyára arra a kérdésre is válaszol, mit jelent számára az új tisztség. Ennek okán beszélgetésünk elején mi is ezt kérdeztük Baranyai Anna Ilonától, aki az október 27-ei időközi választáson méretteti meg magát „a falu első embere” posztjáért.
– Életem során sokszor tapasztaltam, hogy jó vezető igazán csak az tud lenni, aki megbízatását, tisztségét alázattal végzi és szolgálatnak tekinti. Első helyen tehát szolgálatot jelent számomra a polgármesteri poszt, amennyiben a választók megbíznak ellátásával. Azt is tapasztaltam, hogy sikereket csak öszszefogással lehet elérni. Ezért az esetleges megbízatás az őszinte együttműködést is jelentené számomra falunk intézményeivel, az egyházi tanáccsal, a civil szervezetekkel, helyi vállalkozóinkkal, egyszóval mindenkivel, aki hiszi, hogy tiszta szívvel és tiszta kézzel, békességben és összefogással tudunk csak szebb holnapot biztosítani falunknak.
A polgármesteri tisztség elnyeréséhez azonban meggyőző programmal kell megszólítani a választókat. Miből indult ki céljai összeállításakor?
– Együtt élek a faluval, több szállal is kötődöm mind a fiatal, mind az idősebb nemzedékhez, programomat igazából a falu lakossága állította össze. Ennek megfelelően elsődleges feladatomnak tartom a kiemelkedően tehetséges, de anyagilag rászoruló fiatalok támogatását. Erre a célra pénzügyi alapot szándékozok létrehozni. Ugyancsak a fiatalokra gondolva szükséges egy ifjúsági klubhelyiség kialakítása, a kismamák számára baba-mama klub létrehozása. A fiatalok itthontartásának a feltétele pedig, hogy az ifjú házasoknak, családoknak lakhatási lehetőséget biztosítsunk bérházak építésével, illetve építkezési telkek biztosításával. Célom még egy játszótér megépítése is, a sok feladat elvégzéséhez pedig a munkanélküliek bekapcsolása a közmunkaprogramba. Szeretnék továbbá idős- és beteggondozókat alkalmazni az önkormányzat mellett. És hát a kéméndiek nagy szívfájdalma a belterületi utak és a járdák állapota, vagyis célom azok felújítása, karbantartása.
Az ismert nehéz gazdasági körülmények között reálisak ezek a célok?
– A kéméndiek tudják, hogy én vezetem a LIMONIUM GMELINII Kulturális és Turisztikai Polgári Társulást immár 10 éve, a Vasvirág Néptáncegyüttest pedig 11 éve. A LIMONIUM GMELINII Polgári Társulással emlékjeleket állítottunk, felújíttattuk a 300 éves Alsó Keresztet, valamint a hősök szobrát. Az anyagiakat pályázatok által biztosítottuk, ahogy a Vasvirág Néptáncegyüttest is ilyen módon tartjuk fenn, így volt lehetséges, hogy az elmúlt 11 évben 80 gyermek tanulta a népi játékokat és táncokat a csoportban. A válságos időkben a környező települések is alapvetően pályázatok útján jutnak fejlesztési forrásokhoz, s minthogy nekem ebben tapasztalatom van, nyugodt szívvel mondhatom: céljaim reálisak, a falu lakóival összefogva elérhetők. (enes, Forrás: mkpp.sk)
{iarelatednews articleid=”36243,36177,36155,36100″}
